06-01-03 23:01:38 - írta Giulio történésze

06-01-03 20:57:48 - írta Giulio történésze

Nyíradonyban a választási hadjárat részeként szórólapot kézbesítettek minden háztartásba.

1. oldal

2. oldal


Az önkormányzat álláspontja súlyosan félrevezető, nem a valós helyzetet kommunikáják a lakosság felé. A háziorvosoknak ebben a helyzetben csak és kizárólag jogi úton érdemes a törvénytelen helyzetet orvosolni.

A háziorvosok írásos módon is bizonyítani tudják, hogy többször is megkeresték az önkormányzatot szerződésmódosítási ajánlatukkal.

A történet hamarosan folytatódik.



A háziorvosok korábban már tajékoztatták a lakosságot a kialakult helyzetről:


 

Kedves Betegeink! Tisztelt nyíradonyi Polgárok!

Megdöbbenéssel olvastuk Benő János Jegyző Úr rólunk írt cikkét a Ligetaljai Hírmondóban, s elkeseredetten hallgatjuk Tasó László Polgármester Úr, Országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóját, nyilatkozatát a médiában. A cikkben és a riportokban fellelhető félrevezető "csúsztatások", féligazságok, valótlan állítások arra kényszerítenek bennünket, hogy dokumentumokkal alátámasztható tényeket tárjunk Önök elé. Legyenek Önök döntőbíráink! Állításaink valódiságát másfél éves levelezésünk bizonyítja, melybe készséggel betekintést engedünk bárkinek, aki kétkedne.

A bennünket ért vádakra válaszadási lehetőségeink sajnos meglehetősen behatároltak, ugyanis december 19-i levelében a Jegyző Úr- a Polgármester Úr megbízásából- megtiltotta a lakosság felé bármilyen tájékoztató kifüggesztését az Egészségügyi Központban- előzetes hozzájárulás nélkül. A cenzúra, mint módszer rég letűnt idők rossz emlékét idézi, a demokráciát megelőző korszakok ismeretében bizton állíthatjuk, hogy az igazság elferdítésére, leplezésére- hosszútávon- alkalmatlan.

Kérjük, vegyék kezükbe a Ligetaljai Hírmondó december 2. számát, s sorról sorra haladva- levelünkkel összevetve- végre lássák a valóságot!

Kálváriánk valóban 2004. április 21-én kezdődött- egy petícióval, melyben nem követelünk idegen orvosokat, nem fenyegetünk ügyelet megtagadásával, stb. Polgármester Úr ekkor- bölcsen- kijelölte az egyeztetésre, a Jegyző Urat, áthárítva rá ezzel a kellemetlenségek mellett a felelősséget is. Ő (a Polgármester Úr) nem kívánt velünk másfél éven át tárgyalni.

2004. augusztus 9-én összefoglalónkban tájékoztattuk a képviselő-testületet kéréseinkről, jelezve a sürgősségi ellátásban tornyosuló feszültségeket, s az addigi egyeztetéseink sikertelenségét.

A Jegyző Úr ekkor még- törvényekkel alátámasztva- jogunkat elismerve- korrekt módon tett előterjesztést a képviselők felé a 2004. szeptember 8-i testületi ülés előtt, melyben a szerződésmódosítás szükségességét belátva, konkrét javaslatokat tett. 4 hónap után- nem ez volt a legnagyobb késedelem- összeült a képviselő-testület, hogy egyebek mellett szó essék kéréseinkről, ám a "kompromisszum-szándékot" egyértelműen jelzi az a tény, hogy bennünket, egészségügyi dolgozókat "elfelejtettek" meghívni az egyeztetésre. A "szándékot" a Polgármester Úr az alábbiak szerint summázta:

"Meg kell várni, amíg valami történik ezzel kapcsolatban. Ha a törvény bennünket kötelez, hogy valamit csináljunk ezzel, akkor csinálunk." (Megvárták?!)

Fentiekről értesülve- 2004. szeptember 15-i levelünk a korábbiakhoz képest valóban keményebb hangvételű volt, hisz láttuk, hogy tiszteletteljes kéréseink süket fülekre találnak. A Jegyző Úr kioktató, fenyegető hangvételű levele nem váratott sokáig magára (2004. november 22.), bekövetkezett a "pálfordulás".

Nem adtuk fel. Megannyi sikertelen szóbeli kérelem kudarcát látva 2004. november 24-én 4 oldalas levélben összegeztük az addigi "fejleményeket", s- az önkormányzat anyagi helyzetétől függően- megvalósítható alternatív lehetőségeket ajánlottunk szerződésmódosítási kérelmünk megismétlése mellett. Felhívtuk a Jegyző Úr figyelmét az önkormányzat ellenünk elkövetett sorozatos szerződésszegéseire is. Ezen levelünkre már válasz sem érkezett! Még a 2005. december 8-i testületi ülést követően sem, melyben megtudhattuk, hogy Polgármester Úr- állítása szerint- akkor, 1 év elteltével látta először beadványunkat. Nem kívánjuk kommentálni!

Kaptunk viszont- válaszul- 2005. február 14-én két határozatot a január 27-i testületi ülésről (Önök- gondoljuk- már kitalálták, hogy erre sem kaptunk meghívót), melyek szerint ügyeleti díjunkat 16.972 Ft-ról 18.978 Ft-ra emelik (3 év szerződésbe ütköző "hallgatás" után), "rezsiköltség hozzájárulásunkat" pedig 46.000 Ft-ról 69.000 Ft-ra (felnőtt rendelők) illetve 34.500 Ft-ról 57.500 Ft-ra (gyermekgyógyászok közös rendelője) módosítják.

Fenti határozatok- egyeztetés nélküli, egyoldalú szerződésmódosítások, melyekre törvényesen nincs lehetőség. Igazunkat alátámasztja, hogy a napokban kétségbeesett próbálkozások tanúi lehettünk, melyek célja, hogy a szerződésszegéseket- a lehetőségekhez mérten- próbálják korrigálni (pl.: rezsidíj visszamenőleges csökkentése, megtagadott novemberi ügyeleti díj felvételére való felkérés).

Fontos, hogy tudják- az említett összegek nem egyenlőek az orvosok túlmunkadíjával! Ebből kell fedeznünk az ügyeletes orvos és ápolónő ügyeleti díját járulékaival együtt, valamit a felhasznált gyógyszereket, kötszereket, injekciókat, infúziókat, stb. is. Az új tarifa szerint is csupán bruttó 690 Ft jutna óránként a 2 fős személyzetre, ha a gyógyszerkiadás 0 Ft lenne! Ez megalázó! (Pásztói kollegáink "engedetlenségi" akciójuk előtt már 600 Ft-os órabérért ügyeltek- most 1.800 Ft-ért!). Mi orvosok 350 Ft-os, ápolónők 150 Ft-os megszégyenítő órabérért vállalunk hétvégék és ünnepnapok nappalain és éjszakáin egy kisváros lakosainak sürgősségi ellátásáért felelősséget. Jegyző Úr- bölcsen- hallgat a környező települések óradíjairól (Hajdúsámson 1.500 Ft). Mi magunk nem találtunk a mienkhez hasonló, méltánytalan bérezést a környéken.

Az általunk évek óta fizetett rezsiköltség-hozzájárulásokkal az önkormányzat nem hajlandó elszámolni, annak összegét számlákkal ellentételezni nem akarja (vagy nem tudja?!) felénk. Ezzel szemben időközönként önkényesen, egyeztetést mellőzve, egyoldalúan kirívó mértékben (több, mint 60 %-kal) megemeli. Halkan megjegyezzük, hogy pl. hajdúsámsoni kollegáinknak mind a mai napig nincsenek ilyen jellegű kiadásaik.

Fentiek miatt nem fogadtuk el sem az ügyeleti díj, sem a rezsidíj emelését.

További személyes megegyezésre esélyt nem látva, az időhúzás végtelen csapdájából szerettünk volna kiszabadulni, ezért a Magyar Orvos Kamara (MOK) főtitkárát, majd elnökét és jogászát kértük fel közvetítésre. Sikertelenül. Mind a mai napig nem kaptak egyeztetésre időpontot a Polgármester Úrtól szóbeli és írásbeli megkereséseikre (2005. májusa óta). Ehelyett- sem a Polgármester Úrhoz, sem megbízott törvényes képviselőinkhez nem méltó- megalázó, becsmérlő jelzővel illette meghatalmazottainkat városunk első embere. December 6-án- jegyzői utasításra megtagadták ledolgozott novemberi ügyeleti díjaink (orvosok, ápolónők és gyógyszerek költségeinek)- kifizetését.

Ugyanezen napon (2 nappal előtte) meghívót kaptunk a 2005. december 8-i testületi ülésre, ahol a Polgármester Úr- a Jegyző Úr támogatását élvezve, a testületi tagok "bölcs" hallgatása mellett- méltánytalannak minősített, s csírájában elfojtott minden kompromisszumra irányuló próbálkozásunkat. Ez, valamint az alkalmazott hangnem tovább szította a bennünk másfél év óta forrongó indulatokat, így- közeledésre esélyt sem kapva- egyenként felálltunk, s elhagytuk a termet. Amikor már csak egy kollegánk volt az ülésen- terjesztette elő Polgármester Úr rögtönzött javaslatait, melyeket írásban azóta sem fogalmaztak meg felénk, így ma sem tudjuk, hogy az önkormányzat mit tartana elfogadhatónak.

Ekkor kényszerültünk arra a lépésre, hogy mivel kötelezően elrendelhető, törvényes túlmunka-keretünknek már 3-szorosát is teljesítettük- s az önkormányzattól nem kaptunk ezirányú megkeresést- a korábbi feltételek mellett nem tudtuk tovább biztosítani a város sürgősségi ellátásának személyi és tárgyi feltételeit.

Ebbe a "háborús helyzetbe" csöppent bele Dr. Szerze Péter ellenőrző szakfőorvosunk, aki látva a város vezetőségének dokumentáltan felelőtlen magatartását, a folyamatos ügyeleti ellátást veszélyben érezve- 2005. december 15-én javasolta az illetékes ÁNTSZ-nek, hogy azonnali hatállyal vegye ki az önkormányzatnak a kezéből Nyíradony sürgősségi ellátását (mely kötelező alapfeladat), s bízza meg ezzel a hajdúsámsoni Regio Med Center 2005 Bt-t a probléma megnyugtató rendezéséig. Ez valószínűleg példa nélküli eset Magyarországon, s ez igen rossz fényt vet a város vezetésére. A 2005. december 17-én kelt ezirányú ÁNTSZ-határozatot az önkormányzat részéről nagyvonalúan "formanyomtatványnak" minősítették.

Válaszul a történtekre fenyegetéseket, megalázó helyzeteket vagyunk kénytelenek eltűrni. Ékes példája ennek a 2005. december 15-i eset, amikor Polgármester Úr két kollegát (két helyi orvost) nem minősítendő stílusban kiutasított az orvosi szobából, hogy egyedül maradt kollegánkat négyszemközt próbálja meggyőzni, majd annak hatástalanságát látva- megfélemlíteni.

Folytatva a "mazsolázást" a Jegyző Úr cikkéből:

A közölt finanszírozási adatok- melyek egyébként üzleti titoknak minősülnének- valótlanok. Több százezer Ft-tal meghaladják a tényleges öszegeket! Szeretnénk tudatosítani Önökben, hogy ezen összegek nem egyenlőek az orvosok jövedelmével, keretükből az alábbiak fedezendőek:

O      az adott praxis orvosának, ápolónőjének és asszisztensnőjének (3 fő) a bérei, járulékaikkal egyetemben

O      a mindennapi betegellátáshoz szükséges gyógyszerek, kötszerek, gyógyászati segédeszközök, nyomtatványok, irodai cikkek, munkaruhák, orvosi műszerek valamint informatikai felszerelések (számítógépek, programok) beszerzése és folyamatos karbantartása

O      szolgálati gépjárművek beszerzése, üzemeltetése, szervizelése, biztosításai, stb.

O      szakkönyvek, továbbképzések, kongresszusok költségei

O      helyettesítési díjak

O      rezsidíj-hozzájárulás a rendelőkhöz (jelenleg már csaknem 10%-a az OEP finanszírozásnak)

O      tagdíjak, telefonköltségek, könyvelési díj, stb.

Méltatlannak érezzük a vádakat is, hogy a település lakosságából élnénk, mint egy parazita (élősködő). Úgy érezzük, jövedelmünk becsületes, felelősségteljes munka eredménye, melyet a nyíradonyiak egészségmegőrzése és gyógyítása érdekében- mindezidáig bármilyen áldozatra készen- végeztünk és végzünk ma is.

A sűrűn elhangzó érv: nincs pénz. Véleményünk: Lehet támogatni a labdarúgást sok millióval, költséges rendezvényeket szervezni, kirándulgatni, de a nyíradonyi lakosság ügyeleti ellátását köteles megnyugtatóan megoldani az önkormányzat. Képviselőinken keresztül bármikor hajlandóak vagyunk tárgyalni, de a Polgármester Úr kijelentette, hogy erre majd 2006. január 5. után (ki tudja mikor, tesszük mi hozzá) lesz majd lehetőség.

"A helyi orvosi elit" nem szorul "szószólóra", magát megvédeni önállóan is képes az igazságtalanságokkal szemben, ám jogi segítséget kénytelenek vagyunk igénybe venni, mivel a vezetőség törvénysértéseivel, jogi csűrcsavarásaival szemben védtelenek vagyunk. Határozottan visszautasítjuk, hogy a kialakult krízishelyzetért mi lennénk a felelősek.

Meglátásunk szerint az önkormányzat inkább fel fogja vállalni, hogy bármi áron megegyezik külső egészségügyi szolgáltatóval (feltehetőleg a Regio Med Center 2005 Bt-vel), hogy a lakosság jogos elégedetlenségének szorításában helyben tudjon sürgősségi ellátást biztosítani mielőbb. Teszi mindezt azért, hogy elveit megtartva ne kelljen leereszkednie hozzánk, egészségügyi dolgozókhoz, s hatalmi pozícióból leszállva ne kényszerüljön egyenrangú félként tárgyalni velünk.

Kedves Betegeink!

Soha nem hagynánk cserben Önöket! Jegyző Úr is kénytelen elismerni, hogy még ebben a helyzetben is mi biztosítottunk magunk helyett orvosokat- egy telefonba került volna! Időben!?

Reméljük, végre béke és szeretet költözik közénk, legszentebb ünnepünket nem zavarják meg méltatlan események.

Áldott, békés Karácsonyt kívánunk nagyon jó egészségben!

Nyíradony, 2005. december 22.

                                                                  Szeretettel

Nyíradony Város 12 egészségügyi dolgozója

 

06-01-03 18:15:31 - írta Giulio történésze

A pusztai orvos kénytelen volt az ügyészséghez fordulni a kialakult helyzet tisztázása érdekében.

Ennek során választ kér több kérdésre is. Ezek közül a legalapvetőbb, hogy kötelezheti-e bárki is őt ügyeleti szerződés kötésére? Ezt a kérdést az ÁNTSZ Megyei Intézete nem válaszolta ugyanis meg. Pedig kötelessége lett volna, mint hatósági jogkörrel rendelkező szervezet.

06-01-03 07:08:31 - írta Giulio történésze

"Januártól füzeteket adnak ki ügyfeleiknek a felírt gyógyszerek regisztrálására a szlovák egészségbiztosítók.

Először 15 ezer, krónikus betegségben szenvedő páciens kapja meg a füzetet, amelyet az orvoshoz mindig vinnie kell. A felírt gyógyszert az orvos regisztrálja, a recept kiváltásakor pedig a patikus ellenjegyzi. A füzeteket már öt éve használó egyik biztosító szerint ez a rendszer kizárja, hogy veszélyes kombinációkban szedjenek gyógyszereket a betegek – írja a Slovak Spectator."

06-01-03 00:38:02 - írta Giulio történésze

Ellentétes híresztelések után végre megjelent a magánorvosok receptírási korlátozásának eltörléséről szóló rendelet, amely a "330/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról" címet viseli, a Magyar Közlöny 2005/172. (XII. 29.) számában jelent meg.


A "legfinomabb" részletek:

"12. §

"(8) Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának, továbbá az Ebtv. 32. §-ának (5) bekezdése szerinti pro família rendelésre jogosult orvosnak támogatással történő gyógyszer és gyógyászati segédeszköz általános és különleges jogcímen történő rendelés esetén nyilvántartást kell vezetni, amelyben az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát és az ahhoz kapcsolódó támogatással rendelt gyógyszert és gyógyászati segédeszközt, annak mennyiségét, a rendelés jogcímét és keltét, továbbá a beteg taj-számát és a vény sorszámát."

(3) Az R. 22. §-a a következő új, (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosának a (8) bekezdés szerinti adatokat havonta, az ellátást követő hónap 10. napjáig kell elektronikus formában, kísérőjegyzékkel együtt megküldeni a szolgáltatás teljesítési helye szerinti illetékes MEP részére.""

06-01-02 23:05:55 - írta Giulio történésze

Spánn Gábor nem okoz csalódást.

06-01-02 08:14:54 - írta Giulio történésze

Violyn nem érti, hogy mi a probléma.

Többek között ez:

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi 6. § (1)

"A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében
e) engedélyezi - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését, ellenőrzi a tevékenységet és nyilvántartja az engedélyeket
f) az egészségügyi szolgáltatók bejelentése alapján nyilvántartja, szükség esetén összehangolja, illetőleg az érintett egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik véleményének kikérése után megállapítja és közzéteszi a megye (főváros) ügyeleti, készenléti ellátásának és betegbeutalásának területi rendjét, ideértve a gyógyszertári ügyeletet és készenlétet is;"


Vagyis ez az engedélyezés érvényes az ügyeletre is, mint egészségügyi szolgáltató tevékenységre.


  Gond az is, hogy a Tisztifőorvos úr a 6.§. többi részét is elfelejtette beírni:

"6. § (1) A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében

a) javaslatot tesz az egészségügyi ellátás javítását szolgáló szervezeti, szervezési intézkedésekre;
b) felügyeli az egészségügyi intézmények mûködésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett;"

(Például köteles ellenőrizni a törvényes munkaidőkorlátok betartását, különösen, ha ez ügyben megkeresik.)

Ilyen szakmai szabály a 2003. évi LXXXIV törvény. Ha ezt megszegik, márpedig megszegik, akkor a működés jogellenessé válik és az ÁNTSZ KÖTELES a jogsértést megszüntetni.

Ez a köztisztviselői ESKÜ szövegéből is következik, nemcsak mint jogi, hanem mint erkölcsi kényszer is.

Így már világosabb, hogy Bujdosó Úr kicsit átköltötte a jogszabályt. :)

06-01-02 07:10:51 - írta Giulio történésze

2006. január 1-n meglátogatta a blogot egy szcientológus. Elolvasta az egyik bejegyzésemet. Egy kommentet is is fűzött hozzá. Saját nevét természetesen nem vállalta. Nicknevet sem használt.

A kommentet kitöröltem.

06-01-02 02:38:25 - írta Giulio történésze

Az Országos Tisztifőorvos teljesen más választ adott a kérdésre.

A "finomságok":


"...A Megyei Intézet azonban nem azt tartotta indokoltnak, hogy deklarálja mi minősül törvénysértésnek, hanem, hogy az ügyeleti ellátás során a törvénysértést hogyan lehetne elkerülni. ..."

"A 2005.09.12-én kelt válaszában az alábbiakban idézett szöveg szerepel:

„Tekintettel arra, hogy az ügyeletek szervezése, az orvosok beosztása az ügyeleti szolgálatban az ÁNTSZ, mint hatóság engedélyével és felügyeletével történik...."

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 6§. (1) bekezdés f) pontja, az ÁNTSZ ügyelettel kapcsolatos feladatát az alábbiakban határozza meg:

„f.) az egészségügyi szolgáltatók bejelentése alapján nyilvántartja, szükség esetén összehangolja, illetőleg az érintett egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik véleményének kikérése után megállapítja és közzé teszi a megye (főváros) ügyeleti, készenléti ellátásának és beteg beutalásának területi rendjét."

A fentiekből megállapítható, hogy az ÁNTSZ az egészségügyi szolgáltató bejelentése alapján ismeri meg az ügyeleti ellátás adatait, az Ön állításával ellentétben az ÁNTSZ az orvosok ügyeleti beosztását nem engedélyezi, annak megszervezésében sem működik közre."

06-01-02 02:28:05 - írta Giulio történésze

05-12-31 21:14:10 - írta Giulio történésze

Az OM feltételezhetően egy szabálytalan pályázattal akar 2 milliárd forintot odaadni valaki(k)nek.

05-12-31 08:40:26 - írta Giulio történésze

Központi orvosi ügyeleti hírek a Somogyból.

"...a több, mint 37 ezer lakosú térségben az ügyeleti ellátást otthonukban igénylők aránya némi javulás ellenére is még mindig nagyon magas, 60-70 százalék. Ekkora populációban pedig egy influenzás időszakban legalább 500 olyan beteggel kell számolniuk, akik elvárnák, hogy az ügyeletes a házhoz menjen, ellássa gyógyszerrel, majd másnap ismét látogassa meg. Ezt a leterheltséget azonban nem bírja el az ügyelet és nem is lenne ésszerű fenntartani – véli dr. Antal László. A rossz gyakorlat rögzülésének okát a lakosság fejletlen egészségügyi kultúrája, elmaradott szociális helyzete mellett a rosszul rögzült kommunikációban, s az ellátás ingyenességére alapozó szokásjog megőrzésében látja. Nem egy példa van arra, hogy két személygépkocsi is áll az udvarban, miközben kiderül: indokolatlan volt az ügyeletes házhoz hívása. Igaz, olyan is akad szép számmal, amikor pénz, megfelelő közlekedési eszköz hiányában rendelik otthonukba az ügyeletest, ám a gyógyszert patika és pénz híján már nem tudják kiváltani, s elmarad a vizsgálatot követő gondos ápolás is. .."

05-12-31 07:48:33 - írta Giulio történésze

A Baranya Megyei Kórház működtetési joga eladó/átadó. Remélhetőleg más helyek tapasztalatait figyelembe veszik szerződéskötéskor.

05-12-30 22:07:08 - írta Giulio történésze
Nyilvános levelezőlista indult az orvosi jogvédelem témájára fókuszálva.

05-12-30 18:18:25 - írta Giulio történésze

Frissült a
"Hogyan dolgozzunk a magyar jogszabályoknak megfelelően?"
részleg.

Egy másik háziorvos ügyészségi beadványa olvasható.

05-12-30 01:45:00 - írta Giulio történésze

Kórházak privatizáció előtt és után

"Mint az alábbiakból kitűnik, a Baranya Megyei Kórház esetében szeretnék elkerülni azokat a hibákat, amelyek a kiskunhalasi helyzet kialakulásához vezettek. Ezért kiemelünk néhány fontos momentumot a halasi folyamatból.

2004. július 1-jétől privatizálták a Semmelweis Kórház működését. Összesen egy jelentkező volt, az ajánlatát nem volt mód versenyeztetni más befektetőkével.

A szerződésben a befektető HospInvest Rt. vállalta, hogy tovább foglalkoztatja a meglévő létszámot - mégis a 980 dolgozóból másfél év alatt 116-ot elbocsátottak. A szerződés nem tartalmaz szankciót arra az esetre, ha a befektető megszegi ezt a vállalását. A 2004-es esztendő végére vállalták a sürgősségi betegellátó osztály átadását - ennek még 2005 karácsonyára is csak a beruházási része készült el. A szerződésben szereplő 60 millió forint helyett 430 millióba került. Nincs szankció a megállapodás ilyen mértékű megváltoztatására.

Az előzetes ígéret szerint a magánvállalkozás a saját pénzét fektette volna a kórház felújításába. Ehelyett a kiskunhalasi önkormányzat még a kórházat működtető kht. vételáraként kapott 57 millió forintot is visszaadta a befektetőnek. A beruházáshoz szükséges hitelt is a kórház kht. vette fel a betegellátásra fordítandó OEP-bevételek terhére. Igaz, amikor az akkori pénzügyi osztályvezető 2005 októberében napvilágra hozta ezt a tényt, kiderült, hogy a nyilvánosság számára meg nem ismerhető, de a CIB Bank által elfogadott egyéb "vagyonelemek" is fedezetül szolgálnak.

2005 októberében az is kiderült: sem a nyilvánosság, sem az önkormányzat nem tekinthet bele a kórház fejlesztésében és működtetésében részt vevő cégcsoport belső elszámolásába. A pénzügyi osztályvezetőt elbocsátották, amikor az a befektető által üzleti titoknak tartott adatokat hozott nyilvánosságra.

2005. december 19-én a kiskunhalasi képviselő-testület ülésén a befektető cég ügyvezető igazgatója azt mondta: azért kell utólag megváltoztatni a feltételeket, mert a szerződés megkötésekor "a kórházat nem ismerték még belülről".

A közeljövőben várható Kiskunhalason a kórházi privatizációs szerződésnek a befektető igényei szerinti módosítása. Szükségszerű-e, hogy az egészségügyi ellátásért felelős önkormányzat mindenben alávesse magát a befektetők érdekeinek?"

Tanács Istvántól:

"A bérek kifizetése, a gyógyszerköltség, az energiaszámla és az étkeztetés fölemészti az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott összeget.

Az idén karácsonyra sem készült el a 2004-ben privatizált kiskunhalasi Semmelweis Kórházban a sürgősségi betegellátó osztály, amelyet a befektető, a Hospinvest Rt. ígérete szerint már tavaly karácsonyra át kellett volna adni.

December 20-án az építőipari beruházást fölavatták, bár a diagnosztizáló és gyógyító berendezéseket majd csak később helyezik el az új osztályon. Karácsony előtt újabb dolgozóktól váltak meg a kiskunhalasi Semmelweis Kórházban: az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) helyi szervezete szerint az év utolsó napjaiban harminckilenc dolgozó kerül az utcára. Kecskés István, a kiskunhalasi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke szerint a működtetés 2004. július 1-jétől történt privatizálása óta a 980 dolgozó közül 116-ot bocsátottak el - annak ellenére, hogy a magánbefektető a szerződésben vállalta a teljes létszám megtartását.

Az e lépések ellen szervezett kiskunhalasi demonstrációt követően a kórház helyzetéről is tárgyalt a helyi önkormányzat. Az egyik képviselő úgy fogalmazott: az egykor korszerű kórház újra ispotállyá válhat. A képviselők feltették a helyi lakosságot leginkább foglalkoztató kérdéseket Kollányi Gábornak, a Hospinvest Rt. ügyvezető igazgatójának. Mennyi pénzt fektetett be valójában a Hospinvest Rt. a saját tőkéjéből, illetve a saját nevére felvett hitelből? Kollányi Gábor azt válaszolta: mivel megvásárolták a Semmelweis Kórház Kht.-t, így a kórház által felvett hiteleket is "saját pénzeszközként kívánják értelmezni". Arra a kérdésre, hogy miért bocsátanak el egyre több dolgozót, noha 2004-ben a megtartásukat vállalták, Kollányi Gábor azt felelte: érdemes volna megnézni, hány embert bocsátottak volna el, ha nem privatizálják a működtetést. Szerinte azért kell dolgozókat elbocsátani, mert a 2006-os egészségügyi költségvetés miatt mintegy 10 százalékkal csökken a kórház betegellátási bevétele. Varázsló az - jelentette ki Kollányi -, aki 2004-ben egy pályázat során meg tudja jósolni, hogy 2006-ban egy egészségügyi intézmény mennyi pénzt fog kapni az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Nagyon szeretnének az OEP-től kapott pénzből beruházni, de a bérek kifizetése, a gyógyszerköltség, az energiaszámla és az étkeztetés fölemészti az erre szánt összeget - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogyan fordulhat elő, hogy a sürgősségi betegellátási osztály kialakítására a pályázatukban 60 millió forintot irányoztak elő, de most már 430 millió forintos építési és berendezési költségről beszélnek, a Hospinvest ügyvezető igazgatója azt válaszolta: amikor a pályázatukat beadták, a kórházat nem ismerték még belülről.

Egy másik felszólaló szerint azt ígérték, jelentős magántőkét vonnak be - ehelyett eladósították a kórházat. Legutóbb egy pályázaton 30 millió forint értékű közpénzt nyertek a sürgősségi betegellátó osztály létesítésére. Miért kell ehhez egyáltalán magánbefektető? Erre a felvetésre reagálva Kollányi Gábor azt mondta: régebben nem kapott hitelt a kórház, mert csak a magánbefektető tudta felmutatni azokat a vagyonelemeket, amelyekre hitelez a bank. Korábban pályázati pénzt sem tudott szerezni a halasi kórház - akik nem akarták, hogy a privatizáció után közpénz kerüljön Halasra, azoknak "sorscsapás", hogy a magánbefektetőnek sikerült kormányzati pénzt elnyernie.

Az igazgató azzal folytatta: a mátrixrendszer kialakítása (vagyis a korábbi kórházi osztályok közötti határok feloldása) előrelépés, mert hatékonyabb működést tesz lehetővé. A magánbefektetésnek van egy egyszeregye, és a Hospinvest Rt. pontosan azt hajtja végre, ami a piaci szférában 1990 óta működik - hangsúlyozta Kollányi Gábor.

A halasi demonstráción viszonylag kevesen jelentek meg. Nevük elhallgatását kérő kórházi dolgozók szerint az embereket megfélemlítették. Titoktartási kötelezettségre hivatkozva megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak. Orvosok, ápolók körében is általános a vélemény, hogy a magánbefektetőnek kizárólag a gazdasági szempontok számítanak. A beteg csak annyiban fontos nekik, hogy mennyi pénz kasszírozható utána az OEP-től. A kórházi dolgozókat leginkább költségtényezőnek tekintik, a szakmai szempontok mellett kiálló, a betegek érdekeit szem előtt tartó orvosok pedig indulatot váltanak ki belőlük - állította az egyik, neve elhallgatását kérő alkalmazott.

Kórházi dolgozók elmondták: a mátrixrendszer csak pénzügyi szempontból jó, de a betegek számára azt jelenti, hogy szétzilálnak korábban egységes szakmai csapatokat. Az egyes osztályokról a szakdolgozókat más szakterületen is foglalkoztatják, ahol viszont már szakképzetlennek számítanak, és csökkenteni lehet a járandóságukat. A belgyógyászaton, neurológián, pszichiátrián már orvoshiány van. Képtelenek teljesíteni az európai normákat, előfordult, hogy az ügyeleti díjakat 60 napon túl fizették ki. Nincs a kórházban érvényes kollektív szerződés, mert miután a szakszervezet megbízott egy profi ügyvédi irodát a jogi képviseletével, javaslatára nem is válaszolt a tulajdonos.

Az általunk megszólaltatott kórháziak úgy summázták mondanivalójukat: amióta a magánbefektető akarata érvényesül a kórházban, fogy az orvosok száma. Már a múlt nyáron jelentős csúszások voltak a műtéteknél. A létszámleépítések után a megmaradó dolgozók túlterheltek lettek. Többek véleménye szerint előbb-utóbb kimutatható lesz az ellátás színvonalának romlása - agyonhajszolt, egzisztenciális félelemben élő emberek nem képesek ugyanis kiemelkedő teljesítményre.

A jelenlegi halasi helyzetről sok mindent elárul, hogy azok a betegek, akik megtehetik, már most is inkább más kórházat választanak."

05-12-30 01:36:41 - írta Giulio történésze


Nyíradonyban elmozdultak a folyamatok a holtpontról, a terveknek megfelelő irányban, tehát rövidesen az ügyeleti díj emelkedni fog. Mindenképpen érdemes látnunk, hogy a polgármester az önkormányzat bevételeinek emelkedésének feltételéhez köti a díjemelést. Azonban a polgármester ezen lépésével még mindig törvénysértő módon, az orvosokat heti 60 órát meghaladó munkavégzésre kötelezetten üzemeltetné az ügyeleti rendszert.

Mindig fontos kiemelni azt, hogy az orvosok az ügyeleti kvóta kimerülése miatt hagyták abba a munkát. Miért is dolgoznának törvénysértő módon?




"A nyíradonyi önkormányzat megfontolja, hogy a jövő évi költségvetésből több pénzt fordít a helyi egészségügyre. Az ügyeletet megtagadó orvosok taktikai húzásnak tartják a bejelentést, és nem hátrálnak meg.

05-12-29 20:13:12 - írta Giulio történésze

Privatizálási hullám a német betegellátásban

"Jövőre tovább folytatódik a német kórházak privatizálása. A növekvő költségek miatt a városok és tartományok már egyre kevésbé képesek finanszírozni a kórházak működését, és hiányzik a szükséges beruházások fedezete is. A megoldás a közkórházak magánkézbe adása.

Gießen-Marburg egyetemi klinika eladása a tőzsdén jegyzett Rhön-Klinikum kórház üzemeltető társaságnak, ami az EU-ban az első egyetemi klinikai privatizációnak számít, csak a kezdet. "Az elkövetkező két-három évben egyre gyakrabban lehetünk majd tanúi kórház eladásoknak" - véli Volker Braun a Broker Equinet szakértője. "Erős privatizációs trend van kialakulóban, ami 2006-ban csak fokozódhat" - mutat rá Christian Cohrs a HVB szakértője.

Egye több és több vállalkozás tekinti kifizetődő befektetési területnek az ágazatot. A Fresenius egészségügyi konszern a fuldai Helios kórházüzemeltető milliárdos nagyságrendű megvásárlásával vonta magára a szakma figyelmét - azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a vállalatot további akvizíciókhoz hídfőállásnak építse ki.

Az RWI gazdaságkutató intézet prognózisa szerint az elkövetkező öt évben minden tizedik németországi klinika bezárásra kerül. "A változó környezethez igazodó, folyamatosan megújuló, optimális struktúrát kialakító teljesen normális és egyben fontos piacgazdasági folyamatról van szó" - írja az intézet "Krankenhaus Rating Report 2006" tanulmánya. 2010-re az intézet szerint legalább annyi magán klinika működik majd, mint állami. 2004-ben a statisztikai hivatal kimutatása szerint a kórházi ágyak 52,8 százaléka volt köztulajdonban, 35,6 százalékukat közhasznú társaságok és egyházak üzemeltették, 11,5 százalékuk pedig magántulajdonban volt. A kórházaknak egy negyede volt magántulajdonban, főként kisebb intézmények viszonylag alacsony ágyszámmal.

Jelenleg a Helios és a Rhön-Klinikum a legnagyobb kórház üzemeltető vállalatok Németországban. A küszöbön álló privatizálásokban mindkét társaság erős alkupozícióval indul, mivel kevés az igazán fizetőképes vevő. "

05-12-29 20:11:30 - írta Giulio történésze

Izgalmas nyilatkozat telve kétértelműséggel:

" A Hajdú-Bihar Megyei Liberális Egészségügyi Tanács szolidaritást vállal a nyíradonyi orvosokkal és tiltakozik az egyik háziorvos elküldése ellen - olvasható Mándi Lászlónak, a tanács elnökének kedden az MTI-hez is eljuttatott közleményében.

A dokumentum szerint a nyíradonyi önkormányzat, Tasó László fideszes polgármester vezetésével jogszabályellenesen kötött szerződést az orvosokkal és a helyzet megoldására tett megkereséseket is minden esetben elutasította.

Mándi László közleményében azt írja: az orvosokkal vállaltatott ügyeleti túlmunka, a pihenőidő betartása és az ügyeleti finanszírozás is törvénytelen módon történik Nyíradonyban.

"A liberális egészségügyi tanács határozott véleménye, hogy Tasó László polgármester lépései - túl azon, hogy törvényellenesek - a betegellátást veszélyeztetik és rontják az egészségügyi dolgozók megítélését" - zárul a tanács elnökének közleménye.

"Nyíradony önkormányzata 1996-ban három, 1999-ben egy, 2000-ben egy, összesen öt egészségügyi szolgáltató céggel kötött szerződést mások mellett a rendelésen túli ügyelet ellátásáról" - reagált a közleményre Tasó László, Nyíradony polgármestere. Közlése szerint az önkormányzat egyetlen intézményénél nincs alkalmazásban házi-, illetve gyermekorvos, de egyetlen ápoló vagy asszisztens sem.

Elmondta azt is, hogy a megbízási szerződések egy kivételével a mai napig érvényben vannak, azok tartalmának módosítását, megváltoztatását a társaságok nem kezdeményezték.

Tasó László emlékeztetett rá, hogy a szerződésekben foglalt kötelezettségek súlyos megszegése a jogviszony azonnali felbontását eredményezi.

A polgármester megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte a sürgősségi ellátás akadályozását, azt, hogy az ügyeleti ellátás biztonságából pénzkérdést csinálnak. Arra utalt, hogy egy orvos egy napra hétvégén 78 ezer forint ügyeleti pénzt kért, amiben nincs benne az asszisztens juttatása.

Tasó László az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte, hogy "mesterséges feszültséget gerjesztve egyes politikai erők és szereplők politikai tőkét akarnak kovácsolni egy közösség helyi és az orvostársadalom egészét érintő súlyos kormányzati problémából"."

05-12-29 18:22:53 - írta Giulio történésze

Rácz Jenő értékelése az index.hu szerkesztőitől, és az olvasóktól:

"...Ha akarnánk, sem tudnánk Rácz Jenő egészségügyi miniszternek jó osztályzatot adni.
...
épp a fejére szakadt egy 40 milliárd forintos ki nem fizetett túlóradíjszámla, amivel egy európai bírósági döntés szerint a magyar egészségügyi intézmények a dolgozóiknak tartoznak. Rácz egyelőre a kórházak felelősségét firtatja, de tény, hogy a kínos helyzetbe minden szereplő a magyar jogszabályok tiszteletben tartásával került."