05-09-14 16:39:47 - írta Giulio történésze
Losonczi Gergely nagyon fontos témát talált, de sajnos a legjelentősebb kérdést nem teszi fel. Kár. Pedig újságíróként ez lenne a feladata.
A közgyógy-rendszer
ugyanis nem működik. Ezt minden gyakorló orvos tapasztalatból tudja.
Milyen kérdést kellett volna feltennie?
"Mivel a jogosultságot jelenleg az igazolvány alapján ellenőrzik, ha az
önkormányzat nem jelent, és így nem is fizet az OEP-nek, a beteg - ha
rendelkezik a dokumentummal - akkor is kedvezményesen kapja meg a
gyógyszert."
Milyen világ az,
ahol a kiskereskedő (=gyógyszerész) kontójára eszi marokszámra a pólibé-kálmópirin-ajgmemtin
kombinációt a „rászoruló”?
05-09-14 03:39:13 - írta Giulio történésze
Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nagyon szigorú arcot vágott.
A legszívmelengetőbb mondat:
"Csizmár Gábor tájékoztatása szerint a minisztérium enyhe és durva eszközökhöz is fog folyamodni, hogy a munkaadókat végre rászorítsa a legális foglalkoztatásra."
Ugye körbenéz a munkaügyi felügyelet a kórházakban is?
Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nagyon szigorú arcot vágott.
A legszívmelengetőbb mondat:
"Csizmár Gábor tájékoztatása szerint a minisztérium enyhe és durva eszközökhöz is fog folyamodni, hogy a munkaadókat végre rászorítsa a legális foglalkoztatásra."
Ugye körbenéz a munkaügyi felügyelet a kórházakban is?
05-09-14 02:09:37 - írta Giulio történésze
Az OEP egyes osztályai úgy tűnik, nem hajlandók kommunikálni a MGYK-val.
Ez a blokád különösen veszélyes szintet ért el. Egyáltalán nem jó, ha a kommunikáció az OEP -> gyógyszertári rendszergazda -> MGYK útvonalon történik.
A nem működő rendszer szétesésének újabb jeleit láthatjuk?
Az OEP egyes osztályai úgy tűnik, nem hajlandók kommunikálni a MGYK-val.
Ez a blokád különösen veszélyes szintet ért el. Egyáltalán nem jó, ha a kommunikáció az OEP -> gyógyszertári rendszergazda -> MGYK útvonalon történik.
A nem működő rendszer szétesésének újabb jeleit láthatjuk?
05-09-13 20:45:40 - írta Giulio történésze
Somhegyiné Farkas Judit levele általánosságokban fogalmaz megy egy konkrét eseményt. Egyértelmű, hogy a beleegyező nyilatkozatok sűrű erdejében elégedetlen volt a valódi, érthető magyarazattal a beavatkozast illetően.
Sajnos túlzó és rosszindulatú általánosítások is megfogalmazódnak általa, ez nagyon szomorú:
"Az orvosnak esze ágában sincs korrekt módon tájékoztatni a beteget arról, mire számíthat. Csak az a fontos, hogy ő fedezve legyen a rettegő, kiszolgáltatott betegtől vagy aggódó hozzátartozójától kicsikart aláírással, aki azt sem tudja, mit ír alá."
Somhegyiné Farkas Judit feltételezhetően elkövetett egy törvénysértést is, ugyanis barátnője helyett írta alá a beleegyező nyilatkozatot. Ezt nem tehette volna meg, csak és kizárólag akkor, ha barátnője vagy cselekvésképtelen lenne, vagy korábban írásban nyilatkozott volna arról, hogy a baránője rendelkezhet helyette. (1997. évi CLIV. törvény 15.§ és 16.§.).
Tanácsom:
- a konkrét panasszal a rendelő vagy kórház betegjogi képviselőjét érdemes megkeresni - nem pedig az ÚJSÁG-nak írni.
Somhegyiné Farkas Judit levele általánosságokban fogalmaz megy egy konkrét eseményt. Egyértelmű, hogy a beleegyező nyilatkozatok sűrű erdejében elégedetlen volt a valódi, érthető magyarazattal a beavatkozast illetően.
Sajnos túlzó és rosszindulatú általánosítások is megfogalmazódnak általa, ez nagyon szomorú:
"Az orvosnak esze ágában sincs korrekt módon tájékoztatni a beteget arról, mire számíthat. Csak az a fontos, hogy ő fedezve legyen a rettegő, kiszolgáltatott betegtől vagy aggódó hozzátartozójától kicsikart aláírással, aki azt sem tudja, mit ír alá."
Somhegyiné Farkas Judit feltételezhetően elkövetett egy törvénysértést is, ugyanis barátnője helyett írta alá a beleegyező nyilatkozatot. Ezt nem tehette volna meg, csak és kizárólag akkor, ha barátnője vagy cselekvésképtelen lenne, vagy korábban írásban nyilatkozott volna arról, hogy a baránője rendelkezhet helyette. (1997. évi CLIV. törvény 15.§ és 16.§.).
Tanácsom:
- a konkrét panasszal a rendelő vagy kórház betegjogi képviselőjét érdemes megkeresni - nem pedig az ÚJSÁG-nak írni.
05-09-13 19:27:14 - írta Giulio történésze
Tóth Levente eszmefuttatását olvasva egyetlen gondolatot emelnék ki:
"A hatósági hátszél nélkül viszont e szervezetek is a piacról élnek, ott pedig hamar elhalászhatják előlük a megrendeléseket a piacszerzésért áldozni is hajlandó konkurensek. Az állam nem sokat kedvezhet már e laboroknak, hiszen béklyóba zárja a kötelező közbeszerzés."
Igen, ezt itt az egyik fő probléma, a közbeszerzés. A másik pedig az államháztartási törvény kötelező jellege. Nem ad lehetőséget az állami tulajdonú szervezetnek arra, hogy érzékenyen reagáljanak a piaci váltáozásokra, és a legkedvezőbb lehetőséget válasszák ki az ajánlatok közül.
"A hatósági hátszél nélkül viszont e szervezetek is a piacról élnek, ott pedig hamar elhalászhatják előlük a megrendeléseket a piacszerzésért áldozni is hajlandó konkurensek. Az állam nem sokat kedvezhet már e laboroknak, hiszen béklyóba zárja a kötelező közbeszerzés."
Igen, ezt itt az egyik fő probléma, a közbeszerzés. A másik pedig az államháztartási törvény kötelező jellege. Nem ad lehetőséget az állami tulajdonú szervezetnek arra, hogy érzékenyen reagáljanak a piaci váltáozásokra, és a legkedvezőbb lehetőséget válasszák ki az ajánlatok közül.
05-09-13 19:12:07 - írta Giulio történésze
Az OEP szalad a pénze után...
OEP hivatalnoka boldogan kifizet (akár 12 hónapon keresztül is...) napi 50000-178000 Ft-ot. OEP tisztviselőnek nem tűnik fel az általánostól eltérő, hatalmas kifizetés. Majd OEP tisztviselő észhez kap, hogy esetleg meg kellene nézni, hogy léteznek-e ezek a személyek, akiknek fizeti OEP a pénzt. Utólag természetesen.
Normális helyen ez nem történhet meg. Az átlagtól eltérő tevékenység/összeg kifizetése automatikusan a szervezet tisztviselőjének figyelmét rá kell irányitsa az adott ügyre.
Nem véletlen, hogy a bankok igen rövid időn belül személyesen keresik az ügyfelet, hogy ha az átlagostól eltérő tranzakciót észlelnek a bankkártyával.
Ezt az OEP hivatalnokai miért nem tudja megvalósítani???
Az OEP szalad a pénze után...
OEP hivatalnoka boldogan kifizet (akár 12 hónapon keresztül is...) napi 50000-178000 Ft-ot. OEP tisztviselőnek nem tűnik fel az általánostól eltérő, hatalmas kifizetés. Majd OEP tisztviselő észhez kap, hogy esetleg meg kellene nézni, hogy léteznek-e ezek a személyek, akiknek fizeti OEP a pénzt. Utólag természetesen.
Normális helyen ez nem történhet meg. Az átlagtól eltérő tevékenység/összeg kifizetése automatikusan a szervezet tisztviselőjének figyelmét rá kell irányitsa az adott ügyre.
Nem véletlen, hogy a bankok igen rövid időn belül személyesen keresik az ügyfelet, hogy ha az átlagostól eltérő tranzakciót észlelnek a bankkártyával.
Ezt az OEP hivatalnokai miért nem tudja megvalósítani???
05-09-12 22:09:07 - írta Giulio történésze
Köszönöm Dr. Hávelné Szatmári Katalin gratulációját a bloghoz.
05-09-12 10:19:20 - írta Giulio történésze
Özv Szabó H. Károlyné nem hisz Éger Istvánnak, Nagy Ferencnek és a többieknek. Levelének végén megpróbál még lelkiismeretre ható kérdést is feltenni: "Kinek a zsebébe nyúljon a kormány?"
Nos, nem az orvosok dolga a tanácsadás a kormány részére az elmaradt díjak forrásának megjelölésére.
Sajnálom, hogy csak a betegtársaival beszélte meg ezt a kérdést, és levele elküldése előtt egyetlen orvos véleményét sem hallgatta meg.
Szerencsére van, aki válaszol.
Özv Szabó H. Károlyné nem hisz Éger Istvánnak, Nagy Ferencnek és a többieknek. Levelének végén megpróbál még lelkiismeretre ható kérdést is feltenni: "Kinek a zsebébe nyúljon a kormány?"
Nos, nem az orvosok dolga a tanácsadás a kormány részére az elmaradt díjak forrásának megjelölésére.
Sajnálom, hogy csak a betegtársaival beszélte meg ezt a kérdést, és levele elküldése előtt egyetlen orvos véleményét sem hallgatta meg.
Szerencsére van, aki válaszol.
05-09-12 09:16:50 - írta Giulio történésze
Minden érdeklődő figyelmébe ajánlom a hideg-melegvizes témában,
hogy a 60/2003 (X.20.) ESzCsM által kiadott "Az egészségügyi
szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről" című
rendelet a következőt tartalmazza:
"3. § (1) Minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell
...
ac) a beteg ellátását végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség és a szükséges bútorzat biztosított;"
Valamint:
"5. Rendelő/osztály általános szakmai minimumfeltételei
Az egészségügyi szolgáltatónál működő járóbeteg-rendelés, ideértve mindegyik fekvőbeteg osztálya a következő feltételeket biztosítja:
...
- hideg-meleg vizes orvosi csaptelep fertőtlenítési és kéztörlési lehetőséggel - Rendelőben és osztályon
- hideg-meleg vizes kézmosási lehetőség a kórteremben
..."
Magyarázat:
Minden egyes páciens vizsgálata után (vizitek....) az orvosnak kötelező lenne megmosnia a kezét. Jó kérdés természetesen, hogy hideg vizben a kézmosás ugyanolyan hatékony-e, mint meleg vizben...
"3. § (1) Minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell
...
ac) a beteg ellátását végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség és a szükséges bútorzat biztosított;"
Valamint:
"5. Rendelő/osztály általános szakmai minimumfeltételei
Az egészségügyi szolgáltatónál működő járóbeteg-rendelés, ideértve mindegyik fekvőbeteg osztálya a következő feltételeket biztosítja:
...
- hideg-meleg vizes orvosi csaptelep fertőtlenítési és kéztörlési lehetőséggel - Rendelőben és osztályon
- hideg-meleg vizes kézmosási lehetőség a kórteremben
..."
Magyarázat:
Minden egyes páciens vizsgálata után (vizitek....) az orvosnak kötelező lenne megmosnia a kezét. Jó kérdés természetesen, hogy hideg vizben a kézmosás ugyanolyan hatékony-e, mint meleg vizben...
05-09-12 07:15:45 - írta Giulio történésze
Tanulságos a Csongrád megyében dolgozó gyógyszerészek levele:
"Magyar Gyógyszerész Kamara
Hávelné Szatmári Katalin
elnök
Tisztelt Elnök Asszony!
A csongrád megyei gyógyszerészek, és a kamara megyei elnöksége megdöbbenéssel értesült a rendszergazdákon keresztül, hogy az OEP a gyógyszertárak részére újabb adatszolgáltatást /betegek életkora, a vényfelírás dátuma, az orvosi pecsét száma stb./ akar kötelezővé tenni, valamint a GPRS-en alapuló elavult, on-line kapcsolatot akarja alkalmazni.
Tiltakozunk az OEP. újabb szankciója ellen, mivel ezen adatszolgáltatást semmilyen jogszabály nem írja elő, és csak arra jó, hogy akadályozza a betegek gyógyszerhez jutását.
Ezek a feleslegesen bevitt adatok nem csökkentik a gyógyszerkassza jelenlegi állapotát, annak túlköltése független a beteg életkorától, a külön bevitelre szánt orvosi pecsétszámtól, mivel az a vényen már a vonalkódban szerepel. A beteg a TAJ szám alapján azonosítható!
A gyógyszerészi tevékenység nem az OEP által kitalált és helyettük elvégzett adatrögzítésből kell hogy álljon, hanem a betegek szakszerű gyógyszerrel történő ellátásából, gyógyszerészi gondozásból, és gyógyszerkészítésből.
Amennyiben a fenti értelmetlen adathalmazra szüksége van az OEP-nek, lehetőségük van a már elszámolt vényeket ellenőrizni, és az adatokat saját hatáskörükön belül alkalmazottaikkal rögzíteni!
Kérjük a tisztelt Elnökséget, hogy ennek megakadályozása érdekében szíveskedjék minden szükséges intézkedést megtenni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy egységes gyógyszerészi fellépést sürgetni!
Szeged.2005.szept.07
Dr. Kőhegyi Ferenc
elnök "
Végezetül a MGYK a levelet küldött az OEP-nek, és ebben felhívta a figyelmet, hogy az OEP több jogszabályt is megsért.
"Magyar Gyógyszerész Kamara
Hávelné Szatmári Katalin
elnök
Tisztelt Elnök Asszony!
A csongrád megyei gyógyszerészek, és a kamara megyei elnöksége megdöbbenéssel értesült a rendszergazdákon keresztül, hogy az OEP a gyógyszertárak részére újabb adatszolgáltatást /betegek életkora, a vényfelírás dátuma, az orvosi pecsét száma stb./ akar kötelezővé tenni, valamint a GPRS-en alapuló elavult, on-line kapcsolatot akarja alkalmazni.
Tiltakozunk az OEP. újabb szankciója ellen, mivel ezen adatszolgáltatást semmilyen jogszabály nem írja elő, és csak arra jó, hogy akadályozza a betegek gyógyszerhez jutását.
Ezek a feleslegesen bevitt adatok nem csökkentik a gyógyszerkassza jelenlegi állapotát, annak túlköltése független a beteg életkorától, a külön bevitelre szánt orvosi pecsétszámtól, mivel az a vényen már a vonalkódban szerepel. A beteg a TAJ szám alapján azonosítható!
A gyógyszerészi tevékenység nem az OEP által kitalált és helyettük elvégzett adatrögzítésből kell hogy álljon, hanem a betegek szakszerű gyógyszerrel történő ellátásából, gyógyszerészi gondozásból, és gyógyszerkészítésből.
Amennyiben a fenti értelmetlen adathalmazra szüksége van az OEP-nek, lehetőségük van a már elszámolt vényeket ellenőrizni, és az adatokat saját hatáskörükön belül alkalmazottaikkal rögzíteni!
Kérjük a tisztelt Elnökséget, hogy ennek megakadályozása érdekében szíveskedjék minden szükséges intézkedést megtenni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy egységes gyógyszerészi fellépést sürgetni!
Szeged.2005.szept.07
Dr. Kőhegyi Ferenc
elnök "
Végezetül a MGYK a levelet küldött az OEP-nek, és ebben felhívta a figyelmet, hogy az OEP több jogszabályt is megsért.
05-09-12 01:30:21 - írta Giulio történésze
A munkafelügyelőknek lassanként már rutinszerűen kellene betérniük a kórházakba is ellenőrizni (nem páciensként). Mikor fogják ezt megtenni?
05-09-10 22:58:55 - írta Giulio történésze
Veress Jenő rosszindulatú reflexiója a tények elferítéséről, és a szerző tudásbeli hiányoságairól (is) szól. Valamint szól arról a jelenségről, hogy napjainkban divatos az egészségügy bármely szereplőjébe egy hatalmasat rúgni.
Talán nem emlékezik, hogy a sajtó hangos volt az internetes és éjszakai gyógyszervásárlás magyarországi lehetetlenségétől, amelyre a MGYK igen gyorsan működőképes javaslatot tett le a hivatalok asztalára?
Vagy nem tudja, hogy fájdalomcsillapítónak, és egyéb sürgős esetben szükséges gyógyszernek és eszköznek a házipatikában a helye? (úgy tűnik, nincsen házipatikája...)
Esetleg sosem hallotta, hogy a gyógyszerészek a saját forgótőkéjükből hiteleznek az OEP-nek néha heteken keresztül? (alacsonyabb kamattal, mint a bankbeli hitel....)
Olvasta-e valaha azokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák a patikában forgalmazható termékek listáját? Valószínűleg nem...
Veress Jenőnek informálódnia kellett volna, stílusát pedig csiszolnia.
Veress Jenő rosszindulatú reflexiója a tények elferítéséről, és a szerző tudásbeli hiányoságairól (is) szól. Valamint szól arról a jelenségről, hogy napjainkban divatos az egészségügy bármely szereplőjébe egy hatalmasat rúgni.
Talán nem emlékezik, hogy a sajtó hangos volt az internetes és éjszakai gyógyszervásárlás magyarországi lehetetlenségétől, amelyre a MGYK igen gyorsan működőképes javaslatot tett le a hivatalok asztalára?
Vagy nem tudja, hogy fájdalomcsillapítónak, és egyéb sürgős esetben szükséges gyógyszernek és eszköznek a házipatikában a helye? (úgy tűnik, nincsen házipatikája...)
Esetleg sosem hallotta, hogy a gyógyszerészek a saját forgótőkéjükből hiteleznek az OEP-nek néha heteken keresztül? (alacsonyabb kamattal, mint a bankbeli hitel....)
Olvasta-e valaha azokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák a patikában forgalmazható termékek listáját? Valószínűleg nem...
Veress Jenőnek informálódnia kellett volna, stílusát pedig csiszolnia.
05-09-10 20:07:36 - írta Giulio történésze
2 figyelemre
méltó megállapítás:
Vörös T. Károly Egyetértek, ez a műveltségdeficit sajnos tény. Persze, érdemes mindig nagyon konkrétan megmondani, mire gondolunk, mert így általában azért ez túlzás. A Népszabadságnál például valamilyen diplomája mindenkinek van, ez úgyszólván alapfeltétel. “
Illetve a másik:
Vörös T. Károly Remélem, hogy az én kollégáim igyekeznek mindig azt írni, ami megfelel a tényeknek, és amit a meggyőződésük diktál. Miközben azt is alá tudom támasztani, amit András az újságírók anyagi helyzetéről mondott: tudomásom szerint a vidéki napilapoknál például éhbérért, iszonyatos kiszolgáltatottságban dolgoznak az emberek.
- Visszatérve Simon András interjúalanyként szerzett tapasztalatára: ha jól értem, most maga is átélte, amit a magyar sajtóval kapcsolatba kerülő emberek egyébként rendre átélnek. Persze, tisztelet a kivételnek.
Simon András Pontosan így van. Most a másik oldalról, a televízió egyik vezetőjeként, a menedzsment tagjaként tapasztalom, hogy egzisztenciálisan mélységesen kiszolgáltatott, piacképtelen és morálisan nagyon alacsony szinten álló emberek írnak újságot. És ez borzasztó.
Vörös T. Károly Most megint ellent kell mondanom, mert - ismétlem - nincs olyan, hogy "a magyar sajtó". Mindent és mindenkit konkrétan kell megnevezni, és nem akarok más lapok nevében beszélni, de ezt kikérem magamnak a magyar sajtó nevében, amelynek a kollégáimmal együtt én is része vagyok. Mert mi mindent megteszünk azért, hogy a Népszabadságot ne lehessen ilyen vádakkal illetni.
- De én sem gondolom, hogy magam elkövettem ilyesmiket,
mégis többes szám első személyben beszélek... “
05-09-09 23:48:52 - írta Giulio történésze
Zivkovics Natália cikke megremegteti a magyar mocsár (= egészségügy) felszínét, de nem mer mélyebbre meríteni.
"...Az biztos, hogy sok helyen a korábbinál kevesebb orvosi és ápolási eszközt tartanak raktáron, ezért előfordul, hogy átmenetileg hiány keletkezik. ..."
Ez nem veszélyezteti a betegellátást? Milyen kórház az, amelyből alapvető eszközök és gyógyszerek hiányoznak, és ennek következtében a gyógyítás módszere valahol a 20. szazad közepénél tart? Hol az ÁNTSZ ilyenkor? Azokat a helyeket, ahol nincsenek a feltételek biztosítva a minőségi munkához, az ÁNTSZ-nek nem kellene bezárnia? Ezt vajon milért nem teszi?
"...Az biztos, hogy sok helyen a korábbinál kevesebb orvosi és ápolási eszközt tartanak raktáron, ezért előfordul, hogy átmenetileg hiány keletkezik. ..."
Ez nem veszélyezteti a betegellátást? Milyen kórház az, amelyből alapvető eszközök és gyógyszerek hiányoznak, és ennek következtében a gyógyítás módszere valahol a 20. szazad közepénél tart? Hol az ÁNTSZ ilyenkor? Azokat a helyeket, ahol nincsenek a feltételek biztosítva a minőségi munkához, az ÁNTSZ-nek nem kellene bezárnia? Ezt vajon milért nem teszi?
05-09-09 08:00:30 - írta Giulio történésze
A pásztói ügyelettel kapcsolatos háttérinformációként érdemes megemlíteni egy levélváltást a mezőkövesdi vezető ügyésszel:
"Tisztelt Ügyész Úr!
2004. május elseje után az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló 2003. évi 84. Törvény hatálybalépése döntő módon megváltoztatja az ügyeleti tevékenység jogi környezetét. A törvény elsődleges célja a betegek pihent orvoshoz való jogának, valamint az orvos pihenéshez való alkotmányos jogának biztosítá-sa. Ennek érdekében hangsúlyozottan szektor-semlegesen korlátozza az egészségügyi dolgozók által végezhető túlmunka mennyiségét.(Praeambulum.)
A jogszabály már 2003. novemberében megjelent hivatalos szövege mindenki számára hozzáférhető volt. Ennek ellenére a Mezőkövesden működő ügyelet működése 9 nappal a törvény hatályba lépése előtt komoly törvényességi aggályokat vet fel.
Az orvosok többször, írásban és szóban is figyelmeztették az ügyelet fenntartásáért felelős személyeket a várható gondokra, magam konkrét, tértivevénnyel kézbesített levelekben szólítottam fel a velem szerződéses kapcsolatban álló működtetőt a várható nehézségek megjelenésével kapcsolatos intézkedések, egyeztetések, szerződésmódosítások szükségességére.
Érdemi választ sehonnan nem kaptam. Az ügyeletben való részvételre a háziorvosokat jogszabály kötelezi, (43/1999. (III. 3.) Korm. Rendelet), azonban ennek gyakoriságát, beosztását időtartamát, díjazását a szerződő felek által szabadon kialakított megállapodásban, szerződésben kell rögzíteni, én is ezt kértem az illetékesektől. Másrészt a kormányrendelet teljesítése értelemszerűen nem ütközhet a magasabb rendű jogszabály korlátozó kitételeivel, ami azt jelenti, hogy az eddig szabadon vállalható, akár 48 órás folyamatos ügyeletek helyett maximum 12 órára osztható be egy orvos, de csak akkor, ha egy naptári napon nem dolgozik összesen 12 óránál többet, az összes egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyában.
A működtető a szerződés módosítása elől elzárkózik, a szerződés létezését tagadja, és nem tekinti feladatának a felmerült gondok megoldását, ezt levélben közölte valamennyi hozzá forduló háziorvossal. Emiatt, amennyiben mi betartjuk a jogállamban általánosan elvárható normák szerint a hatályba lépő új törvényt, akkor veszélybe kerülhet az ügyeleti betegellátás. Tekintettel a biztosítási, általános kártérítési, és esetleges büntetőjogi vonatkozásokra (vö. kamion-tachometer-időtúllépés-súlyosbító körülmény a megítélésben) én személy szerint nem fogok törvénytelenül túlmunkát vállalni, de természetesen az sem történhet meg, hogy a feladat ellátására kötelezett intézmény esetleges mulasztásai miatt a betegellátás veszélybe kerüljön. Az ellátás biztosítása az erre szerződött szolgáltató kötelezettsége, azonban emiatt senki nem kényszeríthető jogsértésre.
Ezért kérem Önt, hogy az általános törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlójaként az Ügyészség tekintse át a kialakult helyzetet, és véleményéről valamennyi érdekelt személyt és intézményt tájékoztatni szíves-kedjen. Az ügy abszolút soronkívüliséget élvező, minden lakost érintő súlyos, országos probléma.
Tard, 2004-04-22
Tisztelettel:"
A válasz hamarosan érkezett:
"Mezőkövesdi Városi Ügyészség,
Mezőkövesd
T. 121/2004/3-11. szám
Dr. Keszthelyi Gyulának
Tard
A Mezőkövesdi Városi Ügyészséghez benyújtott, Mezőkövesd város orvosi ügyeleti beosztására vonatkozó beadványa tárgyában az alábbiakat állapítottam meg:
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.törvény- mely jogszabály 2004. május hó 1. napján lépett hatályba - 5. § (5) bekezdése szerint az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 13.§ (2) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több, vagy többfajta jogviszony keretében kerül sor.
A fentieken kívül az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 15. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ügyeleti szolgálatot, valamint a központi ügyeletet (a továbbiakban: ügyelet) a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos az önkormányzattal, illetve intézményével kötött szerződésének megfelelően látja el. A területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvos az ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzített feltételek szerint működik közre az ügyelet ellátásában.
Továbbá az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 23. § (1) bekezdése kimondja azt is, hogy ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2004. júniusi munkarend meghatározásakor alkalmazni kell.
Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló47/2004. (V. ll.) ESzCsM rendelet a Magyar Közlöny 2004. május hó ll. napján megjelent számában került kihirdetésre, így a rendelet 2004. május hó 16. napján lépett hatályba. A 2004. május hó 1. napján életbe lépett jogszabály változás miatt az ügyeleti szolgálat, valamint a központi ügyelet ellátására a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosokkal, illetve területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvosokkal korábban kötött szerződéseket- annak érdekében, hogy érvényesüljön a napi 12 órás korlátozás - felül kellett volna vizsgálni, velük új szerződéseket kellett volna kötni, és az új szerződések alapján már 2004. június hónapra vonatkozóan ki kellett volna alakítani az új ügyeleti beosztást. Mezőkövesd Város Önkormányzatának Rendelőintézete azonban 2004. június hó 8. napjáig a jogszabályban írt kötelezettségét elmulasztva sem az új szerződéseket nem kötötte meg, sem a jogszabályváltozást figyelembe vevő ügyeleti beosztást nem készítette el.
A fentiekben leírt mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés miatt a mai napon felszólalás ügyészi intézkedést nyújtottam be Mezőkövesd Város Önkormányzata Rendelőintézetének vezetőjéhez.
Mezőkövesd, 2004.június hó 30. napján
Dr. Tóth Béla
Városi vezető ügyész"
"Tisztelt Ügyész Úr!
2004. május elseje után az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló 2003. évi 84. Törvény hatálybalépése döntő módon megváltoztatja az ügyeleti tevékenység jogi környezetét. A törvény elsődleges célja a betegek pihent orvoshoz való jogának, valamint az orvos pihenéshez való alkotmányos jogának biztosítá-sa. Ennek érdekében hangsúlyozottan szektor-semlegesen korlátozza az egészségügyi dolgozók által végezhető túlmunka mennyiségét.(Praeambulum.)
A jogszabály már 2003. novemberében megjelent hivatalos szövege mindenki számára hozzáférhető volt. Ennek ellenére a Mezőkövesden működő ügyelet működése 9 nappal a törvény hatályba lépése előtt komoly törvényességi aggályokat vet fel.
Az orvosok többször, írásban és szóban is figyelmeztették az ügyelet fenntartásáért felelős személyeket a várható gondokra, magam konkrét, tértivevénnyel kézbesített levelekben szólítottam fel a velem szerződéses kapcsolatban álló működtetőt a várható nehézségek megjelenésével kapcsolatos intézkedések, egyeztetések, szerződésmódosítások szükségességére.
Érdemi választ sehonnan nem kaptam. Az ügyeletben való részvételre a háziorvosokat jogszabály kötelezi, (43/1999. (III. 3.) Korm. Rendelet), azonban ennek gyakoriságát, beosztását időtartamát, díjazását a szerződő felek által szabadon kialakított megállapodásban, szerződésben kell rögzíteni, én is ezt kértem az illetékesektől. Másrészt a kormányrendelet teljesítése értelemszerűen nem ütközhet a magasabb rendű jogszabály korlátozó kitételeivel, ami azt jelenti, hogy az eddig szabadon vállalható, akár 48 órás folyamatos ügyeletek helyett maximum 12 órára osztható be egy orvos, de csak akkor, ha egy naptári napon nem dolgozik összesen 12 óránál többet, az összes egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyában.
A működtető a szerződés módosítása elől elzárkózik, a szerződés létezését tagadja, és nem tekinti feladatának a felmerült gondok megoldását, ezt levélben közölte valamennyi hozzá forduló háziorvossal. Emiatt, amennyiben mi betartjuk a jogállamban általánosan elvárható normák szerint a hatályba lépő új törvényt, akkor veszélybe kerülhet az ügyeleti betegellátás. Tekintettel a biztosítási, általános kártérítési, és esetleges büntetőjogi vonatkozásokra (vö. kamion-tachometer-időtúllépés-súlyosbító körülmény a megítélésben) én személy szerint nem fogok törvénytelenül túlmunkát vállalni, de természetesen az sem történhet meg, hogy a feladat ellátására kötelezett intézmény esetleges mulasztásai miatt a betegellátás veszélybe kerüljön. Az ellátás biztosítása az erre szerződött szolgáltató kötelezettsége, azonban emiatt senki nem kényszeríthető jogsértésre.
Ezért kérem Önt, hogy az általános törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlójaként az Ügyészség tekintse át a kialakult helyzetet, és véleményéről valamennyi érdekelt személyt és intézményt tájékoztatni szíves-kedjen. Az ügy abszolút soronkívüliséget élvező, minden lakost érintő súlyos, országos probléma.
Tard, 2004-04-22
Tisztelettel:"
A válasz hamarosan érkezett:
"Mezőkövesdi Városi Ügyészség,
Mezőkövesd
T. 121/2004/3-11. szám
Dr. Keszthelyi Gyulának
Tard
A Mezőkövesdi Városi Ügyészséghez benyújtott, Mezőkövesd város orvosi ügyeleti beosztására vonatkozó beadványa tárgyában az alábbiakat állapítottam meg:
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.törvény- mely jogszabály 2004. május hó 1. napján lépett hatályba - 5. § (5) bekezdése szerint az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 13.§ (2) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több, vagy többfajta jogviszony keretében kerül sor.
A fentieken kívül az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 15. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ügyeleti szolgálatot, valamint a központi ügyeletet (a továbbiakban: ügyelet) a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos az önkormányzattal, illetve intézményével kötött szerződésének megfelelően látja el. A területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvos az ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzített feltételek szerint működik közre az ügyelet ellátásában.
Továbbá az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 23. § (1) bekezdése kimondja azt is, hogy ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2004. júniusi munkarend meghatározásakor alkalmazni kell.
Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló47/2004. (V. ll.) ESzCsM rendelet a Magyar Közlöny 2004. május hó ll. napján megjelent számában került kihirdetésre, így a rendelet 2004. május hó 16. napján lépett hatályba. A 2004. május hó 1. napján életbe lépett jogszabály változás miatt az ügyeleti szolgálat, valamint a központi ügyelet ellátására a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosokkal, illetve területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvosokkal korábban kötött szerződéseket- annak érdekében, hogy érvényesüljön a napi 12 órás korlátozás - felül kellett volna vizsgálni, velük új szerződéseket kellett volna kötni, és az új szerződések alapján már 2004. június hónapra vonatkozóan ki kellett volna alakítani az új ügyeleti beosztást. Mezőkövesd Város Önkormányzatának Rendelőintézete azonban 2004. június hó 8. napjáig a jogszabályban írt kötelezettségét elmulasztva sem az új szerződéseket nem kötötte meg, sem a jogszabályváltozást figyelembe vevő ügyeleti beosztást nem készítette el.
A fentiekben leírt mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés miatt a mai napon felszólalás ügyészi intézkedést nyújtottam be Mezőkövesd Város Önkormányzata Rendelőintézetének vezetőjéhez.
Mezőkövesd, 2004.június hó 30. napján
Dr. Tóth Béla
Városi vezető ügyész"
05-09-09 07:40:33 - írta Giulio történésze
Éger István Önkormányzati Egészségügyi Napok IX. kongresszusán tartott előadásának egy rövid részlete:
"Végül szakmai szempontból szólni kell az egészségügyi finanszírozás meglehetős költségérzéketlenségéről is, amelyek nem akceptálják a bekerülési költségeket. A vád mindig az, hogy sokat költünk. Ez lehet, hogy így van, de még mindig nem eleget. Jó példa erre az egyik vidéki kórház esete, ahol az ÁNTSZ kiszuperált egy ősrégi altatógépet. Enélkül azonban a kórház működésképtelen, mert nem végezhet pénzt hozó műtéteket. A polgármester jobb híján közadakozásra szólított fel…"
Éger István Önkormányzati Egészségügyi Napok IX. kongresszusán tartott előadásának egy rövid részlete:
"Végül szakmai szempontból szólni kell az egészségügyi finanszírozás meglehetős költségérzéketlenségéről is, amelyek nem akceptálják a bekerülési költségeket. A vád mindig az, hogy sokat költünk. Ez lehet, hogy így van, de még mindig nem eleget. Jó példa erre az egyik vidéki kórház esete, ahol az ÁNTSZ kiszuperált egy ősrégi altatógépet. Enélkül azonban a kórház működésképtelen, mert nem végezhet pénzt hozó műtéteket. A polgármester jobb híján közadakozásra szólított fel…"
05-09-09 06:35:20 - írta Giulio történésze
Megtévesztő címmel indítja Krajczár Gyula a magyar-kínai találkozókról szóló híreket: "A Gamma-kés Európába indul".
Az ide vonatkozó bekezdés:
"Kóka János gazdasági miniszter jelenlétében írt alá szerződést a Shanghai Gammastar és az SCP Kft. egy új gyógyászati technológia, az úgynevezett gamma-kés vásárlásáról és magyarországi telepítéséről. Az eszköz - amely a kínai Song Shipeng találmánya - sugárral, tizedmilliméternyi pontossággal rombolja az emberi testben tenyésző tumorokat, méghozzá állítólag úgy, hogy az egészséges szövetekben nem tesz kárt. A technológia nagyon új, az eszközből mindössze kettőszáz működik a világon, s Európában jövő áprilisban a magyarországi lesz az első a Semmelweis Egyetemen. A szerződés értéke körülbelül egymilliárd forint."
Krajczár Gyula utánaolvashatott volna a témának, és akkor nem keverte volna össze a tényeket. Az első gamma-kést Lars Leksell 1968-ban mutatta be Svédországban. Napjainkban az ötletén alapuló gamma-késeket az Elekta Instruments AB gyártja. 2004 decemberben 214 telepített eszköz volt világszerte, a környező országok közül Ausztria, Románia és Horvátország is rendelkezik készülékkel.
Song Shipeng 1992-ben látogatott el Svédországba, és 1996-ban nyújtott be egy európai szabadalmat, amely egy - véleménye szerint - pontosabb célzást lehetővé tevő módszerről szól. Sajnos nem találok túl sok referenciát arra vonatkozólag, hogy eszközét tényleg széles körben használnák a világon, honlapjuk eléggé fejletlen, csak a google-nak köszönhetően olvashatóak egyei részei angolul.
Megtévesztő címmel indítja Krajczár Gyula a magyar-kínai találkozókról szóló híreket: "A Gamma-kés Európába indul".
Az ide vonatkozó bekezdés:
"Kóka János gazdasági miniszter jelenlétében írt alá szerződést a Shanghai Gammastar és az SCP Kft. egy új gyógyászati technológia, az úgynevezett gamma-kés vásárlásáról és magyarországi telepítéséről. Az eszköz - amely a kínai Song Shipeng találmánya - sugárral, tizedmilliméternyi pontossággal rombolja az emberi testben tenyésző tumorokat, méghozzá állítólag úgy, hogy az egészséges szövetekben nem tesz kárt. A technológia nagyon új, az eszközből mindössze kettőszáz működik a világon, s Európában jövő áprilisban a magyarországi lesz az első a Semmelweis Egyetemen. A szerződés értéke körülbelül egymilliárd forint."
Krajczár Gyula utánaolvashatott volna a témának, és akkor nem keverte volna össze a tényeket. Az első gamma-kést Lars Leksell 1968-ban mutatta be Svédországban. Napjainkban az ötletén alapuló gamma-késeket az Elekta Instruments AB gyártja. 2004 decemberben 214 telepített eszköz volt világszerte, a környező országok közül Ausztria, Románia és Horvátország is rendelkezik készülékkel.
Song Shipeng 1992-ben látogatott el Svédországba, és 1996-ban nyújtott be egy európai szabadalmat, amely egy - véleménye szerint - pontosabb célzást lehetővé tevő módszerről szól. Sajnos nem találok túl sok referenciát arra vonatkozólag, hogy eszközét tényleg széles körben használnák a világon, honlapjuk eléggé fejletlen, csak a google-nak köszönhetően olvashatóak egyei részei angolul.
05-09-09 04:28:12 - írta Giulio történésze
Ezt a hírt teljes egészében másolom ide:
"A Gazdasági
Versenyhivatal napi hatezer forintos bírságot rótt a Magyar Orvosi
Kamarára, mert annak etikai kódexe a tagok számára tiltja tevékenységük
reklámozását.
A büntetést a határozat kézhezvételétől mindaddig fizetnie kell a köztestületnek, amíg nem módosítja etikai szabályzatát. Éger István, az orvosi kamara elnöke azt mondta: hónapok óta egyeztet a kamara a versenyhivatal munkatársaival, és jelezték, hogy az etikai kódexen csak bonyolult eljárással tudnak változtatni, amihez időre van szükség. A kamara jelenlegi etikai kódexe megengedi, hogy az orvos a magánrendelését meghatározott méretű táblán hirdesse, ezzel szemben szigorúan tiltja a reklámot. A GVH az elmúlt években több szakmai kamara - köztük a gyógyszerészeké és az építészeké - ellen kezdeményezett eljárást, mert versenyellenes szabályokat tesznek kötelezővé tagjaik számára."
A büntetést a határozat kézhezvételétől mindaddig fizetnie kell a köztestületnek, amíg nem módosítja etikai szabályzatát. Éger István, az orvosi kamara elnöke azt mondta: hónapok óta egyeztet a kamara a versenyhivatal munkatársaival, és jelezték, hogy az etikai kódexen csak bonyolult eljárással tudnak változtatni, amihez időre van szükség. A kamara jelenlegi etikai kódexe megengedi, hogy az orvos a magánrendelését meghatározott méretű táblán hirdesse, ezzel szemben szigorúan tiltja a reklámot. A GVH az elmúlt években több szakmai kamara - köztük a gyógyszerészeké és az építészeké - ellen kezdeményezett eljárást, mert versenyellenes szabályokat tesznek kötelezővé tagjaik számára."
