"Álláspontom szerint igazad van, sőt!
A kormányrendelet módosítása jogi nonszensz, mivel a működési engedélynek nem szabadna attól függenie, hogy milyen háttérszerződés alapján része a közfinanszírozott ellátórendszernek az illető háziorvosi szolgáltató – azt sem minősíteném abszurdumnak, ha az illető nemhogy "kártyás", de egyenesen magánfinanszírozású háziorvosként kívánná folytatni a tevékenységét a szerződés megszűnését követően. (Lehet, hogy Tardon ez fikció, de Budapesten egyáltalán nem!)
Szóval a jogalkotó keveri az egészségügyi és az egészségbiztosítási jogszabályokat – már megint. Szerintem a jogszabályok rendszertani elemzése alapján sanszos, hogy ez a módosítás nem állná ki az alkotmányosság próbáját.
Visszamenőleg pedig kétségtelen, hogy nem hat a módosítás."
Köszönjük az oktató jogász anonim véleményét. A probléma valóban visszatérő jellegű, a működési engedély ugyanis kizárólag a szakmai megfelelést minősíthetné, ahogyan egy autó műszaki vizsgája és forgalmi engedélye.
Mindegy, ki a tulajdonos, ki a finanszírozó, magán-, vagy cégautó....
Az összemosás vélhetően rosszhiszemű, hiszen következetes, és folytatólagos.
Vajon mennyi az esély arra, hogy a kormány, a minisztérium, az OEP, az ÁNTSZ észhez tér? Egyre jobban belegabalyodnak a saját toldozott-foldozott hálójukba. És a büntetőjogi következmények is szaporodnak.
Az egész rendszer sánta, függetlenül az én jogvitámtól. Biztosan megéri.
Eddig 6 komment érkezett (
)
-
1. drklaci-hazugságvizsgáló
2012. 07. 30. 12:50 -
2. Dr. Ugrai Tamás
2012. 07. 30. 16:13Az Önálló Orvosi Törvény alapelvéből kell kiindulni! Mindenfajta szubjektív ötletelgetés nélkül, a jogrendet és a tulajdon alkotmányos (Alaptörvény) védelmét alapul véve.
A törvény bevezetésének miniszteri indoklása világosan és egyértelműen fejezi ki azt, hogy 2000. februártól az orvos személyhez kötött törvényes kötelezettsége lett a praxisában (és csak ott) a területi ellátási kötelezettség folyamatos biztosítása. A folyamatosság pedig eladással biztosított úgy, hogy ilyenkor NEM száll vissza semmi az önkormányzatra, amit Ő a mai napig újbóli feladat átadást hirdetve szajkóz. Ha ez így lenne, akkor nem lenne mit eladni a leköszönő orvosnak, illetve a vagyoni értékű jog megszerzésének hiányozna a törvényben előírt garantáltsága. A törvényi garanciát az önkormányzatok önkényesen elutasítják azzal, hogy a jog folytatását helyi szavazásos jogkörbe helyezik, a törvény teljesítés helyi feltétel függvényeként. Nem értik, (vagy nem akarják megérteni) hogy ezzel a jogrendet súlyosan megsértik!
Az Önkormányzati Törvény 8.§. (1, és 4) szakasza a közszolgáltatás folyamatos nyújtásán belül az egészségügyi alapellátási kötelezettség folyamatosságát írja elő az önkormányzatoknak. Az egészségügyi alapellátás nyújtásán BELÜL pedig a 43/1999. Kormány Rendelet 2.§. (c) szakasz az önkormányzatoknak az Egészségügyi Törvényből eredeztetően, a területi ellátási kötelezettség (TEK) személyi feltételét - az egészségügyi szolgáltatás folyamatos biztosítását - vagy a magántulajdonban lévő, vagy önkormányzati (közalkalmazotti) - területi ellátás folyamatos biztosításával rendeli, a következők miatt.
Az Öotv. törvényjavaslatának általános miniszteri indokolása szerint: „A jogi szabályozás előfutárának tekinthető, hogy az orvosi tevékenységet tíz éve lehet vállalkozásként végezni, és 1992 óta a háziorvosi és házi gyermekorvosi tevékenység elsődlegesen vállalkozási keretet kapott. A törvény az önálló orvosi tevékenységet az alapellátásban kívánja szabályozni. Azt a minőségi továbblépést, amely az önálló orvosi tevékenységben nyilvánul meg, alapvetően a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi ellátásra vonatkozóan kívánja a törvény bevezetni. A működtetési jog minden korábbi szabályon túlmutatva testesíti meg az adott orvos személyes ellátási kötelezettségét, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás megszervezése milyen szervezeti keretek között történik.
A háziorvos által végzett tevékenység azért válik vagyoni értékű joggá, mert megjeleníti azt az értéket is, amelyet egy orvos életpálya tapasztalata, a munkájában megtestesülő sajátos „know-how” képvisel.A törvény célja, hogy az önálló orvosi tevékenység fogalmának definiálása az erre jogosító működtetési jog vagyoni értékű jogként való meghatározásával alappillérévé váljon annak a törekvésnek, amely az orvos praxisért való felelősségét helyezi a gyógyító munka középpontjába.
Tekintettel arra, hogy a működtetési jog automatikusan kerül a hatályba lépés napján dolgozó háziorvosokhoz, a költségvetés számára többletterhet a törvény elfogadása és hatálybalépése nem jelent.”(2000. február 11.)Az Öotv. bevezetésével tehát kikerült a területi ellátás személyi feltételének biztosítása – megválasztása, ill. elfogadása - az önkormányzatok hatásköréből: az önkormányzatok számára is törvényi kötelezettséggé vált a „feladatot” az ÖNÁLLÓ orvosi tevékenységre hatóságilag kötelezett /Vhr. 3.§.(1)/ egészségügyi szolgáltató tulajdonossal biztosítani.
Véleményem szerint, ezek alapján a jog elidegenítését követően, a működtetési jogengedély (praxis engedély) - mint a TEK biztosítás személyi tényezőjének /ÖNÁLLÓ orvos/ új hatósági megnevezettje mellett - az ÁNTSZ feladata az önkormányzat tulajdonában álló tárgyi feltétel (rendelő) ellenőrzésére korlátozódik, és arra, hogy az önkormányzat, illetve a kistérségi ÁNTSZ önkényesen nem megy-e szembe az Öotörvényben foglalt törvényi utasítással? Úgy, hogy nem teljesíti az alapellátási kötelezettségét az ÖNÁLLÓ orvos által, a lakosság folyamatos és FELTÉTEL NÉLKÜLI területi ellátását. A szerződéskötés pedig egy ilyen jogsértő feltétel, a következők miatt!
Az alkotmánybíróság több határozatában rögzítette azt, hogy "a tulajdon alkotmányos védelme csak a már megszerzett tulajdonra vonatkozik". Az önkormányzatra – kistérségi ÁNTSZ-re ugyanúgy kötelező érvényű a törvények betartása, így a jogrend önkormányzati autonómiára hivatkozással nem sérthető meg!
Jogilag ez többszörösen meghatározó tényező a SZERZŐDÉSKÖTÉS ELLEN:
1) törvényileg egyaránt kötelezett jogalanyok (önkormányzat – ÖNÁLLÓ orvos) egymás között nem állapodhatnak meg a törvény elfogadásáról, mert az nem tanács, hanem utasítás, annak jogkövetkezményeivel együtt (Ptk. 5.§. 1-2).
2) A Ptk. 200.§. (2) bekezdés az ilyen szerződés jogérvényét kategorikusan kizárja: „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek," Így tehát "szerződés bontáskor" első, amit meg kell a Ptk. alapján állapítani az, hogy jogilag nem is létezett a szerződés, a "feladat" ellátás önkormányzattól független személyhez kötöttségének bevezetése (2000. február) óta. Jogilag nem létező szerződést pedig felbontani sem lehet.
3) Jogi értelemben az önkormányzat 2000-től, a jogilag kiüresedett szerződéskötés erőltetésével egyrészt jogsértés tekintetében felbujtóként viselkedik, másrészt biztatási kárfelelősséget alapít meg, és követ el mindenhol szerződéskötéskor.
De ezt vonakodik minden esetben beismerni azzal a törvénytelen hivatkozással, miszerint az Ő alapellátási kötelezettsége azonos jogkör lenne a praxisműködtetési jog tartalmi elemével (Öotv. 1.§. 2a, 2c), az ÖNÁLLÓ orvos területi ellátási kötelezettségével. Ez nem igaz!
4) Ezzel igyekszik mentegetni magát a következő törvénysértése, a hogyan tovább alól is. Az Öotv. 2.§.(2), a Vhr. 2.§.(1bb) és a Körzethatár Rendelet megsértésével az ÖNÁLLÓ orvos által betöltött praxist ilyenkor önkényesen lefoglalja, és az ÖNÁLLÓ orvos által betöltött praxisban jogsértést elkövetve, működtetőnek nevezi ki önmagát, beállítva saját helyettest.
5) A háziorvosi körzet törvényi meghatározására vonatkozó Vhr. 2.§.(1a) megsértésével, azzal, hogy területi ellátásra kötelezett ÖNÁLLÓ orvos folyamatos tevékenységét megakadályozza, a saját önkényesen odavitt helyettesével, TEK nélküli ellátásba kezd, a kistérségi ÁNTSZ asszisztálásával. Ez viszont azért súlyosan és sokszorosan törvénysértő, mert ez nem felel meg az önkormányzati folyamatos alapellátás nyújtásnak, mert az csak TEK-el biztosítható. Ezáltal viszont a közszolgáltatási, az Önkormányzati Törvényben (8.§. 1, 4) és a Körzethatár Rendeletben számára kötelezően betartandó kötelezettségét is megszegi, a tulajdon kiüresítése és joggal való visszaélés mellett egyaránt.
Az önkormányzatoknak az Önálló Orvosi Törvény bevezetése óta, egyrészt a tulajdonjog védelme miatt nincs jogkörük befolyásolni a területi ellátás személyi feltét másrészt, mert azt a törvényi szabályozás vette át a korábbi helyi önkormányzati jogkörből. Harmadrészt nem a korábbi önkormányzat – szolgáltató közötti szerződéses jogkörben, hanem 2000-től hat szinttel magasabb jogkörben szabályozta a feladat ellátást; a magánszemély birtokjogához kapcsolt törvényi kötelezettségévé tette a területi ellátás biztosítását.
Ezzel duálissá vált az önkormányzat egészségügyi alapellátás biztosítási kötelezettsége:
a) személyi feltétel: az Öotv által meghatározottan az ÖNÁLLÓ orvos által
b) tárgyi feltétel (rendelő és felszerelései): a lakosság folyamatos alapellátás biztosítás önkormányzati tárgyi feltételeként, ami független az ellátás birtokjogával rendelkező orvos személyétől. A birtokjog pedig a legerősebb jog.
Összefoglalva: Az ÁNTSZ működési engedély ennek a két feltételnek az együttes meglétét, és folyamatos fenntartását hivatott biztosítani a jogtulajdonos egészségügyi szolgáltatójának mindaddig, ameddig a praxis nem válik tartósan betöltetlenné. Ezzel pedig inkább eszköze, sem mint feltétele az önálló orvosi tevékenység gyakorlásának. Nem is jogi tartozéka az Önálló Orvosi Törvénynek a működési engedély! Az önálló orvosi tevékenység nyújtásnak 12 éven át a jogszerzés: Vhr. 11.§.(1) és a jogengedélyezés; Vhr. 3.§.(1) volt a két jogi feltétele. Az önkormányzati befolyásolás mindenfajta lehetőségét 2006-ban Alkotmány ellenesség miatt az Alkotmánybíróság a jogrend és a tulajdonjog megsértése miatt kiiktatta. Ezzel ezt az önkormányzati – kistérségi ÁNTSZ többszörös jogsértési helyi mutyi kört.
2012-től a visszahozásuk egyaránt Alaptörvény ellenes úgy kormányrendeleti, mint öotv-i szinten, hiszen az alkotmánybírósági megállapítás változatlan, és a Legfelsőbb Bíróság Gfv. XI. 30.014 /2008/ 3. számú ítélete értelmében: „Egy alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett jogi normára alapított eljárást nem lehet jogszerűnek minősíteni. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. § /2/ bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.”
-
3. Dr. Ugrai Tamás
2012. 07. 30. 16:43A háziorvosi szolgálat területi ellátási kötelezettségéről pár szóban
A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei: 8.§. (1) „A települési önkormányzat feladata az egészségügyi ellátásról, való gondoskodás”. 8.§. (4) „A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészségügyi alapellátásról.” (Önkorm. törv.)
Ezt a kötelezettségét viszont csak területi ellátási kötelezettséggel valósíthatja meg, közvetlen módon egészségügyi szolgáltatóval, vagy közvetve; közalkalmazott orvossal. Az, hogy ez melyik módon történhet törvényesen, két dolog függvénye:1) Az önkormányzat autonóm döntési körben képviselő testületileg átadta-e a háziorvosi szolgálatát területi ellátási kötelezettséggel vállalkozásba 1992-től valamikor, amihez a bevezetett Önálló Orvosi Törvény 2000-től tulajdonjogot kapcsolt? Ettől kezdve e szolgáltatási tevékenységre a tulajdonjog védelme vonatkozik. Az „eladható vagy folytatható” praxisjog, folyamatosan jelenlévő személyi feltéte- lévé vált az önkormányzat háziorvosi szolgálatának!
2) Betöltött-e a praxis folyamatosan, a praxisjog alapján személyesen gyakorolt folytatott vagy elidegenített önálló orvosi tevékenység formájában?
Egy praxisnak egyszerre csak egy törvényes működtetője lehet! Hogy ki az, ez attól függ, hogy betöltött, betöltetlen vagy tartósan betöltetlen a körzet!Ha az egyes pont értelmében átadta, és a kettes pont alapján a praxis folyamatosan betöltött, úgy az önkormányzat egészségügyi alapellátási kötelezettsége az, hogy a praxisjog tulajdonosával tegyen eleget a területi ellátási kötelezettségének, mert az önálló orvosi tevékenység „személyes” nyújtása a praxis kizárólagos ellátási formája! Az Önálló Orvosi Törvény másik előírása pedig az önálló orvosi tevékenység nyújtása „folyamatos” jelenlét formájában a megszerzett praxisban.
Az önkormányzat praxisjog mellett nem rendelkezik területi ellátási kötelezettséggel, mert az Öotv. értelmében egymást kizárja a kettő. Praxisjog jelenlétében a TEK nélküli önkormányzat csak fenntartó! Ennek értelmében az Önálló Orvosi Törvény bevezetésétől kezdve, az önkormányzati jogosultságok és kötelezettségek külön váltak egymástól: a kötelezettség megmaradt, de jogosultság nélkül!
-
4. Dr. Ugrai Tamás
2012. 07. 30. 16:46folytatás:
Az Önálló Orvosi Törvény 1.§.(2a és 2c) értelmében, a praxisjog alapján nyújtott önálló orvosi tevékenység nem más, mint az adott település háziorvosi szolgálatának, 2000-től tulajdonjoggal kiegészült, ezáltal kizárólagos területi ellátási kötelezettsége! Következésképpen, praxisjog jelenlétében a praxis területi ellátási kötelezettsége, az önálló orvosi tevékenység gyakorlásának, az Önálló Orvosi Törvény által biztosított joga! Így az önkormányzat által kötelezően biztosítandó egészségügyi alapellátás nem más, mint az önálló orvosi tevékenység nyújtásának, az Önálló Orvosi és az Önkormányzati Törvényben előírt biztosítása!
Ezáltal az egészségügyi alapellátási kötelezettségen belül, amit TEK formájában folyamatosan biztosítania kell az önkormányzatnak, az maga az önálló orvosi tevékenység nyújtás, a tulajdonjog gyakorlása. Láthatóan ez kétszeres önkormányzati kötelezettség: a „feladat” elláttatása és a tulajdon védelme együtt! Ezáltal a tulajdonjog gyakorlása azonos, a személyesen és folyamatosan nyújtott „feladat” ellátással, (önálló orvosi tevékenység formájában,) és ez mindenkire nézve törvényi kötelezettség! A két törvényi kötelezettség tehát egymásra épül úgy, hogy az önkormányzat számára az alapellátási kötelezettség teljesítésének módját a hogyant, meghatározza az utóbbi, a praxisjog jelenléte! Ezért nem konkurál, és nem is konkurálhat a két jogkör! Mindezekből egyenesen következik, hogy az Önálló Orvosi Törvényi szabályozás, a tulajdonjog alkotmányos védelme, és az önkormányzat egészségügyi alapellátás biztosításának kötelezettsége, e három együttesen meghatározzák önálló orvosi tevékenység formájában minden irányba, a háziorvosi praxis területi ellátási kötelezettjét, a praxisjog tulajdonosának személyében az Önálló Orvosi Törvény 2.§. (1-2, 9) és Vhr. 2.§.(1a 1b), 11.§.(1)egységes értelmében!
A TEK birtoklás folyamatos működtetési kötelezettséget jelent, mindenkire kötelező érvénnyel. A birtokjog pedig a legerősebb jog! Tehát nemcsak a feladat ellátás oldaláról megközelítve, hanem a tulajdonjog védelme szempontjából sem konkurálhat egymással az Önkormányzati Törvényben meghatározott egészségügyi alapellátási és az önálló orvosi tevékenység formájában előírt területi ellátási kötelezettség különálló két jogköre. A törvényi szabályozás /Vhr. 2.§.(1b)/ időben is 1 évvel különválasztja egymástól a kettőt. -
5. Dr. Ugrai Tamás
2012. 07. 30. 17:01folytatás
Önálló orvosi tevékenységre jogosult jelenlétében nincs az önkormányzatnak rendelkezési jogosultsága TEK-ben, mert ahogy az előbb kifejtésre került, nemhogy nem konkurál egymással a két jogkör, - a törvényi és a helyi közigazgatási - hanem együttes és ellentétes jelenlétük teljes mértékben kizárt, másrészt önálló orvosi tevékenységre jogosult jelenlétében praxis működtetést az önkormányzatnak az Öotörvény. nem enged meg, mert ez a jogalapja a törvény érvényességének!
Látható tehát, hogy az Öotörvény bevezetésétől kezdve, az önkormányzati jogosultságok és kötelezettségek külön váltak egymástól. Az Önkormányzati Törvényben szereplő egészségügyi alapellátást változatlanul folyamatosan biztosítani köteles az önkormányzat, de praxisjog jelenlétében nem működtetheti, nem jogosult rá. Egy háziorvosi szolgálatnak ugyanis törvényesen csak egy működtetője lehet!
A 28/2006-os és a 63/2006-os AB Határozatoknak - az indítványozó bírósággal egyetértve - egyaránt az az Alkotmánybíróság által kiindulási pontként elfogadott alapja, hogy az önkormányzati törvényi kötelezettség – az alapellátás biztosítása – és az önálló orvosi tevékenység gyakorlásának jogköre két egymással nem konkuráló jogkörök.
A 63/2006-os AB Határozat által ezért került megsemmisítésre az alkotmánysértő Vhr. 4.§. (3d) bekezdés, mert az ezzel ellentétes törvényi szabályozás; az Öotv. lényegét képező 2.§.(2) bekezdés végrehajtását meghatározó Vhr. 2.§.(1b) nem engedi meg a két jogkör együttes jelenlétét.
A Vhr. 4.§.(3d) bekezdés súlyos jogalkotási tévedés volt ugyanúgy, mint a Vhr. 4.§.(3a) bekezdés, a már 2002. április 15 hatállyal megsemmisített Vhr 3.§ (1) bekezdés 3. mondatával együtt, melyeket együttesen nyilvánított Alkotmány ellenesnek az Alkotmánybíróság. A hivatkozott rendelkezések az Öotv. koncepciójától eltérően, a működtetési jog folytatásának – elidegenítésének, ezzel „az önálló orvosi tevékenység gyakorlásának feltételévé tették egy adott önkormányzat előzetes döntését. Ilyen szabályozásra viszont a Kormány a törvényben nem kapott felhatalmazást.
A Vhr. e hivatkozott szabályai sértették az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében kimondott jogállamiság elvét, a tulajdonnal való rendelkezés jogát /Alkotmány 13. §. (1)/ és 7. §. (2) bekezdésének a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályát, mert ezek a rendelkezések nem kapcsolták össze a működtetési jogot konkrét háziorvosi körzettel, ezért eltértek az Öotv.-nek a szabályozási módjától” (63/2006-os ABH). -
6. Dr. Ugrai Tamás
2012. 07. 30. 17:09folytatás:
A tulajdonjog korlátozását csak törvényben lehet kimondani. „A működtetési jog vagyoni értékű jog, és így a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme illeti meg. E jog korlátozása pedig szintén csak törvényben történhet meg. A Kormány a törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendeletében túllépett a törvényi felhatalmazáson, a törvény céljával ellentétesen szabályozta a praxisjog folytatásának és elidegenítésének feltételeit. A jogállamiság követelményének eleget kell tenni!” … „A Kormány rendelete* és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.” /Alkotmány 35.§.(2) bek./ „A jogállamiságból eredő jogbiztonság védelme, illetőleg más alkotmányos rendelkezések, így a jogforrási hierarchia jogalkotási alapelve alkotmányos védelemben részesül. A felhatalmazás kereteinek túllépése a jogforrási hierarchia rendjének megsértése miatt alkotmányellenességet eredményez.”
E határozatok lényegét kiemelve: a 63/2006-os Alkotmánybírósági Határozat önálló orvosi tevékenység formájában a jog gyakorlásának, a 28/2006-os ABH. pedig praxis elidegenítéskor a jog folytatásának törvény általi garantáltságát határozták meg, illetve állították helyre a Vhr. 4.§.(3d, 3a) pontok megsemmisítésével 2000. február 11. joghatállyal!
Könnyen belátható, hogy az előbbi a fontosabb, mivel ez védi a gyakorolt tulajdont, - a jog folytatását követően is, - mégis ennek a helyreállítása történt később. Annak ellenére, hogy a 29/2006-os AB. Határozat 5 hónappal ezt megelőzően, a tulajdonjog mindenek felett álló Alkotmányban foglalt garanciális védelmét részletesen kifejtette.
Az eddigiek alapján is nyilvánvaló, hogy az önkormányzat jogkör híján nem veheti el a praxisjog megvásárlójától a praxis egészségügyi feladat ellátási kötelezettségét. Egyrészt, mert tulajdon másrészt, mert Ő ilyet nem adott, de nem is adhatott át. Ezt a vásárló a praxis előző tulajdonosától vásárolja meg. A területi ellátási kötelezettség a háziorvosi körzet praxisjogának legfőbb tartalmi eleme, a praxis egészségügyi szolgáltatási joga, ahogyan erről fentebb részletesen szó volt. Nem lenne megvásárolható, ha nem ez lenne a praxisjog elidegenítésének a tárgya. Ez a vétel tárgya!
A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 2. § c) bekezdése értelmében a területi ellátási kötelezettség: „az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásoknak az a része, amelyet az önkormányzat, illetve saját intézménye vagy más szolgáltató útján biztosít.” Az Öotv. értelmében: az önkormányzat Körzethatár Rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben, a praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység nyújtására szóló jogosultság, ami azonos a TEK-el /Öotv. 1.§.(2a, 2c)/. A TEK jogosultság az Öotv. 2.§. (1-3, 9) bekezdések és a Vhr. 2.§.(1a), (1b) értelmében kizárólagos, mert törvényi kötelezettség!
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Gyula...ne ültessél már a hintába,mert beveszem a torekánt alfélen...hogy nem tudja a gumicsizmás ántszcsé?!
amikor a minyumumfeltételben benn van hogy "hideg-meleg viz,aztán ez nála 1 millió bűntetésig úgy szól,hogy karos csap,szappanadagoló,meg papirtörlő?!
amikor engem akar bűntetni 1 millióra,mert nincs papirtörölköző tartó:mondom mér engem, nem az enyém a rendelő...erre aszonyga hogy csak...
léged is le akar húzni 1 millióval,mert a betegadatokat nem adod át,mivela beteg alálirta,hoigy nem adhatod?!
ja jut eszembe ebben az esetben megáll a zaklatás-fenygetés!!!álábtk?!
meg ha hamis iratok alapján akar pénzt kicsikarni, bűnti cimén, akkor a csalás kisérlete btk...
ez lehet úgy halmazatiban 4 év...