"Az MKP csodálkozik azon, hogy eddig több mint 200 ezer szlovák állampolgár kettős állampolgársága nem jelentett gondot, csak a magyar Országgyűlés törvénye vált ki ellenállást. Csáky Pálék megjegyzik, hogy Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjából két képviselő is kettős állampolgár - az egyik orosz, a másik pedig svájci állampolgársággal is rendelkezik a szlovákon kívül."

------------------------------------------------------------

A két képviselő állambiztonságilag nem jelent veszélyt a Pártra, Szlovákiára?

http://giulio.freeblog.hu/archives/2010/05/30/VASARNAPI_MISE/#10561885

Különösen azért, mert e pénzek eltüntetése természetesen évek óta folyik, nem csak mostanság.

Az eddigi írásbeli kérdésekre a PM, az OEP, az ÁNTSZ, és az EüM is évek óta megtévesztő, kitérő, vagy értelmezhetetlen válaszokat adott, ahogyan mondani szokás, össze-vissza hadováltak. :-)

A lényeg, hogy sem a kötelező védőoltásokra, sem egyéb más, a központi költségvetésből állítólag megfinanszírozott alapellátási tevékenységre nem kaptak a háziorvosok egy huncut fillért sem az előirányzott milliárdokból.

Miközben elvégezték a munkát. Rengeteg munkát.

A pénzt meg valakik elköltötték valamire. :-)

Az alábbi módszert nem próbáltam, nem ajánlom senkinek, mindössze közzéteszem.

Annyit hozzátennék hogy a benyálazás khmmm, jobb, ha a szájüregen kívül történik.:-)

"Most kaptam, lehet, hogy hatékony.

Sziasztok!
Nem tudom, mennyire új info és mennyire igaz, de talán érdemes kipróbálni:
Kr.

Subject: WG: Kullancseltávolítás Őrségi módra

Kullancseltávolítás

Régi Őrségi (az Őrségben élünk, rengeteg kullanccsal,de itt senki nem fél...már hozzánk tartoznak!) kullancs eltávolítási technikát szeretnék Önökkel megosztani!

A belénk fúródott kullancsot minden erőszak nélkül egy szál gyufával könnyedén eltávolíthatjuk!

Nyálazzuk meg a gyufa fejét,
majd közvetlenül a kullancs teste mellett lassan körözzünk, mintha kenegetnénk.

A kullancs pár másodperc múlva átmászik a gyufára-mert nagyon szereti a foszforos illatot, képes elhagyni miatta a testünket! Lehet, ez nem tudományos eltávolítás,de a lehető legemberségesebb, és biztosan mindig sikeres, sőt a kullancs feje még véletlenül sem marad bennünk!

Itt az Őrségben ez a jó paraszti tapasztalat útján terjedő módszer, nem is értem ,hogy a média még hogyhogy nem csapott le rá!"

"Sziasztok!
Alábbiakhoz hozzátenném,h ez a kissé gusztustalannak hangzó nyálazott gyufa,vagyis a feloldott foszfor a darázscsípést is méregteleníti,fájdalmát enyhíti.Rajta kell hagyni a csípésen.Én a horvát tengerparton tanultam helyiektől. Gy"

--------------------------------------------------------------

Ha jól tudom, a fogorvosok is használnak foszforsavat kompozíciós töméseknél, tehát olyan nagy baj azért ebből nem lehet.

Sőt, az is előfordulhat, hogy a fogászati foszforsav a megoldás, akkor nem kell gyufa. ???

Nem javult semmi se.

Sőt a Molnárhorvátszékely-féle antihumán éra a gödör feneke alá tiporta az egészségügyet, persze ők nem követhették volna el mindezt, ha nincs mögöttük a nemzetrontó koalíciós kormányzat egésze.

Az alábbi riport nagyjából 4 éve készült. Apróbb helyesírási, nyelvi hibákat tartalmaz. Így kaptam, ezekért elnézést kérek.

Megéri végigolvasni "egyszerű" hétköznapi állampolgárnak, orvosoknak, és elsősorban a miniszter úrnak, aki majd az egészségpolitikát fogja vezényelni.

Isten irgalmazzon nekünk...

Kossuth Rádió - Esti Krónika 2006. április 28.

Széles társadalmi konszenzus kell, hogy az egészségügy jól működjön

Nagy Katalin (műsorvezető): - Jó estét kívánok! A Háttér mikrofonjánál Nagy Katalin. Az egészségügyben egyszerre szűkölködő és rosszul szervezett a működés. Egyes vélemények szerint a rendszert a tehetetlenségi erő viszi tovább. S az ott dolgozók áldozatos munkája miatt nem omlott még össze. A mai műsorban szakmai szervezetek képviselőivel beszélgetünk. Vendégeink itt a stúdióban Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke, Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. S a telefonvonalban pedig itt van velünk Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke. Jó estét kívánok mindannyiuknak. Valójában az apropót, azon túl, hogy ez egy olyan probléma, aminek a megoldásánál talán 24. órájában vagyunk és évek sőt évtizedek óta tudjuk, hogy változtatni kéne az adta, hogy tegnap az egészségügyi kerekasztal ugye ülésezett és kiáltványt fogalmazott meg. Miért volt erre szükség és mi a lényege ennek a kiáltványnak? Gyenes Gézát kérdezem először.

Gyenes Géza (főtitkár, Magyar Orvosi Kamara): - A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal úgy értelmezte, hogy a választópolgároknak több mint 93%-a figyelvén, hogy melyik pártokra adták le szavazatukat, ezek a párok milyen egészségügyi programmal léptek fel, arra a megállapításra jutottak, hogy az ország több mint 93, 4 vagy 93,5%-a az egységes társadalombiztosítás megtartása mellett foglalt állást ezzel a szavazattal. Hiszen nekünk, a mi jövőnk, hogy hogyan alakul, nincsenek illúzióink. Hiszen tudjuk jól, hogy a konvergencia kényszer a nagy ellátó rendszerekből, így az egészségügyből is komoly összegeket fog kivenni. S egyáltalán nem mindegy, főképp a betegek számára, hogy a magyar egészségügy milyen irányba fog indulni.

Műsorvezető: - Cser Ágnes?

Cser Ágnes(elnök, EDDSZ): - Részben egyetértek a főtitkár úrral. Ezzel a kiáltvány mellett a határozatunkban azt is kezdeményeztük a kormánynál, tekintettel arra, hogy az állampolgárok a pártprogramokra adták le szavazatukat, az előttünk ismeretlen kormányprogram kialakításában részt kívánunk venni a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalon keresztül. Hiszen mi rendíthetetlenül már két éve dolgozunk együtt, és döntéseinket konszenzussal hozzuk meg. S ez egy olyan példamutató civil kezdeményezés, amelyen keresztül a társadalmi konszenzus elő lehet és elő kell készíteni. Egyetlenegy dologban nem értettem egyet főtitkár úrral, egyáltalán nem fogadom el mint EDDSZ elnöke és mint potenciális beteg, hogy az egészségügyből további pénzt vonjanak el. Talán még emlékeznek a kedves résztvevők, hogy szeptember 21-én, épp az EDDSZ testülete fogalmazta meg, hogy visszaköveteljük a pénzünket. Hiszen bizonyított, hogy 16 év alatt csak 100 milliárdos nagyságrendekben számítható az a pénz, amit az egészségügytől, és így a betegektől, 10 millió magyar állampolgártól elvontak.

Műsorvezető: - Igen, de ugye azt szokták mondani, hogy ez egy olyan gyenge, rosszul működő rendszer, amibe hiába pumpálják bele akár 10, 100 vagy ezer milliárdokat.

Cser Ágnes: - Szeretném megkérdezni, hogy ki mondja ezt? Mert a kollégáim közül senki nem ért ezzel egyet.

Hávelné Szatmári Katalin: - Meg azt is szokták mondani, hogy egy feneketlen zsák.

Műsorvezető: - Hávelné Szatmári Katalin!

Hávelné Szatmári Katalin (elnöke, Magyar Gyógyszerész Kamara): - Nagyon sok mindent szoktak mondani, de először is ugye azt kéne tisztázni, hogy azok az adatok, amelyek különböző pártok és különböző hatóságok adatbázisába megjelennek, hogy igazából az egészségügyre mennyit költ az ország, azok hogy jönnek ki.

Cser Ágnes: - Így van.

Hávelné Szatmári Katalin: - Mi elvégeztünk például egy számítást, hivatalosan az OEP által kiadott adatokkal és kiderült, hogy a járulékbevételekből nemcsak az egészségügyi kiadásokat fedezik. Tehát nem igaz az, hogy GDP-nek a 7%-át költi ma az egészségügyre az ország. Talán, ha a 4%-át költi, akkor egy jó számot mondtam, és egyetértenek a kollégák. Ugyanis a járulékbevételekből ma pénzbeli juttatásokat is adnak, tehát a GYES, a táppénzt, egyebet. Tehát pontosan végig számolható az OEP-nek egy nyilvános adata. Tehát még egyszer azt mondom, hogy először meg kell nézni, hogy az egészségügy, amire mindenki azt mondja, hogy rosszul működik, ez mennyi pénzből gazdálkodik. S azok az egészségügyi ellátórendszerek, amelyeket példaként állítanak ma, azok milyen nagyságrendből gazdálkodnak. S akkor azt tudjuk mondani, hogy a magyar egészségügy, pontosan az egészségügyi dolgozók szellemi szabad foglalkozású orvosok, gyógyszerészek jóvoltából 100-szor hatékonyabban dolgozik, mint bármelyik nyugati.

Műsorvezető: - Valóban igaza van. Bogár László közgazdász is ezt vallja.

Balogh Zoltán (elnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara): - Pontosan ezt akartam hozzátenni. Azt is szokták mondani, hogy az egyik leghatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló forrásokat. S magunk között meg kell vallani, hogy mi tudjuk, hogy a költségeink jelentős részét a humánumon tudják megfogni.

Műsorvezető: - Azaz az emberre költünk a legkevesebbet.

Balogh Zoltán: - A fizetésekre tudjuk a legkevesebbet fordítani. S ez az egyik olyan spórolási lehetőség a rendszerben, amely összevetve európai más uniós, illetve tengerentúli adatokkal, láthatjuk a nagy különbséget.

Cser Ágnes: - Megengedetitek, hogy egy statisztikai adatot mondjak?

Műsorvezető: - Parancsoljon!

Cser Ágnes: - A Világgazdaság tegnapi számában jelent meg, hogy az átlagos európai bérszíntől, tehát az uniós bérszíntől 31 évre vagyunk, az egyéként háromtizedes, két éves emelkedési pontunkkal. Tehát csak Balogh Zoltán elnök urat, és az előttem szólókat szeretném megtámogatni, hogy itt az ideje, hogy valóban társadalmi konszenzust kössünk, de mielőtt megkötnénk, kerüljenek elő az adatok. Hiszen mindenki fogja támogatni a gyógyszerár, szolgáltatások, tehát gáz, villany, energia, víz hozzávaló világpiaci áron van, tehát ahogy az előttem szólók mondták, kizárólag az embereken tudják megspórolni. S azt hiszem, hogy itt az ideje, hogy minél előbb abbahagyjuk ezt a kizsákmányolást.

Balogh Zoltán: - Mihez képest? Azt mondjuk már, hogy a magyar kormány nagy hitelezői köré emelkedtek az egészségügyi dolgozók. Hiszen körülbelül lassan 1500 milliárdnyi hitelt nyújtottunk azzal, hogy elmaradt a jövedelmünk, béreink, bérleti díjaink és még folytathatnám a sort. S még egy adat azért a tényekhez. A politikusok számára, hogy ez egy feneketlen zsák, ez egy olyan szlogen, amellyel saját magukat nyugtatgatják, szerintünk. Hiszen az utolsó békeévet tekintjük, 1990-et, amikor 100%-nak tekintettük az egészségügy finanszírozását. Ahhoz képest most körülbelül 50%-os reálérték csökkenése van. Tehát nem értjük, hogy mi az a plusz többlet pénz, amivel állandóan töltögetnek ebbe a feneketlen zsákos rendszerbe.

Műsorvezető: - Önök azt mondják, hogy az az egyik legfontosabb dolog, hogy Magyarországon a nemzeti szolidaritáson alapuló egy biztosítós rendszer maradjon. Mert ez nyújt valamiféle biztosítékot arra, hogy mindenki hozzájut az egészségügyi ellátáshoz. De úgy tudjuk, hogy itt a koalíciós pártok közül az egyik, a kisebbik, egyértelműen a több biztosítós modell mellett tette le a voksát.

Hávelné Szatmári Katalin: - Én azt gondolom, hogy ennek a vitának azért még nincs itt az ideje. S nagyon, nagyon szomorú lennék, ha politikai alkukon múlna az, hogy Magyarországnak az elkövetkező időben milyen lesz az egészségügyi rendszere. Ugyanis a biztosítói rendszer, az egy technika a több biztosító, egy biztosítós rendszer. S én azt gondolom, hogy miután 10 millió állampolgárról van szó, mert az egészségügy azért előbb-utóbb mindenkinek valamilyen módon az egészsége gondjává válik. Valamilyen módon bekapcsolódik valamilyen módon az ellátórendszerben. Itt nemcsak az elvárható, hogy egy nemzeti egészségügyi kerekasztalnak a véleményét, hogy az orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók, hanem bizony a betegek, a betegszervezetek és akár még a hozzátartozókat, a társadalom jelenleg még egészséges egyedeinek a véleményét is, akik majd 20 év múlva lesznek betegek. S akkor fogják ezt a most megreformált egészségügyet igénybe venni. Széles társadalmi konszenzussal kell egy vitát elindítani. S ott kell kialakítani ebben a társadalmi vitában azt, hogy milyen úton és milyen intézkedéseket teszünk.

Műsorvezető: - Csak csendesen kérdezem meg, hogy az elmúlt két évben, amióta a nemzeti egészségügyi kerekasztal dolgozik, részt vett-e egyetlenegy ülésen is a két koalíciós kormánypárt?

Gyenes Géza: - A létrehozatalkor, természetesen, amikor a kamara szervezte a kerekasztalt, akkor minden leendő partnerhez levelet írtunk, és felkértük. Kezünkben van mind az SZDSZ, mind pedig az MSZP, tehát a kormányoldali pártoknak elnökeinek a nyilatkozata, amivel örömüket fejezték ki, hogy ez létrejött, és jelezték, hogy részt kívánnak venni. A kerekasztal elindulása pont, azt hiszem, az uniós választások idejére került. S akkor egy kicsit meglepődtünk, amikor azt mondták a kormányoldalon, hogy azért nem vesznek benne részt, mert úgy gondolják, hogy itten politizálásra használnánk fel és ez egy politikailag polarizált testület. Most az a furcsa, hogy pont attól lett látszólag politikailag polarizált a testület, hogy ők kimaradtak. Hiszen a politikai pártoknak mindkét oldala kellett volna ahhoz, hogy egymást kvázi semlegesítsék. Hiszen mi a civil társadalmat képviseltük, meg a beteg szervezetek. Tehát ebből a megközelítésből érdekes logika volt. Tehát ezután ezek a pártok tudatosan távol maradtak, bár egyszer született egy olyan döntés, hogy talán mégis eljönnek. De ez valószínűleg magasabb szempontok miatt elmaradt.

Cser Ágnes: - Visszatérnék, ha lehetséges Kati, a Gyógyszerész Kamara elnök asszonyának a véleményére, mert itt egy pici pontosítás szükséges. Amikor azt mondta, hogy a több biztosítós vagy egy biztosítós modell technikai kérdése. Engedd meg, hogy annyival egészítselek ki, hogy itt egy érdemi különbség is van. Szerkesztő asszony azt kérdezte, hogy miért ragaszkodunk mi ahhoz, hogy egy biztosítós rendszer legyen. Azért, mert itt a törvény az, amelyik társadalmi szolidaritást garantál a szegények és a gazdagok között. S ez az egészségbiztosítási rendszer valóban nem engedi kihullani az arra rászorulókat az ellátásból. S ezen keresztül lehet garantálni az egyenlő esélyt a hozzájutáshoz. Míg a több biztosítós rendszer hirdetése, az egy hamis és fals üzleti érdeket takar. Hiszen senki nem fogja választani a súlyosan beteg embereket és ezért szeretném ezt kiegészíteni. Hogy ez egy olyan hungarikum, érték, amelyet meg kell őriznünk. Az, hogy a politikai pártok a nemzeti egészségügyi kerekasztal megalakításában kifejezték és kinyilvánították szándékukat, és aztán később távol maradtak. Ahhoz annyit tennék hozzá, hogy ők azzal indokolták a távolmaradásukat, csak emlékeztetni szeretném a kollégáimat, hogy csak nem képzeljük, hogy a politikai döntést kihelyezik egy civil szerveződés közepébe. S szerintem, itt van a probléma, a betámasztott politikusokkal. Ők azt hiszik, hogy miközben az állampolgárok érdeklődése rendkívül lecsökkent a politikai pártok tevékenykedése iránt, megtehetik azt, hogy elvonulnak az elefántcsonttoronyba, és ezért üdvözlöm, hogy a kollégáim is a társadalmi konszenzus mellett törnek lándzsát, és valóban így lehet ezt a kérdést megoldani.

Hávelné Szatmári Katalin: - A kiegészítést természetesen, igazad van Ágnes. Én az egy biztosítós szó helyett a szolidaritási elven alapulót kellene emlegetni. Mi azt gondoljuk, hogy mindannyian azt támogatjuk, hogy a szolidaritás elvű rendszer maradjon. S ne pedig attól függjön egy embernek az egészsége, vagy a gyógyítása, hogy aktuálisan fizetőképes-e vagy sem.

Balogh Zoltán: - Én annyit kiemelnék itt Cser Ágnes elnök asszony mondataiból, hogy ennek a nemzeti egészségügyi kerekasztalnak az egyik legfőbb értékét az adta, hogy a szakmai szervezetek köztestületek és szakmai civilszervezetek, betegszervezetek bevonásával egy nagyon ütemezett és rendszeres munkát végeztünk. Hiszen az első időszakban, az első egy évben kettő hetente, az elmúlt év során pedig havonta találkoztunk. S egy előre meghatározott ütemterv szerint dolgoztunk fel különböző kutatásokat, illetve mondtunk véleményt napi aktuális kérdésekről. S ez pontosan a döntéshozatalt segítendő, egyfajta társadalmi konszenzus és állásfoglalásképpen tártuk a szakmapolitikusok felé.

Műsorvezető: - Az a furcsa, hogy akkor az elmúlt két évben egyszer sem sikerült meggyőzni a kormánypártokat arról, hogy Önök nem a politikába akarnak beleszólni, hanem a társadalmi közmegegyezést próbálják segíteni.

Hávelné Szatmári Katalin: - Dehogynem! Én azt gondolom, hogy megnézzük a mostani nagyobbik koalíciós pártnak az egészségügyi programját, hát az nem áll olyan messze attól, ami a nemzeti vagy talán mi nem állunk messze ettől, hogy udvarias legyek. Tehát én azt gondolom, hogy amit a főtitkár úr a legelején mondott, hogy itt a magyar társadalomban és a magyar politikai életben és a szakmák területén, hát itt egy óriási döntő, 95%-ban egy egyfajta egészségügyi rendszerre tették le a voksukat az emberek. S a politikai pártoknak meg, azt gondolom, ezt kell megvalósítani. Tehát most egy olyan 5%-ról beszélünk, amelyet azt gondolom, hogy a többség nem akar megvalósítani. Tehát azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog. S ennek mentén kell elindulni azoknak az együttműködéseknek, tárgyalásoknak, egyeztetésnek, amiben szerintem elfelejtjük ezt a két éves mellőztetést, lakatlan szigetre tolást és azt gondoljuk, hogy nekünk itt fel kell ajánlani azt a szellemi kapacitást, azt a tudást, amely ezekben a szervezetekben megvan.

Műsorvezető: - Ugye Ön azt mondta, hogy nem áll olyan messze. De én úgy emlékszem, hogy akár Rácz Jenő, miniszter úr és talán a pénzügyminiszter úr is utalt arra, hogy ebben az elképzelésben is több szintű ellátás szerepel. Tehát van egy szint, amit mindenki megkapna, annak függvényében, hogy van-e mögött társadalombiztosítási járulékfizetés. Majd lesz egy második szint, amennyiért már valamennyit fizetni kell és lesz egy harmadik szint. S ha ezt hallja az ember, akkor arra gondol, hogy egyszer majd mind a három szintért fizetni kell. Mert, ha nem kellene, akkor miért ez a három szint megkülönböztetés?

Balogh Zoltán: - Igen, ez abból adódott, hogy utólag így rendezték és így határozták meg, a dolog abból adódott, hogy amikor elkezdődött Magyarországon a rendszerváltás, akkor biztosításalapú betegellátást gondoltak ki. Közben a TAJ számok bevezetésével az is megkapta az ellátást, gyakorlatilag minden szinten, annak, akinek nem volt biztosítása. Na most itt a legnagyobb baj az egészségügyben a forráshiány, hogy rettentő sok embert, vállalkozást, állami céget látunk úgy, hogy egy fillér összege nem érkezett be a társadalombiztosításhoz a részükről. Ennek ellenére ment az ellátás folyamatosan, persze nem ingyen van, pénzbe került. S amikor ezt elkezdték szétválasztani, hogy az első szint azt jelenti, hogy a sürgősségi eljárás, az mindenkinek jár, ha nincs biztosítása.

Műsorvezető: - Tehát, ha baleset ér, ha elvágom a kezem, terhesgondozás.

Cser Ágnes: - Nem tudom, hogy nekünk ilyen részletekbe bele kellene folynunk. Mert ma ugyanis egy új kormány lesz. S miután azt, amire a szerkesztő asszony hivatkozott, tételesen nem ismertették a társadalommal. Ezért egyetértek Hávelné Szatmári Katalinnal, hogy ezt most függesszük fel. De nekünk még van egy argomentumunk. A 2004. évi december 5-i népszavazás, ahol csaknem kétmillió ember arról is döntött, hogy nem akarják a privatizációt az egészségügyben. Két olyan társadalmi döntés van, amely megítélésem szerint azért köti a jelenlegi kormánykoalíciót, mert az lehetséges, hogy nem ügydöntő létszámot értünk el, de a ugyanez a kormánykoalíció terjesztette be azt az európai alkotmányt a parlament elé, ami 1 millió résztvevőhöz köti 25 tagállami szinten a részvételi demokráciát. Tehát politikailag a jelenlegi kormánykoalíciónak megítélésem szerint be van szorítva abba az irányba, hogy kénytelen legyen a társadalommal párbeszédbe folytatni, és így velünk is, azokkal a szervezetekkel, amelyek következetesen képviselik a társadalmi igazságosságot és a szolidaritást.

Műsorvezető: - Hogyan kellene akkor átalakítani úgy az egészségügyet, hogy az Önök véleménye szerint az állam felelősségét is magába foglalja és minden állampolgár számára lehetővé tegye, hogy hozzájut az ellátáshoz. Nehéz a kérdés?

Gyenes Géza: - Hát mi több olyan alapelvet már megpróbáltunk megfogalmazni a kerekasztal és a kamaránk is, ami evvel foglalkozott, a jövővel. Tekintettel arra, hogy végül is úgy kezdtük, hogy az egészségügyből rettentő sok pénzt vontak ki. Bár nem a pénzről szól az egészségügy. De egy tisztességesen működő egészségügyet is először valamilyen szinten konszolidálni kell. Lehet átszervezni, ezen sem vitatkozunk, természetesen. Hiszen lehet racionalizálni. S hogy aztán itt Ágnes is megnyugodjon, teljesen egyetértünk, én sem értek egyet abban, hogy pénzt ki kell venni. Tehát úgy gondoljuk, hogyha az egészségügyet át is szervezzük, azaz racionalizálják, az ott felszabadult összegeket vissza kell forgatni, különben akkor semmilyen esélyük nincs. S az egész egészségügynek a finanszírozási rendszerét államilag is úgy kellene szabályozni, hogy a kerekasztalnak volt egy elképzelése, hogy létrejön a Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Alap. Ez az alap pufferolná gyakorlatilag az egészségügyi ellátást pénzügyileg. Mint korábban tervezték, hogy egy igazi biztosítót csináltak az OEP-ből, akinek vagyona van, minden olyanja van, ami egy pufferre alkalmas. Sajnos a társadalombiztosítási, illetve az egészségbiztosítási hatóságból egy torzó lett, az egy más kérdés. Nem csoda, hiszen 1, néhány tized százalék működési költség, az borzasztóan kevés ahhoz, hogy biztosítóként működjön.

Műsorvezető: - Ágnes mondott valamit közben, csak nem hallottuk.

Cser Ágnes: - Én szeretném meghallgatni Katit és Zolit az elnök társakat, mert a végére szeretném hagyni a magam véleményét.

Műsorvezető: - Tessék parancsolni!

Hávelné Szatmári Katalin: - Hát én azt gondolom, hogy egyet kell értenünk abban, hogy az egészségügy forrásigényét fel kell mérni, reálisan fel kell mérni. Ma nem reális költségen működik az egészségügy. Mert miközben az eszközöket, gyógyszereket külföldről, és világpiaci áron szerzi be ma az egészségügyi szolgáltató, addig azt gondolom, hogy a munkáért a teljesítményért, az orvosi bérek, a szakdolgozói bérek tekintetében hát inkább balkáni színvonalat tudunk mondani. Tehát fel kell mérni azt, hogy hogyan lehet olyan egészségügyi szolgáltatót, színvonalat szervezni, mennyi pénzből. Ugye mibe kerül az, hogyha nem learmotizált eszközökkel végeznék az egészségügyi ellátást. Ha nem olyan ingatlanokba, amikben válik a vakolat, ahová néha a betegeknek, azt gondolom, hogy a betegek nem szívesen mennek be, és ezért szidják az állami kórházat, vagy az állami ellátást. Meg kell nézni, hogy mennyi az a fizetés, az a díj, amennyit az orvosoknak, szakdolgozóknak ki kell fizetni ahhoz, hogy egy szakmailag magas színvonalú ellátást lehessen biztosítani. S akkor megvan egy összeg, amiből konszolidálni lehet, és ugye utána folyamatosan biztosítani ezeket a forrásokat. S akkor meg kell nézni, hogy ezeket a forrásokat honnan lehet biztosítani. S én azt gondolom, hogy alapvetően ez is egy fontos kérdés. Vannak nyugat-európai országok, ahol nemcsak a járulékfizetők pénzéből biztosítják az ellátást, hanem csinálnak egészségalapokat, például a dohányáru, alkohol jövedéki adójából félretesznek az egészségügy, a népegészségügy szolgálatába. Én azt gondolom, hogy ez egy komplex, és egy nagyon sok vitát és kezdeményezést és kreativitást is igénylő, de azért azt gondolom, hogy a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vevő folyamatnak kell lenni.

Balogh Zoltán: - Mi a szakdolgozók egy olyan egészségügyi finanszírozást képzelünk el, ahol értéke van a szakdolgozói munkának. A finanszírozó értékelje és ne csak tettekben, hanem kifejezetten összegekben azt, hogy a rendszerben dolgozó kollégáknak a tevékenysége milyen arányba kell, hogy részesüljön a finanszírozásból. Ez a jelenlegi rendszerben nincs feltüntetve Számos szakmaterületen nem kimutatható egy szakdolgozó, egy ápoló, egy gyógytornász, egy dietetikus által végzett munka mennyiség és ennek az ellenértéke. Hanem sokszor kőkemény alkudozások, és alkupozíciók után kell egy fenntartóval, egy munkáltatóval megküzdeni, hogy az ő munkáját megfelelően értékeljék. Mi egy olyan finanszírozást szeretnénk, amiben ez kifejezetten kerüljön a felszínre. Ugyanakkor, ha ezt nem tudjuk megvalósítani, akkor egyre inkább egy másik kérdéskört érintettük már az elején, hogy egyre kevesebben lesznek az egészségügyi pályán. Egyre kevesebb, és ez a nemzeti kerekasztal többször megfogalmazta, hogy igenis a jövő utánpótlásáról gondoskodni kell. Mert lehetne döntéseket hozni és új finanszírozási technikákat bevezetni, de ha nem lesz szakember, akár orvos, szakdolgozó vagy gyógyszerész a rendszerben, akkor bizony csak 4- 6-8 év múlva lehet az egészségügyet reformok szempontjából rendezni. Tehát nem szabad elhagyni, nem szabad elveszíteni azokat az embereket, akik a pályán vannak, meg kell őket tartani, illetve a jövő generációnak vonzóvá kell tenni ezt a szakmát.

Műsorvezető: - Hogy abból meg tudjanak élni.

Balogh Zoltán: - Hogy abból meg tudjanak élni. De ezt biztosítani kell a finanszírozásban.

Műsorvezető: - Cser Ágnesé a szó.

Cser Ágnes: - Hány másodpercem maradt?

Műsorvezető: - Hát azért maradt egy jó másfél perc.

Cser Ágnes: - Akkor jó. Köszönöm mindenkinek, amit mondott. S azzal kezdeném, hogy nemzeti fennmaradási kérdés-e, hogy a nemzet egészségét és a nemzet egészségügyi ügyét közösen tegyük rendben. A válaszunk azt hiszem, hogy egyértelmű mindannyiunk számára, akik ebben a műsorban részt veszünk, igen. Hiszen mi rendületlenül aktívan dolgozunk a nemzeti egészségügyi kerekasztal. Államilag nem finanszírozott civil szervezetben. S én azt javaslom, hogy a hivatásos politikusokat abba az irányba próbáljuk meg terelni, hogy ez nem kormányprogram. Ez 5-10-15-20 év nemzeti konszenzuson alapuló programnak kell kialakítania. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a jövő múltja a jelen. Tehát, ha mi most nem kezdünk el hatékonyan együttműködve azoknak a kötelezettségeknek eleget tenni, amelyekről mindannyian beszéltek. Akkor mondanám, eszköz, vagyon. S szándékosan a tárgyakkal és az ingatlanokkal kezdtem. Számba kell venni a fogyó szakembergárdát. S meg kell nézni azt, hogy mire van szüksége 10 millió magyar állampolgárnak. S azért beszéltek 5-10-15 tervezéséről, mert ha nem így teszünk, akkor nem tudunk az embereknek hitet adni abban, hogy amit nem tudunk egy nap alatt megteremteni, azt lássa, hogy ahhoz senki nem nyúl, és akkor, ha garantált jövőképe van, akkor kész együttműködni. Hiszen gondoljunk a békekölcsönre! Ez ehhez hasonló. Hogyha egy közös politikai, egy nemzetpolitikai akarattal hozzuk létre a Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Alapot, és nem protekcionizmus alapján osztogatjuk a projekt pénzeket, akkor én azt hiszem, hogy ezt mi közösen meg tudjuk oldani. Nem tudom, hogy így gondolják-e a többiek.

Hávelné Szatmári Katalin: - Nekem, a szüleimnek volt békekölcsöne, és meg kell mondjam, hogy nagyon aluláron tudtuk aztán a végén érvényesíteni. Esetleg egy pozitívabbnak tűnő példa.

Műsorvezető: - De, ha megengedik még egy fontos kérdés.

Cser Ágnes: - Bocsánat! A békekölcsönt csak azért szeretném pontosítani, nem azt mondtam, hogy az emberek akkor azt akarták, hogy a nemzeti érdekkel egy pozitív töltet. Erre gondoltam. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy 16 éve ennyire átláthatatlan a jogi szabályozás. Egyoldalú politikai és háttérgazdasági kényszerített döntéseket abba kell hagyni. A törvényeket, a jogalkotási törvényszerű konszenzussal lehet csak az egészségügy terén elfogadtatni. S tilos miniszteri szintre letolni az alapszabályozásokat úgy, hogy az állampolgároknak fogalmuk sincsen. Az átláthatóság, a részvételek, az ellenőrzések kora megkezdődött, amit eddig hiába követeltünk. Bízom abban, hogy ezt most el fogjuk érni.

Műsorvezető: - Köszönöm szépen.

----------------------------------------

Amen

"Hiszen ezt az elsőfokú ítéletet ugyanaz a Varga Zoltán bíró hozta meg, aki a móri nyolcas gyilkosság miatt Kaiser Edét ártatlanul ítélte el, Hajdú Lászlót pedig se el nem ítélte, se föl nem mentette, aminél blődebb eljárásjogi hibát aligha láttunk... Varga pontosan ugyanazokat a hibákat követte el a Kulcsár-ügyben, mint a móriban, s az előírásszerű harminc, maximum hatvan nap helyett − nyolc hónap alatt kegyeskedett leírni ezt a silány minőségű ítéletet, fittyet hányva arra, hogy van, aki ennyivel több időt tölt el előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben.

Varga Zoltán bíró képtelen volt minimális kontrollt gyakorolni az ügyészség hitvány színvonalú, durván politizáló és törvénytelen tevékenysége fölött − noha hivatásának ez lenne a lényege. Ezt a bírót a szakma nemrég még az ország legjobb büntetőbírói közt tartotta számon. Ez a Varga Zoltán tanítja a jövő jogászait, s mindezek után a Legfelsőbb Bíróság bírájaként dolgozik.

A fentiek alapján talán tehetünk egy-két általánosabb megállapítást. Amíg változatlan marad az ügyészek és a bírók kiválasztásának, képzésének, értékelésének, az alkalmatlanok kiszűrésének, határozataik és ítéleteik kontrollhiányának rendszere – addig ilyen szörnyűségek újra és újra elő fognak fordulni. A következő pár évre beígért számonkérések hosszú sorozatában pedig fogalmunk sem lesz róla, mikor lesz igazuk az elmarasztaló ítéleteknek; s mikor születnek – akár szándékoltan, megtervezetten, akár „csak” a slendriánság, az ügyészi és a bírói műhibák miatt – ártatlan embereket sújtó hamis ítéletek."

Több olyan kutya került gondozásba, akiknél súlyos sérülések miatt csontműtéteket kell végezni, amik még a kedvezményes állatorvosi ellátás mellett is nagyon költségesek.

Heveny finanszírozási krízis alakult ki a LELENC Kutyamentő Egyesületnél.

Telefon: 30/500-0209
E-mail: info@lelenc.hu
Honlap: www.lelenc.hu
Adószám:18706244-1-13
Bankszámlaszám: 10300002 - 20228260 - 00003285
IBAN: HU97 1030 0002 2022 8260 0000 3285
Swift: MKKB HU HB

http://sgforum.hu/listazas.php3?azonosito=elveszettkutyak&id=1274959374

http://sgforum.hu/listazas.php3?azonosito=elveszettkutyak&id=1273837388

A FAKOOSZ – Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége Elnöksége meglepetéssel értesült, hogy múlt heti kezdeményezése – miszerint ne csak a pedagógusokat védje a Büntető törvénykönyv erősebb szankciókkal a szinte mindennapos fizikai attrocitásokkal, bántalmazásokkal szemben, hanem az egészségügyi dolgozókat is – a Parlament Alkotmányügyi és Emberi Jogi Bizottsága vitájában is elbukott.

Különösen sajnáljuk, hogy egy olyan kibővített javaslat is elbukott, mely a szintén veszélyeztetett szociális és gyermekvédelmi dolgozók fölé is egyfajta védőernyőt emelt volna.

Azért is értetlenül állunk a fejlemény előtt, mivel az egészségügy vonatkozásában Szijjártó Péter is azonos tartalmú javaslatot nyújtott be. (Igaz, az ő javaslata az egészségügyi dolgozókra vonatkozóan legalább az Emberi Jogi Bizottságban zöld utat kapott.)

Ezért ismételten kérjük a T. Országgyűlést, annak valamennyi képviselőjét, hogy a törvényjavaslat módosító indítványainak szavazása során a több tízezer embert érintő – a költségvetésre többlet terhet nem hárító – javaslatunkat (melyet kérésünkre dr. Gyenes Géza, az Egészségügyi Bizottság alelnöke képvisel a T. Házban, Szíjjártó Péter és az az Emberi Jogi Bizottság is egyetért vele) - támogatni szíveskedjenek.

Kezdeményezésünk nem a pedagógus társadalom ellen, hanem éppen mellettük és a szociális- és gyermekvédelmi ágazat munkatársai mellett szól. Mindennapjainkban főleg a kisebb településeken, nem egyszer egymás munkáját segítve élünk. együtt, azonos gondokkal, bajokkal, örömökkel, nem egyszer azonos fenyegetettségben.

T. Képviselő Hölgyek és Urak!

Kérjük, szavazzanak igennel erre a javaslatra és ne tegyenek indokolatlanul különbséget a közszolgáltatásban dolgozók között.

Dr. Selmeczi Kamill
Ügyvezető elnök
--
F A K O O S Z
Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége
www.fakoosz.hu

A kötelező védőoltások az E-alapból nem finanszírozhatóak.

Az OEP szerződésünkben nem szerepelnek.

A költségvetésben erre is van előirányzat.

Miután szolgáltató BT vagyok, szerződést akarok kötni erre a tevékenységre is, mert szerződés híján nem tudok teljesíteni.

Az állam nem hajlandó szerződni. A PM nem hajlandó szerződni.

Az ÁNTSZ sem hajlandó szerződni. Senki nem hajlandó.

A PTK viszont garantálja számomra, hogy amennyiben a szerződést írásban bármelyik fél követeli, akkor a szerződést írásba KELL foglalni.

Tehát a kérdésem: a kötelező védőoltások beadása tárgyában vélhetően  én vagyok a megbízott, de KI A MEGBÍZÓ?

Az oltások beadására egyébként szakmai jogszabály kötelez, de ez önmagában nem elég, nem helyettesíti a részletekre is kiterjedő szerződést, és nem tartalmaz semmit pl. a díjazásomról.

Tehát a megbízóval akarok én szerződést kötni, ugyanis nem vagyok hajlandó ingyen dolgozni.

Ez jogellenes és alkotmányellenes is. Ráadásul -állítólag- erre a célra milliárdok vannak tervezve minden évben, csak ezek eltűnnek. Valahol.

Az ingyenmunkával kapcsolatos beadványomra az un. emberi jogi ombudsman hónapok óta nem válaszol, talán azért, mert én nem vallom magam romának. Majd bekenem az arcomat. Jó?

2004. május 1-én csatlakoztunk az EU-hoz.

Az azóta eltelt hat évben én nem ügyeltem, mert sehol nem volt olyan ügyelet a környéken, ahol törvényesen lehetett volna ügyelni.:-)

Kíváncsi vagyok, hogy ez alatt az idő alatt az ÁNTSZ országosan hány ízben ellenőrizte, hogy az egészségügyi szolgáltatók betartják, és betartatják-e a munkaidő normatívákat?

Egyetlen ellenőrzés volt-e?

Felnőtt betegellátás
Helye: Hatvan, Szalkai u. 5. Tel.: 37/341-040
Ideje: Hétfőtől-csütörtökig: 17 órától másnap reggel 8 óráig, pénteken 13.00-tól másnap reggel 8-ig
Szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon: 8.00-tól másnap reggel 8-ig.

-------------------------------------------------------------------------------

Jogsértő lehet:

1. Az orvosok munkaideje reggel 8-tól délután 16 óráig tart. Ki látja el, és milyen hivatalos formában a 17 óráig kieső 1 teljes órát?

2. Az orvosok munkaideje pénteken is 16 óráig tart, hogyan lehetséges az ügyelet és a munkaidő párhuzamos TB finanszírozása?

3. A hétköznapokon betartják-e a 12 órás napi munkaidő limitet?

4. Hét végén ugye nem 24 órákat ügyeltetnek a fáradt orvosokkal?

5. Kiadják-e a fáradt orvosnak az ügyeletet követően a kötelező pihenőnapot?

--------------------------------------------------------

A felhívott törvény lényege, a betegnek a PIHENT orvoshoz való jogát garantálja.

Ezt el szokták felejteni polgármesterek, igazgatók, tisztifőorvosok.

Tehát nem csak az orvosokkal van kibaltázva, hanem a törvény praeambulumában deklarált betegjogok súlyos megsértése zajlik, a szabályok megszegése esetében.

Csak a jogászoknak mondom.:-)

Nagy kérdés, hogy van-e Hatvanban működőképes, jogismerő és jogkövető tisztifőorvos?

Ki adta ki a működési engedélyeket a fenti nagy kérdőjelekkel?

Meghívjuk-e a témába az EBF-et?

Vagy sikerül helyben jogszerű mederbe terelni a dolgokat?

Egyre kevesebb az orvos, de csodák csodája a rendszer még mindig eldöcög valahogyan, és ez látszólag érthetetlen.

Pedig a megoldás egyszerű.

Az orvosok megszegik a munkaidőkorlátokat, a szolgáltatók ezt kvázi kikényszerítik belőlük, az ÁNTSZ pedig tettestársként asszisztál ehhez, szemet huny a jogsértések felett, amit ma már mindenki természetesnek vesz ettől a csúcskategóriás hatóságtól.

Az orvosnak írásban kell nyilatkoznia arról munkavégzésre irányuló jogviszony létrehozása esetén, hogy összes eü. tevékenysége nem lépi túl a munkaidőkorlátban rögzített mennyiséget.

2003. évi 84. Tv. 5.§.

(5) Az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 13. § (2) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni.

(6) A több, illetve a több fajta jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó az egyes jogviszonyai szerinti egészségügyi szolgáltatónál nyilatkozatban tanúsítja, hogy az egészségügyi tevékenysége az (5) bekezdés szerinti korlátot nem haladja meg.
-------------------------------------------------------------
EZ egy kötelező jognyilatkozat.

Rendszeresen elmulasztja, illetve megszegi, vagy hamis nyilatkozatot ad orvosok tömege, szolgáltatók hada, az ÁNTSZ pedig "elfelejti" ellenőrizni.

Így megy ez.

A működőképesség ára egy jogsértésre szocializálódott egészségügyi felépítmény, beleértve az ellenőrző hatóságokat is.

Egyebekben a zöld színnel kiemelt törvényrészlet ellentétes az Európai Bíróság több ügyben megnyilvánuló egységes ítélkezési gyakorlatával, mely szerint az ügyelet teljes időtartama munkaidőnek számít, az is, amit a dolgozó készenléti állapotban tölt, nem tényleges munkavégzéssel.

E: Apu! Mi az a biorobot? És akkor biztos van lába, de akkor mér nem mászik el? Vagy elmászik, akkor hogy mennek utána? De lehet, hogy a gumikesztyű nem veszik el mindig a biorobot?
P: Evetke, kicsi lányom! Ami a biorobot illeti...
N: Kutykulutty!
P: Hová gondol,amit beszél az öreg?Arra reflektálok?
M: Pityu, válaszolj neki, különben egy kalap alá veszlek.
P: Na, azér mondom! Egyet kell kérdezni, nem kettőt, hármat, négyet, ötöt, hatot vagy hetethétet.Csak egyet. Hogy mekkora nemmindegy. Felről le vagy lelről fe? Először is mekkora nemmindegy. Kicsi biorobotról beszélünk vagy nagy?
N: Biológia.
P: Apuka! Épp egy hete mondom Apukának ugyanezt, amit most kérdez.
M: Ne mondjon többet annál, mint amire hivatkozni szoktam!
N: Triplaszökevény.
P: Apuka! Tudom, hogy ezt most én mondom.
N: Nem mondok én semmit. Itt van a kutya elesve.
E: Apu! Amikor a kozákok a kígyót vedlik, akkor azért nincsen lába, megbotlana, beveri az arcát, nem?
P: Kicsi lányom! A biorobotot, ha nagy is, akkor is lehet, hogy sok kicsi apró részletből áll. Többszöröse egyike a másikának a biorobot.
E: Mi az, hogy mikroszkóp?
P: Hát ez az, hogy mi az. Höhö. Kicsinyítőgép,ha meg nem bánod.

------------------------------------------------------------------------------------

EZ persze sokkal jobb. És érthető.:-)

Politikamentesen próbálom megfejteni, hogy mit jelenthet a 253/2009. (XI. 18.) Korm. rendelet megfogalmazásában a formaruha, mint fogalom?

Hogyan lehet azt értelmezni, hogy amennyiben egy állampolgár külön nem részletezett jellegzetességek (szövet anyaga, szaga?) alapján betiltott szervezet formaruháját véli felismerni egy másik állampolgáron, akkor az szabálysértés lenne...

A fehér ing engem például piszkosul emlékeztethet egy másik fehér ingre.

Ritka hülye megfogalmazás, már csak azért is, mert például a katonai egyenruha, (gondolom ez lenne a "formaruha" mögötti sátáni gondolat megfelelője) valójában még a zoknit, nyakkendőt, sálat, melegítőalsót és az alsónadrágot is magában foglalja, és innen kezdve a rendelet megszövegezése meglehetős közröhej szintű ostobaságokat próbál meg jogszabályként előadni.

Persze a jogszabály előterjesztője ismert személy, tehát a színvonal nem meglepő, de én, jogot elég sokat olvasó, ám mégiscsak laikus állampolgárként mostanra teljes jogbizonytalanságban vagyok azt illetően, hogy akkor most mit vehetek fel, és mit nem?

Pufajkát télen hordhatok?

Barna ingem lehet-e? Usánka típusú téli sapkám?

Miután Vona Gábor történelemtanár, Morvai Krisztina büntetőjogász, úgy gondolom, hogy a parlamenti mellényviselet egyáltalán nem a kormányrendelet és ezzel a jog megsértésére, hanem egy teljesen idióta jogszabálykiegészítés létezésének a kifigurázására irányult.

Ez valójában nem lázadás, hanem egy elegáns fricska.

Nagyon óvatos lennék az eljáró nyomozó hatóságok helyében, mert ha van rosszul megfogalmazott jogi szöveg, akkor ez nagyon az, és könnyen falba futhatnak, ha ennek alapján akarnak ruhaneműről jogvitát folytatni. Mert mi van, ha nem gyapjúszövet volt, hanem selyem? Vagy pamut? Esetleg műszállal keverve? Kirendelnek egy igazságügyi szakértőt? Lesz-e tárgyi bizonyíték? És majd azonosítják?

Vajon a rendőr, gatyában, formaruhát visel-e?

Egyenruhát? És ha nincs rajta sapka? Vagy ha van? És ezzel eljutunk a nyuszihoz, és innen kezdve egy laza vicc lenne a dolog, ha a bukott kormány nem üvöltözne erről tücsköt-bogarat minden lehetséges fórumon.

Tiszta szívemből kívánom, hogy Vona Gábor győzelmével záruljon ez a macera, mert a rendelet egyszerűen nem felel meg a jogállamiság alkotmányos követelményeinek.

Pusztán ezért. Elegünk van a hülye kormányrendeletekből, deregulálni és nem szaporítani kellene azokat. Ennyire becsüljük a lejáratott jogot.

Melléklet a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek és fogyatékosságok

I46 Szívmegállás
I460 Szívmegállás sikeres újraélesztéssel
I491 Pitvari extrasystole
I499 Szívritmuszavar k.m.n.
I440 Elsőfokú pitvar-kamrai blokk
I519 Szívbetegség k.m.n.

--------------------------------------------------------

Ehhez már rettenetesen hülyének kell ám lenni tisztelt jogalkotók, nemcsak orvosszakmai, hanem teljesen hétköznapi értelemben is, úgynevezett síkhülyének.

A jogszabály tételes szövege is értelmezhetetlen néhol, pl. az 50%-os korlátozottság mérése, (erő? irány? mozgáshatár? távolság?). Mi a 100% ?

Azt halkan jegyzem meg, hogy a teljes mellékletben felsorolt összes betegségek mindegyikének az igazolásához igénybe kell venni a szakorvosi, és a háziorvosi rendszert is, vélhetően minden évben, további elképesztő mennyiségű adminisztrációt generálva mindkét ellátási formában.

A jogalkotó megint rásuvasztja a szociális támogatások rendszerének működtetését az egészségügyi ellátórendszerre.

Egy ilyen beteg jogosultságának megállapítása a meglévő orvosi dokumentumai alapján egyszerűen a diagnózisokból, ügyintézői szinten kezelhető lenne akár az OEP-nél, akár az APEH-nél.

Úgyhogy ezért is nincs betegellátás, mert intézményesített papírgyártásra vagyunk kényszerítve. Egy papírbuzi országban.

Most olvastam egy riportot Réthelyi professzor úrral a WebDokin.

Az egyik legfontosabb teendőnek tartja annak a 173 jogszabálynak az áttekintését, ami manapság a háziorvosi tevékenységet egyidejűleg szabályozza.

Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy miközben ezek egymásnak, az Alkotmánynak, a JAT-nak és a józan észnek is ellentmondanak, betarthatóak.

Legalább végre valaki már látja, hogy a király hülye is, nem csak meztelen.

"A még tesztelés alatt álló, de a májusban elfogadott Korm.rendelet (43/1999. III. 3.) szerint július elsejétől élesben működő háziorvosi indikátorrendszer olyan kaput tárhat ki, amely új rálátással szolgál az alapellátásra, s mindenképpen elősegíti a további egészségpolitikai döntéseket – fogalmaz dr. Belicza Éva, az indikátorrendszert kidolgozó munkacsoport tagja, minőségügyi szakértő.

...

A sokrétű átlagolással próbálják elérni, hogy egy-egy háziorvos tevékenységét saját csoportjához képest mérjék („almát az almával, körtét a körtével hasonlítanak össze"). Ha a háziorvos a területének átlagát öt százalékkal meghaladja, akkor bónuszt kap, ha nem éri el, akkor sem szenved hátrányt, a szokásos kártyapénzt kapja.

...

Tiszta világos indikátor például az infarktuson átesettek körében a bétablokkolót szedők aránya – ezt a vények adataiból nézik –, ráadásul tudományosan igazolt tény, hogy a bétablokkoló növeli a túlélést ezen betegek körében, mutat rá dr. Belicza Éva. Ám ő mégsem javasolja az indikátor alkalmazását," ugyanis van olyan kis létszámú háziorvosi praxis, ahol nincs infarktuson átesett beteg, vagy olyan alacsony a létszámuk, ami miatt nem alkalmas mérésre a mutató.

...

Nagy kérdés, mi legyen a minőségmérés alapja: átlagszámítás vagy célérték. A hazai gyakorlattal szemben ugyanis külföldön nem tesznek különbséget a minősítésben a különböző lakosságcsoportot ellátó praxisok között, és ott célértéket néznek s nem átlagot dr. Belicza Éva szerint. Az átlagszámítás gondokat okozhat. Például ha az átlagolásba bevont orvosok többsége nem kezeli rendesen a beteget, akkor az átlag alacsony lesz, amit könnyű túlteljesíteni, míg ha mindegyikük jól dolgozik, ott nehéz az átlagot átlépni. A jelenlegi rendszerben egyetlen célértékes indikátor van, a mammográfiás vizsgálat."

------------------------------------------------------------------------

Aha. Aminek értelme lenne, azt nem alkalmazzuk. Aminek nincs értelme, arról meg tengernyi papíron jelentünk.

Elképesztő dilettantizmus. Köszönjük Éva, köszönjük László.

"Önkormányzati tulajdonú társaság veheti át Hatvan térségében az orvosi ügyeletet, miután május közepén benyújtották felmondásukat a térségben ügyeletet ellátó  házi felnőtt- és gyermekorvosok.

Az Ügyelet 60 Kft. vezetője, ifj. dr. Kurpé László elmondta: az orvosok május 10-én már fel is bontották a megállapodást, de az előírt 90 napos felmondási időszakban még elvégzik a munkát. Ezt követően azonban csak az általuk jelzett feltételekkel kötnének új megállapodást.

Érsek Zsolt polgármester mindezek kapcsán megjegyezte: a kérdést már jogászok vizsgálják."

------------------------------------------------------------------------

Vizsglhatják, amennyit akarják. A jogszabály egyértelműen fogalmaz. Nem kötelező ügyelni.

Telefonál az OEP egy kollégámnak, hogy nem adott egy betegnek útiköltség utalványt. Tényleg nem adott.

Mert a beteget nem ő, hanem a fogorvos utalta valahová, és az útiköltséget csak a fogorvos adhatja ki ilyenkor.

Útiköltség utalványt utólag kiállítani TILOS, ezt körlevélben kaptuk az OEP-től.

De az OEP: hogy mégiscsak adja már ki azt a utyipapírt, mert a fogorvosok nem szokták.

Kellene ugyan nekik is kiadni, de ezek ilyenkor nem a fogorvost bactatják, aki mulasztott, hanem a háziorvost, hogy szegje már meg azt az utasítást, amit tőlük írásban kapott. A beteg érdekében.

Szóval el kellene dönteni, hogy lehet-e a beteg érdekében minden nap 8-10 jogsértést elkövetni, mert hát ezek a marha jogszabályok olyanok amilyenek, az OEP pedig, mindebből nyilvánvaló, szintén ilyesféle.

Mert akkor (már írtam) én a kis családom érdekében szintén elkövethetek pár jogsértést, mert az nekik milyen jó lenne. Az érdeküknek. Annak.

Hát csak ma ennyi történt OEP-pel összefüggésben. Nem biztos persze, hogy a hülyevonalkódot leszámítva mindig az OEP a hunyó, de olyan jól fizetik őket, hogy mukkanni sem mernek ennyi tenger hülyeség láttán sem. Lapítanak. Minket akarnak fedezékül használni. Mi meg unjuk.

Gondoltam, most segítek egy kicsit nekik. Ez egy kupleráj. De nem az OEP találta ki. Mindet.

Kollégámat feljelentette egy okos gyógyszerész. A ZOEP-nél.

Hogyaszongya, a háziorvos direkte úgy teszi a pecséttyit a receptre, hogy az idióta, törvénysértő, alkotmányellenes vonalkódot ő nem tuggya leolvasni.

EZ még nem baj, nem minden gyógyszerész ismeri az Alkotmányt.

DEAZOEP szóban is rákérdezett a kollégától, hogy eztet ő miért csinálja?

A kolléga elmondta, hogy a vonalkódnak rajta kell ugyan lennie a recepten, deazonban nem kell olvashatónak lenni. Ezt ugyanis a vonatkozó rendelet nem írja elő. Másrészt az adatvédelmi törvénybe ütköző tartalom miatt kötelessége megakadályozni a vonalkód adattartalmának megismerését, hát ő így gondolta ezt.

Az OEP-nek egyébként -szerintem- az idóta vonalkódhoz semmi köze, azon kívül, hogy kitalálta egy marha, merthogy nem finanszírozza meg az emiatt megemelkedett költségeinket.

Egyszer a Tamás küldött rongyos 10 ezer forintot nyomtatóra, és kész. Azóta meg egyre kevesebb pénzt kapunk, nálam például a kocsi is áll. Mert drága a benzin. Szóval a sok tinta az nincs kifizetve. Meghát valóban törvénysértő az egész.

Szóval ebből majd az lesz, hogy az OEP fel lesz jelentve az EBF-nél, meg az ügyészségen, hogy kényszerítik az orvos állampolgárokat adatvédelmi jogsértésre.

Jó kis hecc lesz ez is, ez ma az OEP, Magyarország, 2010.

http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/SZAKMA/OEPHUSZAK_EUSZOLG/ALAPSZAKELL/INDIK%C3%81TOR%20LAKOSS%C3%81GI%20T%C3%81J%C3%89KOZTAT%C3%93%200916.PDF

A fenti linken olvasható népmese elmondja a lakosságnak, hogy milyen a jó háziorvos. Például rendszeresen ellenőrzi a cukorbetegeknél az un. HbA1C laborértéket, mert ez modern, és nagyon jó. Ezt a tevékenységet az OEP jutalmazza.

Kolléganőhöz ma megy az OEP ellenőrizni, mert túl gondos(?) és a drága HbA1C vizsgálatból túl sokat kért.:-)

Valami fiatal kis kezdő, aki életében még körzetet nem látott, magas fizetésért asszogtatja azokat, aki MÉG EGYELŐRE dolgoznak. Xaré-hugyé.

A fenti ellentmondásokhoz hasonló marhaságok tömkelegéről ne is beszéljek.

Idióta indikátor, idióta vonalkód, telefirkált OEP recept egy elmebeteg szöveggel a hátulján...Takarítani kell.

Kern, Diagon, Hospinvest, Medisys, OTH, Bujdosó, Székely Tamás és a többiek.

http://vastagbor.blog.hu/2010/03/25/rafinalt_azsiai_kapcsolatok_1_resz

http://vastagbor.blog.hu/2010/04/15/rafinalt_azsiai_kapcsolatok_2_resz

Őszintén megmondom, hogy csak hüledezem...

Nem tudom, hogy minden igaz-e, de ha csak a fele az, akkor már azért is nagyon komoly pofozkodásnak kéne keletkeznie rendcsinálásilag.

Szép elszámoltatási feladat a JOBBIK politikusai részére, mert azt hiszem, a FIDESZ ebbe nem nagyon fog belemászni...

Ha mégis, akkor lehet, hogy csak áldozatok árán tudja végigvinni.

A karrier:

http://hungary.indymedia.org/node/667

Nagyon érdekes dolgok ezek. Az üzleti része is, de az mindenképpen, ahogyan a teszt nyilvánvalóan durva hibái felett a teljes magyar egészségügyi felső vezetés tudatosan "elsiklott". :-)

Ez számomra emészthetetlen, és továbbra is javasolom, hogyha a tények egybeesnek az alább, és itt is említett leírásokkal, akkor nem elég csak parlamentesdit játszani.

http://www.mellekhatas.hu/index.php?p=news&act=show&cid=8449

Nyomozni kell.

Most már igazán nem lehet arra hivatkozni, hogy az MSZP meggátolja a tényfeltárást. Nem tudja.

http://mno.hu/portal/714949

Javasolom a T. országgyűlési képviselőknek a BTK Közbizalom elleni bűncselekmények című fejezetének intenzív tanulmányozását, különös tekintettel a hivatali bűncselekmények című alfejezetre.

Ugye minimum arról van szó, hogy bizonyos hivatalos személyek ESETLEG elmulasztották a kötelezettségüket a szóban forgó témakörben, a képviselők pedig éppen most mulasztják, hiszen ha vélt, vagy valós bűncselekmény(ek) gyanúja esetén parlamenti bizottság vizsgálgat az ügyészség helyett, akkor nagy a baj.

Az ilyenféle dolgoktól rendül meg igazán a közbizalom. Ha még maradt egyáltalán.

Magyarország, 2010 tavaszán.

http://mno.hu/portal/714863

A Jobbik elnöke ellen Bajnai Gordon utasítására az igazságügyi és rendészeti miniszter tett feljelentést, amely már megérkezett a BRFK-ra – számol be a Stop.hu. Vona a parlament alakuló ülésén a betiltott Magyar Gárda mellényében tette le a képviselői esküt, így a hatályos jogszabályok szerint szabálysértést követett el. Vona Gábort azonban országgyűlési képviselőként mentelmi jog illeti meg, ennek felfüggesztéséről az országgyűlés mentelmi bizottsága dönthet 30 napon belül, az eljárás csak ezután indulhat meg.

A pártelnök korábban úgy nyilatkozott: nem fog mentelmi joga mögé bújni és ha kell, aláveti magát az eljárásnak. A pártelnök a mellény viseléséért legfeljebb 50 ezer forint pénzbírsággal büntethető.

(hírTV)

------------------------------------------

Érdekes nem igaz?

Azért van különbség...van.

Libákkal történt eset. 800 milliócska?

"Aki száz, meg százezert rabol..."

http://www.mno.hu/portal/714820

Azon merengek, hogy mi van akkor, ha az egész H1N1 kormányzati/ÁNTSZ szájtépés valójában nem is a vakcina miatt volt?

Az csak az igazi üzlet kisebbik része lenne?

Állami (tehát csóró) haszonkulccsal.

Vagy inkább a magánkézben lévő (profitorientált) cég tesztjének felhasználását, a diagnosztikát akarták felturbózni a páratlan médianyomást alkalmazó hivatalos pánikgerjesztéssel?

Az oltási kampány meg esetleg csak csetlő-botló, szánalmas parasztvakítás, fedő- vagy társművelet lehetett.

Meg kellene nézni ennek a költségjellemzőit.

Meg nyomozni kellene, tisztelt uraim. Ez qrva nagy botrány.

Pesti Imre nem nagyon ugrál ez ügyben.

Hol a FIDESZ? A JOBBIK?

2010-05-22 10:32

Valódi veszély: megbízhatatlan vírusteszt az egészségügyben

Hivatalos engedély nélkül alkalmazzák több egészségügyi intézményben a Diagon Kft. H1N1-vírustesztjét -- derül ki a Magyar Nemzet írásából.

A Gyurcsány Ferenc üzleti társaságához tartozó Kern József érdekeltségében lévő cég a Corden Kft.-vel végeztette el tesztjének teljesítőképesség-értékelését. A kft. azonban csak baktériumvizsgálatokat végez, vírusok bevizsgálására ezért nem alkalmas.

A Diagon Kft. alkalmatlan H1N1-vírustesztjére egyébként a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház is referenciaigazolást bocsátott ki, miután több betegen is kipróbálta azt. A referencialaboratóriumok felügyeletét ellátó Országos Epidemiológiai Központ azonban nem kapott felkérést a teszt bevizsgálására.

Jogi szakértők szerint a megbízhatatlan vírustesztet használó intézmények a betegek jogait is sértik, hiszen a gyógymódot is a hiteltelen eredmény alapján állították föl.

(hírTV)

---------------------------------------------------------------------

Ebből a hírből nem, de az MN a témával foglalozó cikksorozatából arra lehet következtetni, hogy ez a potenciális veszélyeztetés a teljes ÁNTSZ vezetés és a miniszter tudtával, és jóváhagyásával történt.

És folyik azóta is.

Az elkerülhetetlen ellenőrzés kínkeserves lassan indul, és senkinek nincs kedve például büntetőfeljelentést tenni, annak a Mikola Istvánnak sem, aki egyébként a témát végül is kirántotta a szőnyeg alól.

Mindebből arra következtethetnénk, hogy akkor biztosan minden rendben van.

Ha nincs feljelentés, nincs bűncselekmény sem.:-)

A témát követjük....

Vajon az alábbiakban ostorozott OEP akció kapcsán miért nem jelölte meg senki az adatkezelés célját, időtartamát, stb, amit törvény ír elő.

Hozzánk vágtak egy adathalmazt, és nekünk azt csak úgy, parancsra ki kellene egészítenünk.(?)

Nem biztos, hogy ez rendben van. Beszkenneltem a listát, természetesen mindenfajta személyazonosításra alkalmas adatot kitakartam.

Azonban az adatoszlopok, a lezárás dátuma, és az óriási túlfutások így is jól láthatóak.

A lezárt táppénzes időszak után a betegek erről közokiratot is kapnak, amit szintén a TB ügyintéz, mert csak erre az időszakra folyósíthatnak táppénzt. Vagyis a lezáratlan státusz előfordulása valóban képtelenség.

Szóval kérem az OEP-et,hogy jelölje meg pontosan az adatszolgáltatás indokát, célját, időtartamát, ahogyan azt kell. Az adatszolgáltatási kérés csak nálam 80 embert érint. Kattints a képre.

A nagyságrend belövése érdekében megkérdeznék valaki értelmes embert az OEP-nél, hogy az elmúlt egy-két hónapban hány tévesen nyilvántartott táppénzes eset egyeztetését kezdeményezték a háziorvosoknál. De valami értelmesebb fajtát.

Nem a Sajtóosztályt, mert ott fogalmuk nincs arról, ami valójában folyik.:-)

Miért pont a 2007-2008-as időszak a sláger?

Hazudni nem érdemes, mi látjuk, hogy rengeteg ilyen tétel van, de jó lenne tudni, hogy ők tudják-e, hogy mennyi...

És jó lenne megismerni az okát ennek a botrányos számbeli különbségnek a valóság, és az OEP nyilvántartás között.

A háziorvosoknál havonta történik táppénzes felülvizsgálat az OEP főorvosi rendszerének részvételével.

Itt minden 28 napon túli keresőképtelen esetet be kell rendelnünk, és bemutatnunk az OEP szakemberének.

Ők erről tételes jelentést írnak, amit leadnak az illetékes REP illetékesének.

Gyakorlatilag képtelenség 1000 nap körüli túlfutásokat tömegével produkálni. Pedig ezek szerint mégiscsak lehet.

Mondja egy újságíró, hogy ezzel rázták le a ZOEP-nél.

Nem, nem értem félre.

Az a tény, hogy 2007. februári táppénzes állomány lezárása után most érdeklődnek, az szerintük az én rossz szituáció-értelmezésem eredménye, ugyanis -szerintük- én nem küldtem el a jelentést.

Elég hosszú itten a reakcióidő kérem szépen. Három és egy negyed év.

Olyanok, mint a villám.:-)

Ez persze egy baromság. Ugyanis a számítógépemen a Tp. állomány minden esetben le van zárva. Ha ez nem jutott el hozzájuk, annak lehet ezer oka, a hülye floppymániájuk pl., a posta ördöge, programhiba, bármi.

De tételezzük fel jóindulatúlag, hogy így van.

Akkor minden most megkeresett háziorvos hülye volt három éve?

Százával jönnek a kérdések jelenleg a kollégáimhoz. Nem csak hozzám.

Mindenki elmulasztotta volna lejelenteni a 2007-2008-as táppénzes adatokat? Mi volt ez? Szabotázs?

Vagy esetleg az OEP nem működik lege artis?

Hol volt a T. OEP három és fél évig? Kezük a bugyiban, és omoljon össze a rendszer?

Most ébredeznek?

Pecsába menjenek.

Vizsgálatot kérek az OEP ellen. Ellenőrzési kötelezettség súlyos mulasztása címén.:-)

Azután majd kiderül, hogy hol a gubanc.

Holnap felhozom azt a  hülye kis papírjukat. Beszkennelem. Ígérem.

És akkor majd látjuk, hogy tényleg ki is itt a hunyó.

Vagy ki az, aki teljesen alkalmatlan.

Sajnos van vele egy kis gond...Nem a betegeknek küldték ki, hanem a háziorvosoknak, akik tudják, ismerik, ellentétben a szakorvosok jó részével, és a biztosítottakkal.

Egy érdekes részlet, de felteszem az egész doksit.

Kontrollvizsgálat – visszarendelés

A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása indokolt. Az ismételt ellátás indokoltságát a járóbeteg-szakellátás orvosa rögzíti a biztosított egészségügyi dokumentációjában, erről írásban tájékoztatja a biztosítottat. A kontrollra visszarendelő szakellátó köteles a visszarendelés során a biztosított valamennyi ezzel kapcsolatos ellátásáról (utazási költségtérítés, betegszállítás, beutaló a szükséges egyéb vizsgálatokhoz) gondoskodni! (Vhr. 2. § (6)).

Előbbiek egyértelműsége érdekében a visszarendelést tartalmazó orvosi iratnak (pl. ambuláns lap, zárójelentés) előbbiek szerint tartalmaznia kell:

• a visszarendelés tényét, időpontját,
• az orvos és a munkahely azonosító kódját,
• az ellátás azonosító kódját (naplószám, törzsszám),
• továbbá tájékoztatást arról, ha a biztosított betegszállítási utalvánnyal/utazási költségtérítési utalvánnyal/gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyító ellátás rendelése esetén vénnyel/beutalóval történő ellátása megtörtént.

Amennyiben a visszarendelés során a szakellátás orvosa fentiek szerinti kötelezettségeit elmulasztotta, az egyebekben beutalásra jogosult orvos azokat pótolhatja – a beteg érdekében.

-----------------------------------------------------------------

Ez két okból is nagyon érdekes. Egyrészt pontosan leírja, hogy mik a szakorvos kötelezettségei az adott szituációban a jogszabály szerint.

Másrészt az OEP, kiterjesztő jogértelmezést alkalmazva közli, hogy ha a szakorvosnak mégsincs kedve betartani a rá vonatkozó kötelezettségeket, akkor a beteg érdekében a jogszabálytól eltérhet, és valaki mással feletetheti a szart.:-)

AZ OEP egyébként rendszeresen megteszi ezt, jogszabály-értelmezéseket terjeszt röpiratként, amire nincs jogosítványa. A betegérdekre hivatkozva úgy tünteti fel, mintha a jogszabálytól el lehetne térni. Pedig ez nem igaz.

Ráadásul a dolognak pénzügyi vonzatai is vannak, nevezetesen emeli az OEP költségeit. És miután a körlevél írója szerint a szakorvosnak lehet eltérnie a szabálytól, a háziorvossal mosatnák fel a klozetet. Menjenek a sunyiba.

A fenti körlevél súlyos bizonyítéka annak az erkölcsi/jogi kuplerájnak, ami az OEP-nél létrejött, és működik. Jogbizonytalanságot gerjeszt, alkotmányellenes, és feszültséget generál az orvos-orvos, illetve orvos-beteg relációban. Ráadásul pénzügyileg erősen vitatható, hiszen a dolog az OEP-nek többletkiadást okozhat. Mindez a bocsánatos bűnként előadott szakorvosi mulasztás miatt.

Jogszabályt nem szegünk, csak extrém súlyos, végszükség esetében, nemdebár?

Vagy a biztosítónál nem így gondolják?

Ezen az alapon például családom érdekeire való tekintettel egy rakás  rám vonatkozó törvényt megszeghetnék. Akkor minek a törvény?

Minek a jogszabály?

Le kellene reagálni ezt a marha körlevelet több aspektusból is. Hivatalosan. Sok sikert hozzá.