10-03-12 07:03:19 - írta Giulio történésze

 

Ma reggel szerettem volna feljelentéskiegészítést küldeni az Egri Városi Ügyészség részére. Bizonyítékot, e-mail formájában.

És egyszerűen nem találtam az interneten a honlapjukat, gyakorlatilag a címükön, a telefonszámuk és a fax számon kívül semmit.

A fenti törvény szerinti kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok közül semmit.

Az a szörnyű gyanúm támadt, hogy esetleg ők is elmulasztották ezt  közzétenni?

A törvény a Legfőbb Ügyészséget név szerint említi, de az egyéb ügyészi szervek az egyéb kategóriába tartoznak.

Ettől függetlenül azonban úgy érzem, hogy az ügyészségek közfeladatot ellátó szervek.

Érdekes lenne, ha az derülne ki, hogy róluk sem lehet semmit megtudni a fenti törvény kötelező előírásai ellenére.

A Legfőbb Ügyészség honlapján gyönyörűen kint van sok minden, ami kell, és ahogyan kell. Közérdekű adatok-Elektronikus információszabadság- link formájában. De ez kizárólag a LÜ-re vonatkozó saját közérdekű adatokat tartalmazza.

De hol van a többi ügyészség?

Majd megkérdezek valami okos embert.

----------------------------------------------------------------------------

Végül részlet egy eléggé megdöbbentő tanulmányból:

"Végezetül meg kell említeni, hogy még mindig akadnak olyan honlapok, melyek órákon  keresztül (adatvédelmi biztos honlapja), egész napon át (Nemzeti Sporthivatal) sőt akár több  napon keresztül (Magyar Tudományos Akadémia) nem elérhetők. A teljesség kedvéért
megemlítjük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia csak 2008. júliusától esik a törvény  hatálya alá. Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal –  szerencsére egyedülálló módon – még mindig nem rendelkezik saját hivatalos honlappal."

"A Legfőbb Ügyészségtől a bűnözési statisztikákkal, valamint az ügyészi szervezet által  vezetett statisztikai adattárakkal kapcsolatos  adatkérésünkre pusztán ígéretet kaptunk a  későbbi adatszolgáltatásra, azzal a feltétellel, hogy jelöljük meg adatkérésünk célját.

A  Legfőbb Ügyészség elektronikus levélben adatkérésünk céljának megjelölését részben azért  kérte, mert az adatkéréseket a Legfőbb Ügyészség nyilvántartásba veszi, ennek hiányában  nincs lehetőségük adatot szolgáltatni. Véleményünk szerint az ügyészség ilyen kérése  törvénysértő alapjog-korlátozást jelent.

A közérdekű adatokhoz való hozzáférés indokhoz  kötése kiüresíti a szabadságjog alkotmányos tartalmát, melyet az adatvédelmi törvény  értelmében bárki célmegjelölés nélkül gyakorolhat.

Az ügyészség abban a tekintetben is  veszélyes területre lépett, hogy – mint az a válaszlevélben olvasható – az adatkérésekről és  azok indokáról nyilvántartást vezet. Ezen intézkedés indokoltsága erősen vitatható, de a jelen  kutatás kereteibe nem fér bele az, hogy ennek utána járjunk."

"1992. évi LXIII. törvény
a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

21/A. § (1) A 19. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a közzétett adatok megismerését személyazonosító adatok közléséhez nem köthetik. Az elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosításához személyes adat csak annyiban kezelhető, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges; a személyes adatokat ezt követően haladéktalanul törölni kell.

(2) Igénylés alapján történő adatszolgáltatás esetén az adatigénylő személyazonosító adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez - beleértve az esetleges költségek megfizetését is - elengedhetetlenül szükséges. Az igény teljesítését, illetőleg a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell.

(3) Törvény az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően rendelkezhet.

Mivel a közérdekű adatok megismeréséhez bárkinek joga van, az azokhoz való hozzáférés során főszabályként nincs alkotmányos lehetőség az adatot megismerni kívánó személy azonosítására. Közzétett közérdekű adatok esetében személyes adat csak a technikailag objektíven kikerülhetetlen esetekben (ilyen lehet a felhasználó számítógépének IP-címe) kezelhető, ennek megfelelően az elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz való hozzáférés regisztrációhoz nem köthető. Közérdekű adat igénylése esetében az azonosítást valamely jogszerű szempont, így például a másolat költségének megfizetése megalapozhatja, azonban személyes adatok kezelésére ebben az esetben is csak a cél eléréséhez feltétlenül szükséges adatok vonatkozásában, és csak addig van lehetőség, amíg az adott szempont érvényesülése ezt elkerülhetetlenné teszi."

---------------------------------------------------------------------------

Azonban a hasonló esetekben, miután maga az Eitv e közzétételi kötelezettségek elmulasztását bűncselekménynek minősíti, az adatok megszerzéséhez nem csak a bírósági út, hanem a büntetőfeljelentés, mint direkt és gyors eszköz is rendelkezésünkre áll.

A bűncselekmény tömegesen fordulhat elő, és a lehetséges elkövetők sorában ott toporog/toporgott a LÜ és a KEHI is.:-)

A tanulmány 2008. márciusában készült. Lehet, hogy érdemes volna megismételni az ellenőrzést.

Ez egy milyen ország?

"2005. évi XC. törvény
az elektronikus információszabadságról

Az Országgyűlés az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiság, valamint a 61. § (1) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismerhetőségéhez és terjesztéséhez való alapvető jog érvényesülése érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. §-ában foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja:

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2005. június 1-jétől hatályos 19. § (2) bekezdése szerint az állami, önkormányzati vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon  közzéteszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. A törvényi rendelkezés szerint a tájékoztatás módját és a vonatkozó adatok körét jogszabály állapítja meg. Az elektronikus információszabadság törvényi szabályozásának célja az, hogy pontosan meghatározza az elektronikus közzététel kötelezettségének tartalmát.
A közzététel hagyományos (az elektronikustól eltérő) módja számos lehet: az erre köteles szerv az általa szerkesztett időszaki kiadványok, közkönyvtárak részére átadott kötetek, beszámolók, prospektusok útján juttathatja el a nyilvánossághoz a közérdekű adatokat az erre köteles szerv. A mai technikai viszonyok között azonban kézenfekvő élni az elektronikus közzététel lehetőségével.
A közérdeklődésre leginkább számot tartó közérdekű adatoknak az elektronikus közzététele számos kedvező eredménnyel jár: hozzájárul az internet magyar nyelvű tartalmának jelentős bővüléséhez, az internet használatának terjedéséhez azzal, hogy ráébreszti a polgárokat az elektronikus információszerzésben rejlő lehetőségekre, az adatok gyorsabb, naprakészebb, és hosszú távon olcsóbb közzétételére ad módot, végül lehetővé teszi a polgár számára az anonim információszerzést is."