10-03-09 07:29:51 - írta Giulio történésze

1978. évi IV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről

IV. cím

A hivatali bűncselekmények

Hivatali visszaélés

225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Btk. 225. §-ban szabályozott hivatali visszaélés bűntette egy immorális magatartás, melynek társadalomra veszélyessége főleg abban realizálódik, hogy azok, akiket az állam a társadalmi, politikai, gazdasági feladatok végrehajtására elsődlegesen kijelöl, a hivatali tevékenységük végzésének tartamára fokozott védelemben részesít, e helyzetükkel visszaélve, jogtalan előnyökhöz jutnak, vagy másokat jogtalan hátrányokkal sújtanak.
E bűncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom.
Elkövetési magatartásai a hivatali kötelesség megszegése a hivatali hatáskör túllépése, vagy a hivatali helyzettel való egyébkénti visszaélés.
A hivatali kötelesség fogalmát tágan kell értelmezni.
Az egyes állami szervek feladatai és a feladatok végrehajtása során gyakorolható jogai határozzák meg a szerv hatáskörét. A hatáskör túllépésével akkor valósul meg a bűncselekmény, ha a hivatalos személy olyan tevékenységet fejt ki, amely hatáskörén kívül esik, amelynek végzésére nincs joga, felhatalmazása.
A hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványokat tudatosan a társadalmi rendeltetésükkel ellentétes, érdemileg felesleges, szabályellenes, többnyire alakilag törvényesnek tűnő eljárás képében történő gyakorlása.

Azzal, hogy az elkövető hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, a bűncselekmény befejezetté válik.

Nem tartozik a törvényi tényálláshoz az, hogy a jogtalan hátrány, illetve jogtalan előny valóban bekövetkezzen.

Az én gondolatmenetem szerint amennyiben Székely Tamás miniszter az OET mulasztásos bűncselekménye miatt nyilvánvaló tájékozottsága ellenére most nem tesz feljelentést, és ezzel jogtalan előnyhöz segíthetné az OET-t, vagyis a büntetés elkerüléséhez asszisztálna, akkor saját maga követ el bűncselekményt a fenti kommentár alapján.

Nem teheti meg, hogy hivatalos levélben meghivatkozza azt a törvényt, amely kimondja a kérdéses adott tényállásról, hogy az bűncselekmény, személyesen, mint irányító felettes személy intézkedik a jogellenes helyzet megszüntetésére vonatkozóan, de a feljelentést valamiért "elfelejti" megtenni.

Ha mégis elfelejtené mindezek után, őt is feljelentem.:-)

És mindazokat, akik hivatali hatáskörükben foglalkoztak ezzel az üggyel a minisztériumban és az OTH, valamint az ÁNTSZ szervezeti keretein belül. És észlelték, korrigálták a bűncselekményt, de nem tettek feljelentést.

Többen lesznek, mint a BKV botrányban.:-)

Itt ugyanis szerintem tömeges elkövetés történt, és az ÁNTSZ, valamint a minisztérium egész vertikuma "bűnösöket" rejthet ebben a vonatkozásban.

Tekintettel az ÁNTSZ évek óta tartó jogtiprásaira, ezt az ügyet már nem engedem szőnyeg alá söpörni. Ha kell, és az Ügyészség is falaz, az ügyészt is fel fogom jelenteni.

A hatósági visszaélések megszüntetése az egész társadalom elemi érdeke.

Ezek a hatóságok ellenőriznek és büntetnek minket is, betűről betűre számon kérve minden egyes hülye jogszabályt.

Most végigmegyünk akkor a BTK-n. Visszafelé. És mi kérjük rajtuk számon a törvény minden egyes betűjének betartását. Így fair.