Eddig azt hittem, az OEP és az eü.-korményzat marhaságai kapcsán már semmin sem fogok meglepődni.
TÉVEDTEM!
Először is: minek menjek a háziorvoshoz, ha nem tud segíteni? Utoljára
2004-ben voltam, akkor is jogsi meghosszabbítása miatt. Nem óhajtok 2-3
órát várni egészségesen azért, hogy egy semmitérő 5 perces vizsgálat
történjen. Évente megyek üzemorvoshoz, aki megméri a vérnyomásomat,
végigolvastatja velem a szemészeti táblát, laborvizsgálatokat végeztet
(amiből pl. megtudom, mennyi a vércukrom). Ha hozzá nem mennék el, nem
is dolgozhatnék tovább.
Tegyük fel mégis elmennék a háziorvoshoz és közölném panaszaimat vele:
frontok előtt fájni szokott a fejem, sok gyaloglásnál a lábam fáj, meg
néha a derekam is. Továbbá néha herpesz alakul ki a szám szélén.
(Természetesen ezektől még vígan élem világomat.) Aztán várnám, mit
kell tennem, hogy soha többé ne fájjon a lábam, sose legyen herpesz a
szám szélén stb. És kiderülne, hogy ezt úgysem érhetem el. Amikor pedig
konkrét panaszaim vanna, pontosan tudom, mit tegyek. Ha szökőévben
egyszer belázasodom, és a következő munkanapig nem gyógyulnék meg,
akkor is kizárólag a táppénz igazolása miatt mennék el.
Egyébként biztos vagyok benne, hogy ha az orvosokat csesztetni fogják
ezzel, akkor majd kialakul az a gakorlat, hogy betelefonál az ember a
háziorvosához kétévente, regisztrálják, mintha megjelent volna, az
orvos megvizsgálata volna és ki van pipálva a dolog. Adtunk a sz...nak
még egy pofont!
Aminek lenne értelme, azok a szűrővizsgálatok. Ehhez képest pl.
tudomásom szerint 40 éves kor alatt a tüdőszűrés nem is ingyenes. És
persze ne beutalóval kelljen menni, mert a fene se fog még egy kört
futni a háziorvosnál.
EZt azért volt fontos feltenni, mert mindenki beszél szelet esőt, leginkább az OEP, az ÁNTSZ, meg a patikusok, tisztelet a kivételnek.
De ha már egyszer én vagyok a miniszter tanácsadója (csak nekem nem fizet, ellenben a hivatalosakkal, akik nem értenek semmihez) és rászánom az időt, hogy több csatornán is továbbképezzem, úgy illik, hogy az igaz, tiszta forrásból származó információkat megosszam a barmokkal, akik egyébként képtelenek jogszabályt értelmezni.
Úgyhogy használjátok egészséggel, amíg meg nem változtatják a jogszabályt.
Az Egészségbiztosítási
Felügyelethez egy háziorvos kollégája által megküldött, a beutalás, illetve az
utazási utalvány kiállítása tárgyában feltett kérdésre vonatkozó
tájékoztatáskérő levelére válaszolva tájékoztató levelet küldtük ki az alábbi
tartalommal, melyet kérésére az Ön részére is továbbítunk (annak szövege alább
másolva), hivatkozva a levél ügyintézőjével 2009. július 31-én lefolytatott
telefonbeszélgetésére:
„A kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997.
(XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. Vhr.) 2. § (6) bekezdése
alapján a szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül
jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt
ellátása orvosszakmai szempontból indokolt. Ez tehát azt jelenti,
hogy ha az orvos a beteget annak egészségi állapota alapján kontrollvizsgálatra
rendeli vissza, mert ismételt vizsgálatát orvosilag szükségesnek ítéli, ám erre
vonatkozólag őt beutalóval nem látja el, úgy a beteg háziorvosának sem kell
ismételten beutalót kiállítania a beteg részére. Javasolom, hogy a
jövőben ilyen esetekben ajánlja betegeinek, hogy az első vizsgálaton történő
visszarendelés időpontjában helyben kérjenek új időpontot a
kontrollvizsgálatra. Ezen felül mindenképpen szükséges, hogy a beteg magával
vigye – a kontrollvizsgálat elrendelését tartalmazó – ambuláns
lapját a soron következő vizsgálatra, mivel ezzel bizonyítható a visszarendelés
ténye.
A fentieket kiegészítve felhívom
szíves figyelmét, hogy képalkotó diagnosztikai vizsgálatra történő
visszarendelésre minden esetben beutaló szükséges, az Ebtv. Vhr. 3. § (9)
bekezdése alapján ugyanis laborvizsgálat és képalkotó diagnosztikai ellátás nem
végezhető beutaló nélkül (ez alól a vélelmezetten azonnali ellátást igénylő
esetek számítanak kivételnek). Mivel az Ön által említett esetben a
szakorvosi ellátás nyújtása során merült fel az ismételt diagnosztikai
vizsgálat szükségessége, ezért a szakorvos jogosult ezekre újabb beutalót
kiállítani. Erről rendelkezik egyebekben a járóbeteg-szakellátás tevékenységi
kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyv A24-es pontja is,
miszerint amennyiben a járóbeteg-szakellátás szakorvosa a páciens számára
további, más szolgáltató, szakrendelés által elvégzendő eljárás elvégzését
szükségesnek tartja, az orvosi eljárásra történő beutalást más
szolgáltatótól nem kérheti.
Az utazási utalványra vonatkozó
kérdése tekintetében tájékoztatom, hogy az Ebtv. Vhr. 11.§ (3) bekezdése
szerint az utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének
igazolására az Ön levele vonatkozásában jogosult
a) a beutalásra jogosult orvos a szakellátásra, illetve az
orvosszakértői vizsgálatra történő beutaláskor, illetve
b) az egészségügyi szakellátás orvosaa vizsgálat, a
kezelés, a fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátás és az ismételt kezelés
elrendelésekor, továbbá az egészségügyi szakellátás illetékes főorvosa
által kijelölt személy, ha a biztosított kezelését nem orvos végzi.
Az Ebtv. Vhr. 11. § (4) bekezdése
alapján az utazási költség megtérítésére való jogosultság csak abban az esetben
állapítható meg, ha az arra jogosult orvos az utazás szükségességét igazolja. A
jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített szigorú számadású
"Utazási utalvány" elnevezésű nyomtatványon történik, amelyen
legfeljebb 4 megjelenés igazolható. Az "Utazási utalvány"-t a
beutalással egyidőben kell kiállítani. Utólagos kiállítására nincs lehetőség. A
kiállítást követően pedig az ellátó orvos igazolja azon az ellátás
megtörténtét.
A fentiek alapján az
utalvány kiállítására a háziorvos csak abban az esetben jogosult, amikor ő
utalja be a beteget az adott szakellátásra. Amikor pedig szakellátásra
visszarendelés történik, akkor a háziorvos az utazási utalvány kiállítására nem
jogosult, azt csak az érintett szakellátás orvosa teheti ezt meg,
aki a beteget kontrollvizsgálatra visszarendeli. Ezt támasztja alá a fenti
jogszabály azon rendelkezése is, amely alapján az utazási utalvány utólagos
kiállítására nincs lehetőség.
Amennyiben úgy érzi, hogy a
Honvéd Kórház Alváslabor nem a fentieknek megfelelően jár el, és ezáltal
bármelyik beteg bármiféle sérelmet szenved, vagy korlátozottabbá válik a
megfelelő ellátáshoz való jog érvényesülése, úgy kérhető a Felügyelettől az
eset kivizsgálása. A panaszbejelentést megteheti az eset kapcsán sérelmet
szenvedő személy, vagy annak közeli hozzátartozója, amennyiben az eset
körülményeiből valószínűsíthető, hogy a sérelmet elszenvedő személy
panaszbejelentés tételére (önállóan) nem képes, és a panaszbejelentő érdeke
azonos azzal a személyével, akinek nevében vagy érdekében a panaszbejelentést
teszi (pl. kiskorú törvényes képviselője, elhunyt személy közeli
hozzátartozója, cselekvőképtelen személy hozzátartozója). Minden egyéb, az
egyedi eset kapcsán közvetlenül nem érintett személy által az eljárás
megindítása – a személyes érdekeltség, az érintett személyes adatainak,
illetve a különleges személyes adatnak minősülő egészségügyi adatainak kezelése
okán – kizárólag az érintett személy írásos meghatalmazása alapján
lehetséges.
Amennyiben tehát Ön szeretné
megindítani az eljárást a beteg nevében, úgy kérnie kell a betegtől az ügy
vitelére vonatkozó írásos meghatalmazást. Segítségképpen mellékletként csatolom
Önnek meghatalmazási formanyomtatványunk mintáját.
A fentieken felül
tájékoztatom, hogy a Felügyelet hivatalból is kivizsgálhatja a fentieket,
amennyiben olyan anonimizált (a személyes adatok kitakarásával beazonosításra
alkalmatlanná tett) orvosi dokumentációt pl. ambuláns lapot küld a
Felügyeletnek, amely tartalmazza az Ön által említett, szakorvos részéről
támasztott igényeket.
Végezetül tájékoztatom, hogy az
Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében a jogalkotásról
szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott
minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást
tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és
egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás
gyakorlata alkotmányellenes, a fentiek ezért csupán tájékoztató
jellegűek.”
Meghaladja
a 400 millió forintot azoknak a teljesítményeknek a listája, amelyekért
jogosulatlanul nyújtottak be számlát a szakrendelők az Országos
Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) - mondta a Világgazdaságnak Vojnik
Mária, a szaktárca államtitkára. Ez annak kapcsán derült ki, hogy az
OEP ellenőrizte az áprilisi extrém mennyiségű gyógyítási jelentéseket.
Ám nem kezelik vétkesnek a fals jelentőket, hiszen a kódkönyvben
(szabálykönyv) nem egyértelmű az egyes kezelések és az azokért járó
díjak szabályozása - tette hozzá az államtitkár.
Vojnik Mária szerint az OEP csak a kassza tizenketted részét oszthatja föl havonta az intézmények között.
Ha igen és elsőre betalál az ajtón, és eljut valahogyan a hentesig, akkor nem mondhatja (vagy csak egyszer), hogy ő 2000 ft értékű szalámit kér, de neki csak 700 forintja van.
De azért csak ragaszkodik a teljes áruhoz.
Mert a hentes hozzávág egy fél hasított sertést és elküldi a csipába. Maga marha?
Ha az OEP pénze elfogy, akkor a szolgáltatás leáll. Ha nincs pénz, nincs szalámi.
Ezt egy óvódás már megérti. 1000 forintos szolgáltatást nem lehet 1 forintért vásárolni.
Ezt nem lehet látni? Érteni? Vakok, hülyék, süketek a vezetők?
Ha kevés a pénz, el kell venni a Drazsé házimozijából. Mindig rossz lemezt tesz be az is.:-)
Jelenleg két olyankonkrét ügy van a palettán, ahol az ÁNTSZ jogot vindikált magának arra, hogy finanszírozási kérdésekkel kapcsolatosan hatóságként eljárjon, határozatot hozzon.
Levélben fordultam Falus Ferenc országos tisztifőorvos úrhoz, hogy volna szíves megjelölni azt a jogszabályt, ami erre az ÁNTSZ-t (mint szakmai felügyeleti szervezetet, és nem finanszírozót) felhatalmazza.
Szerintem ilyen jogszabály nincs. Ezért a határozatok azon része, ami a finanszírozással kapcsolatosan kötelez bárkit bármire, az jogellenes.
A hatóságnak van lehetősége saját felismert hibáját saját hatáskörén BELÜL korrigálni, anélkül, hogy az állampolgárnak erre őt bíróságon kellene kényszeríteni.
Ez egy nagyon elegáns megoldás (lenne) de ehhez olyan erkölcsi/intellektuális színvonal kellene, hogy ezt az érintettek belássák.
Az már kétségtelen, hogy a térítésmentesség bizonyos oltások esetében erősen inog. Erre vagyok én nehéz vasban kötelezve 5 évre.:-)
Az egész országban senki nem köteles ingyé oltani csak én. SZép dolog, mondhatom.
Kissé hüledezve követem a szerzői jogvédelem e tragikomikus elmezavarát, bár magam nem vagyok érintve.
A vöröskeresztet már régen levakartam az öreg autómról, csak a baj volt vele, adományt pedig eddig is csak a fehérkereszt védjegye alatt tevékenykedő szervezeteknek adtam.
A cikket svédül itt olvashatjátok, lényege pedig a következő:
A megye 550000 adag A/H1N1 (sertésinfluenza) elleni védőoltást rendel
és így a megye minden lakosának fel tudják ajánlani az oltást ami 2 részből áll. Ezzel a Socialstyrelsen ajánlását követik.
A határozatot június 22-én hozta meg a „Kríziskezelő Bizottság” méghozzá sebtében mert a rendelés határideje is június 22 volt.
Svédország és a Glaxo-Smithkline gyógyszercég közötti szerződés
értelmében a megye megrendelését követően a GS elkezdi a védőoltás
gyártását. A védőoltás megvásárlása kb. 36 millió SEK-be fog kerülni a
megyének ehhez jön még a védőoltás beadásának költsége. Becslések
szerint a védőoltás ősszel lesz elérhető.
Az még tisztázatlan, hogyan fogják az oltást kivitelezni és kifogja
végső soron finanszírozni. Ennek a tisztázása lesz a következő lépés.
Tekintettel a megye szűkös anyagi helyzetére kívánatos lenne hogy a
költségeket más forrásból fedezzék ne a megyei adóbevételekből.
A felkészülés egy fenyegető járványra nem csak abból áll, hogy
oltóanyagot vásárolunk, hanem ennél sokkal szélesebb körű.Követjük a
megyei járványügyi tervet és meghozzuk a szükséges intézkedéseket –
nyilatkozta megyei Kríziskezelő Bizottság vezetője.
Megjegyzés részemről:
Hogy miért akarnak ezek itt pénzt költeni a védőoltások beadásáért? Nem is értem. Tanulhatnának a magyaroktól! Az orvosokat szankciókkal, fenyegetésekkel
kell rákényszeríteni az ingyen munkára. Így mindjárt kevesebbe kerülne.
Bővebben itt olvashattok erről:http://giulio.freeblog.hu/.
A nem szakmabelieknek különösen ajánlom ezt a blogot, hogy végre kinyíljon már a nép szeme.
Készüljetek, mert egy qrva nagy pofon lóg a levegőbe az összes olyan marhának, aki utólag akart a háziorvosokkal útiköltséget íratni a cici-szűrőbe.
Pláne az olyannak, aki még 500 ezer forintos büntetésekkel is fenyegetett értelmes orvosokat, pedig ő a hülye.
Miután 4 hónap alatt nem tudtátok rendbe tenni, mi rendbe tettük, de ennek nem fogtok örülni.:-)
Csak sajnos szkennelési gondjaim állandósultak, úgyhogy addig rettegjetek.
De a pofátokról le fog égni a bőr, ez fix. Majd ha fel tudom tenni az EBF jogi véleményét.
Kellett ez nektek? Ma este, vagy holnap reggel.:-)
Gyerekek, fel kéne jönnötök, mint szarnak a víz színére.
A pofonból:
Mit is jelent ez?
Azt jelenti, hogy az ÁNTSZ nem jelölhet ki egyetlen háziorvost sem semmiféle utólagos útiköltség kitöltési feladatra.
Pláne nem lehet olyan bunkó, szemét, hogy emiatt 500 ezer forintos büntetési fenyegetésekkel dobálózzon. A határozat jogellenes. Vissza kell vonni.
Ám tudjuk, hogy engem is fenyegetett már az ostoba bunkó ÁNTSZ egymillió forintos bírsággal, és azt sem hajlandóak visszavonni, pedig már a plüssmaci is tudja, hogy a határozatuk egy jogtipró hülyeség.
Ezt úgy lehet magyarra fordítani, hogy az ÁNTSZ törvényen kívül (pontosabban a törvényes rend fölé) helyezte magát, és nem jogkövető, hanem politikai utasításokat végrehajtó elszabadult robottá vált. (Jogállamban ez igen veszélyes dolog lehet. Jogállamban.)
Az ilyeneket le szokták kapcsolni.
Vagy eleve rossz tervezés, vagy hardware/software hiba van.
Selejt.
Miután az utazási utalvány kiállítása olyan jogszabályban van megfogalmazva, ami finanszírozási kérdésekkel foglalkozik, ehhez az ÁNTSZ-nek hatóságként semmi köze.
(Akárcsak a nem kötelező védőoltások esetén.)
Az EBF viszont, mint a finanszírozó szakmai felügyeleti szerve jogkörrel és hatáskörrel is rendelkezik a kérdéskörben véleményt alkotni.
Nna ez a pofon.
Van egy egy milliós, meg egy 500 ezer forintos büntetéssel fenyegető jogellenes ÁNTSZ határozatunk, ami orvosokat jogellenes magatartásra kényszerít.
Meddig mehet el az ÁNTSZ a jogtiprásban politikai parancsra?
Még annyit a végére, hogy amit az ÁNTSZ 5 hónap alatt nem tudott megfejteni, azt az EBF-nél simán megtették a 30 napos határidőn belül. Kétszer is.
Magyarországon 12-13 millió receptet váltanak be havonta. Évente összesen körülbelül 150 millió darabot.
A régi típusú receptek, és az új, extra vonalkódos receptek között a lefedettségi különbség kb. 230%-os.
Tehát az extra vonalkód puszta léte miatt az egészségügyi szolgáltatóknál legalább kétszeresére fog emelkedni a festék (tintapatron, szalag, toner) fogyasztás, csak emiatt.
Nem tudom kiszámolni, adatok hiányában, hogy ez mekkora maszatolási költségnövekedést fog generálni.
De biztos qrva sokat. Semmiért cserébe.
Ha valakinek van ideje, kedve, adata, tudása, segíthetne ennek a becslésnek az elvégzésében.
Talán emlékeztek még MMP és az MGYK közös rívására, amiben közölték a miniszterrel, hogy a vonalkód nyomtatásban az egyik legnagyobb gond a mátrix - és tintatsugaras nyomtatók használata, ami egyébként kiválóan megfelelt eddig a leporellós sima receptek nyomtatására.
Ebből logikusan következik az indirekt sugallat, miszerint lézernyomtató vónajó.
EGyrészt azok a legdrágábbak, meg a fenntartásuk is a legköltségesebb, ők meg tudnak jó tippeket adni, milyet vegyen a paraszt.
Ezzel az a gond, hogy ha a hülye extra vonalkódjukkal nem játszanak a pöcsük helyett, akkor semmiféle változtatásra nem lenne szükség. Receptet eddig is írtunk, és semmi gond nem volt.
Most, a válság közepén jutott ez eszükbe, mikor WC-papírra sincs pénz az intézményekben.
A miniszter, aki a jelek szerint minden hülyeségnek nagy pártolója, úgy igyekszik lihegve segíteni a Mókus őrs problémáján, (biztosan jó barátok),hogy rendeletben 70 millió forintot csoportosított át más területekről a "nyomtatási feladatok" támogatására, praxisonként 10 ezer forintot.
Ehhez persze teljesen dezorientáltnak kell lenni, mert ez sem lézernyomtató vásárlásához, sem a folyamatos üzemeltetéséhez nem elég. Ugyanakkor koraszülött centrumokban nincs lélegeztetőgép a piciknek. Gyermek szívműtéthez bérelni kell az extracorporális keringést biztosító felszerelést.
A nővéreknek nincs fizetés, szó szerint az ájulásig dolgoznak. Fontos műtéteket nem finanszíroz a Pénztár arra hivatkozva, hogy nincs rá keret. A daganatos betegeknek csak a legolcsóbb szerre jut mert arra sincs keret.
DEAZONBAN MMP sormintájára sikerült összevakarni 70 millió forintot.
Az orvos végzettségűnek mondott, orvosi esküt tett miniszter segít a nyomtatási gondokon, és elveszi a pénzt a betegek életbentartásához szükséges tartalékokból.
Vagy bárhonnan, mindegy, gyógyításra nem jut, papírra nyomtatóra jut. Prioritások vannak feleim.
Az extra hülye vonalkód csakazértis nyomtatásának kierőszakolása messze megelőzi prioritásban a konkrét betegellátási feladatokat. Az életmentést.
Tapsoljuk meg Székely Tamást!
Molnár Márk Pétert!
A Gyógyszerészkamarát!
Éljen a papír!
PS: a koraszülötteknek üzenem, hogy próbálkozzanak bőrlégzéssel... meg lehet tanulni.
A nem kötelező védőoltásokkal kapcsolatosan a
kormány két éve sumákol.
Ezek beadását a TB nem finanszírozza, a
költségvetés sem finanszírozza,
ezért hatályos jogszabály alapján ezt a
beteg fizeti. Nincs kivétel.
Szó nincs "többletmunka-kompenzációról", a
kormányzat jóságos hozzájárulásáról. Ebben az esetben nem az államnak dolgozunk, nem állami feladatot vállalunk át. A beteg felkérésére oltunk.
Az oltás ugyanis nem kötelező.
Ezen tehát nincs mit tanácskozni (itt csúsztat
Komáromi Zoltán is), ez 2007. jan. 1 óta törvényben van szabályozva. (1997. évi
LXXXIII Tv. 18. §.)
Az oltóanyagot az állam adhatja ajándékba a
célcsoportnak, ingyenmunka viszont a
Magyar köztársaságban
nincs.
Mellékelem önnek ezzel kapcsolatos legfrissebb
termékemet.
Amennyiben Önnek sikerül appercipiálnia a
tartalmat, akkor az újságírókra vonatkozó
résztől bátran tekintsen el.:-)
Az EBF álláspontja szerint minden nem
kötelező oltás térítésköteles. (Ld. az alábbi jogszabályok
indokolását.)
Miután a miniszteriális és ÁNTSZ szabotázs miatt az
orvosok két éve nem mernek térítési díjat elkérni
ezért a tevékenységért, a kiesett jövedelmeket,
illetve ezek kieső adó-és járulékterheit, a
számviteli fegyelem esetleges megsértését, jelenleg
az APEH is és a PM is vizsgálja. Kérésemre.
EZ évi 3-5 milliárd forint, ami válság
idején nem semmi.
Kökény úr gondja valójában nem az, hogy honnan
legyen erre pénz, (ehhez ugyanis nem kell állami pénz)
hanem az, hogy a lakosságnak el kell adni
valahogyan, hogy a kormány két éve folyamatosan
hazudozik a térítési kötelezettség vonatkozásában. És a díjat az
állampolgároknak kell(ene) fizetni.
Prevenár oltás kapcsán elbeszélgettem a tardi anyukákkal.Részben az oltással kapcsolatos egészségügyi felvilágosítás történt meg, részben annak ismertetése, hogy az oltás beadását, annak finanszírozását a hatályos jogszabályok hogyan írják elő.
Mindenki kapott egy lapot a törvényekkel, és annak megértése után a jognyilatkozatot aláírta.
Ekkor jött a meglepetés. Egyetlen, átlagosan képzett tardi asszony sem volt, aki első hallásra ne értette volna meg, hogy miről szól a történet.
Ez azért érdekes, mert jogban járatos, jogász, köztisztviselő egyének két éve képtelenek agyilag felfogni, hogy miről van szó.
Aki nem érti:
Kökény Mihály (ez evidens)
a legfőbb ügyész(ez meglepő)
az egészségügyi miniszter(érti, de hazudik)
a szakállamtitkára(???)
az ÁNTSZ teljes, szellemileg alkalmasnak nyilvánított gárdája (parancsra?)
A teljes magyarországi sajtó riporterei és újságírói.(ez is evidens)
Aki minden nehézség nélkül érti: az OEP, az EBF.
Megállapítható tehát, hogy az adott problémával kapcsolatos megértési készség nem feltétlenül iskolai végzettséghez, hanem az általános intelligencia meglétéhez, vagy hiányához kapcsolható.
A tájékoztató szövege a következő:
KOMMENTÁR
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
szóló 1949. évi XX. törvényhez
A betegek jogai és kötelességei,
ezen belül az egészségügyi ellátáshoz való jog nem foglalja magában az orvoslás
tárgyi feltételeivel kapcsolatban megfogalmazható jogokat. Enélkül (például az
egy szobában elhelyezhető betegek számának meghatározása nélkül) az egyes
betegek ellátásának színvonalában lényeges különbségek adódhatnak, továbbá a
szorosan értelmezett betegjogok - például a kapcsolattartás joga -
érvényesülése viszonylagossá válhat.
Az egészségügyi ellátáshoz való jog leglényegesebb
kérdése - ahogyan ez az előzőekből is kitűnik - a szolgáltatás ingyenes vagy térítésköteles jellege.
Más oldalról tehát, hogy az
egészségügyi ellátáshoz való jog az Alkotmány alapján alanyi jogként illet-e
meg minden magyar állampolgárt, vagy ehhez más, sajátos jogviszony létesítése
is szükséges.
S a kérdésre adható válasz: ma az
egészségügyi szolgáltatás igénybevétele térítésen alapul.
A térítés vagy ellenszolgáltatás
történhet - s ez a jellemző - a
társadalombiztosítás keretében; itt a munkaadó, illetve a munkavállaló
társadalombiztosítási járulék megfizetésére köteles.
Munkaviszonyon kívül,
rászorultság esetén az egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási „ellenértékét"
a helyi önkormányzat fizeti meg.
Végül az egészségügyi
szolgáltatás igénybevételére szerződés is köthető, amelyben az anyagi terhek megfizetését a rászoruló
vállalja. (Ez utóbbi körbe tartozik az influenza, Prevenár,
kullancsencephalitis, stb. Giulio)
2006. évi CXV. törvény indokolása egyes, az
egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos
módosításáról
Általános indokolás
(részlet)
A törvény pontosan körülhatároljaa biztosítási
jogviszonytól független ellátások körét, a biztosítási alapon járó ellátások
körét, valamint a biztosításon felül, térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét.
Az alapcsomag azokat az
ellátásokat foglalja magába, amelyeket minden Magyarországon tartózkodó személy
térítésmentesen vehet igénybe, függetlenül attól, hogy biztosítottnak
minősül-e.
Az alapcsomagban nyújtott
ellátások fedezetét biztosított esetében az Egészségbiztosítási Alap, míg a nem biztosított személy esetében a
központi költségvetés fedezi.
Mindezek alapján az alapcsomag
az életmentő beavatkozást, a mentést, valamint a járványügyi ellátásokat
tartalmazza. Az életmentő beavatkozás a közvetlen életveszély megállapítására
vonatkozó vizsgálatra, valamint a közvetlen életveszélyt elhárító beavatkozásra
terjed ki. A járványügyi ellátások nyújtása állami érdek és kötelezettség.
A térítésköteles csomagba tartoznak azok az ellátások,
amelyekért a biztosítottnak is fizetni kell.
Így többek között fizetni kell a finanszírozási és szakmai
protokollban foglaltaktól eltérően igénybe vett ellátásokért, a különböző
alkalmassági vizsgálatokért (pl. gépjárművezetői, lőfegyvertartói, különböző
foglalkozások alkalmassági vizsgálata), a hivatásos sportolók ellátásáért, az
esztétikai célból nyújtott szolgáltatásokért, a detoxikálásért, a nem
kötelező védőoltásokért.
Alulírott
a fenti jogszabályok indoklása alapján megértettem,
hogy a Prevenár oltás nem térítésmentes, ahogyan azt az ÁNTSZ reklámozza, hanem
térítésköteles, az árát nekem kell megfizetni. Miután a térítési díj pontos
mértéke jelenleg nem határozható meg, azért azt később fogom minden egyes,
gyermekemnek beadott Prevenár oltás után megfizetni.
Háziorvosom
nyilvános díjszabása szerint a nem kötelező
védőoltások beadásának díja2000 Ft.
Amennyiben jogszabály ezt nem fogja megváltoztatni, ezt a díjat tekintem
irányadónak a későbbi teljesítéskor. A késedelmes teljesítés miatt kamat nem lesz felszámítva.
Azt sem nagyon értem, hogy egy -egyértelműen az orvosok kiadásait érintő - kérdéskörben, a MGYK mit rinyál a miniszternél. Elemi emberi, kollegiális tisztesség esetén velünk egyeztetnének olyan kérdésekben, ami a mi pénztárcánkat illeti.
Nem értem, hogy a MGYK elnöke tőlünk, orvosoktól miért vár bármiféle
áldozatot egy olyan ügyben, ami egyrészt baromság, csak nekik jó, de
nekünk kerül pénzbe?
Hogy merészel ilyet velünk finanszíroztatni az OEP?
Az olvashatósági gondok kit érdekelnek? És mit vegyünk, mucikáim? LED-laser nyomtatót, hogy nektek jó legyen? A miniszter 10 ezer forintos egyszeri borravalójából?
Vegyetek nekem TI, töltsétek meg minden hónapban TI festékkel. És ne nyavalyogjatok a miniszternél, mert gusztustalan.
Huh, nem gondoltam, hogy a gyógyszerészek idáig képesek süllyedni. Vagy ez egyéni hőség-akcióó?
Horváth Tamás elnök és Molnár Márk Péter
főosztályvezető azt kéri Székely Tamástól, hogy legyen kötelező feltűntetni a
recepteken az extravonalkódot.
Horváth Tamás, a kamara elnöke és Molnár Márk
Péter, az OEP főosztályvezetője közös levélben fordult az egészségügyi
miniszterhez. Ebben beszámolnak arról, hogy az extravonalkód július elsejei
bevezetését követően milyen hibákat észleltek.
Levelükben az áll, hogy "a Magyar Gyógyszerész Kamara és az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár folyamatosan egyeztet a helyzet
alakulásáról és megoldásokat keres a rendszer bevezetésével kapcsolatos
elszámolási problémák kezelésére. A gyógyszertári számítógépes rendszergazdákkal
összesített tapasztalatunk szerint fokozatosan nő a vonalkódos vények aránya,
azonban adathiba még mindig 10-15%-ban jelenik meg a vonalkódokban, és a vények
kb. 20%-a nem olvasható rendesen. Az adathiba feltehetően nem frissített orvosi
program használatából adódik, az olvashatósági gond pedig leginkább a
mátrixnyomtatók és a régi tintasugaras nyomtatók alkalmazásából ered.
Egyetértünk abban, hogy a program és nyomtató problémák száma csökkenő
tendenciát mutat, azonban a programmal nyomtatott vények esetén kötelezővé kell
tenni egyértelműen az extra vonalkód használatát.
Összességében úgy látjuk, hogy a rendszer bevezetése
áldozatokat követel minden érintett részéről, azonban folyamatos munkánk mellett
megfelelő ütemben halad. Az OEP és az EBF a Kamarával közösen minden eszközt
kihasznál arra, hogy gyorsítsa az átmeneti időszak fennakadásait, és megfelelően
kövesse a bevezetés állapotát. A tapasztalatok és észrevételek alapján
javasoljuk jogszabályban előírni a programmal nyomtatott vények esetén a
vonalkód nyomtatási funkció kikapcsolhatóságának tiltását."
Én megértem azt, hogyha valakinek születik egy hülye gyereke, akkor még azért ragaszkodik hozzá, mert hülye ugyan, de azért csak az övé.
Ez magánügy addig, amíg a normális embereket a hülye gyerek nem zavarja.
Amikor azonban a hülyeséghez való ragaszkodás másoknak kárt okoz, akkor ki kell iktatni.
Molnár Péter hülye gyereke nem más, minthogy minél nagyobb bazi papírra minél több festéket maszatoljunk fel, és minél több adatot lopjunk ismeretlen célokra.Jó drágán, persze. Költséget számolni elfelejtett a minizseni.
Ez persze lassítja a munkát, rossz a betegnek, rossz a patikusnak, de még tolerálható.
(Tiszteljük barátaink agybaját mondta Senki Alfonz Csülök egyik nehezebben emészthető megnyilvánulása alkalmából.)
Az azonban nem tolerálható, hogy a más hülye gyereke nekem kerüljön pénzembe. Nyomtatok én sorokat a Tora-ból is a receptre, ha őfensége BS díjas 29 éves életműtulajdonos ezt jogszabályba gyömöszöli, leszarom. Ha az államnak erre van pénze, legyen.
Nekem viszont ERRE nincs pénzem, és az OEP finanszírozást nem költöm (nem is költhetem)arra, hogy a patikusok vigadozzanak (elnézést, tudom, hogy ezt nem ők találták ki).
Amikor eszközt kellett 2001-ben beszerezni, arra külön jött pénz a költségvetésből, mert az E-alapból ezt nem lehetett finanszírozni. 5 évig fizettem a hitelt, a végén el kellett vele számolni fillérre.
Tehát jó, ha meg kell őrülni, őrüljünk meg együtt, de akkor kérjük azt az anyagi többletet, amivel a patikus közérzete és MMP gondoskodási ösztöne egyensúlyi állapotba hozható. Mert én a gyógyító/megelőző kasszából a patikára nem költhetek.
Azt még a végére teszem, hogy lehet, hogy a miniszter esetleg szintén megzakkanna és kötelezővé teszi a nyomtatást, az olvashatóságot akkor sem tudja azzá tenni, ha lótuszülésben lebeg a Parlament felett hetekig.
Az miért van, hogy hülyeségre mindig lehet jogszabályt alkotni, de pénzt sosem lehet mellétenni.:-)
A MGYK pedig ne nagyon értsen egyet abban, ha kérhetem, hogy az orvosoknak mi legyen kötelező, és mi ne. Mert esetleg nekünk is eszünkbe jut pár dolog, hogy ők is szopjanak. Ne verjék a mi faszunkkal a csalánt.:-)
Nekünk egymáson kell segíteni, nem kormányzati doxasmák kapcsán segget nyalni.
A II. világháború végére Hitlerék már gyakorlatilag tökélyre fejlesztették a zsidók és cigányok megsemmisítését, egy rémálom technikai kivitelezése gyakorlatilag zökkenőmentessé vált.
De erre azért senki ne legyen büszke, a rémálom az rémálom maradt.
Ma reggel konzultáltam egy infektológussal, aki gyermekosztályon dolgozik.
Az volt a kérdésem, hogy a konjugált pneumococcus vaccinák csereszabatosak-e a PREVENÁR nevű rémmel.
Tehát például egy Prevenárral elkezdett immunizálási folyamat folytatható-e más, ugyancsak konjugált hatóanyagot tartalmazó más márkanevű anyaggal.
A válasz IGEN volt.
Kérdés akkor, hogy miért vagyunk mi olyan hülyék, hogy azzal az anyaggal végezzük az immunizálást, amit az ÁNTSZ a nyakunkba sózott, és követeli, hogy ezt ráadásul ingyen oltogassuk?
Nyugodtan mondhatunk nemet a gyógyítás szabadságára hivatkozva, és választunk egy másik, ugyanolyan jó oltóanyagot, csak az ÁNTSZ-t ezzel kizárjuk a kis mocskos üzletükkel együtt a belepofázás lehetőségéből.
EZ még csak ködlő elgondolás, ma reggeli ihlet, de kidolgozom.
Az biztos, hogy a kormányrendelet ezen a módon megkerülhető, és én széles ívben meg is fogom kerülni.
A
jelenleg hatályos jogszabályok szerint a védőoltások beadásának a
tarifája annyi, mint a védőoltásnak a térítési díja a patikában.
Ha
most 1200-1500 forinttal kalkulálunk egy ampulla védőoltást, azt
hiszem, hogyha ezer forintban kalkulálhatnánk ennek a beadását, a
felvilágosítást, az adminisztrációját, én azt hiszem nem járok messze a
valóságtól, hogyha azt mondanám, hogy itt mindenki elégedett lenne, és
a háziorvosok is akkor szerintem sokkal jobban oda tudnának figyelni
erre a dologra.
A probléma csak az, hogy a jogi helyzet 2007. január 1. óta semmit nem változott, tehát nem csak a mostani szezont, de az előző kettőt is köteles kifizetni valaki, valaki, olyan, aki megtiltotta fenyegetésekkel, hogy az orvosok a nekik jog szerint járó térítési díjakat számlázhassák.
Vagyis károkozás (elmaradt jövedelem) tényállása forog fenn.
Szerintem szorul a hurok, és az érintettnek nem ártana valahogyan csökkenteni a további nyilvános pofáraesés által okozott szinte már mérhetetlen presztizsveszteséget.
Komáromi Főorvos Úr, (akivel nem kevés nézetkülönbségünk van néhány ügy kapcsán), egymaga értelmesebben látja a problémát, mint az öszes baromarc együttvéve.
Az ország ( a világ) azonban tele van lázas betegekkel, akik felső légúti hurutos tüneteket produkálnak.
Októberig még sokkal többen lesznek. Már rég nem lehet követni, ki mit hol szedhetett össze.
Azt senki nem tudja, mert alig végeznek szerológiai vizsgálatokat, hogy esetleg több ezer, több tízezer ilyen betegből kinek volt sima vírusbetegsége, kinek volt disznósága, és ki volt náthás.
Akkor mi alapján fogják a nagyokosok eldönteni hogy kit lehet oltani (NEM KELL OLTANI, LEHET), és kit nem?
Vagy földannyának földannya, mindenkit, aki betéved a rendelőbe? Csak fogyjék a szer?
Nem kellene ezt járványügyi szempontból tisztába tenni?
A helyzet az, hogy a WHO is összevissza beszél, ami egyrészt nem szokatlan, másrészt érthető, mert fogalmuk sincs, mi zajlik. Mennyi? Milyen súlyos? Az -e egyáltalán?
LEHET oltani azt, aki ezt ÖNKÉNT kéri, és az
oltásnak nincs ellenjavallata, és az orvos talál MEGFELELŐ oltóanyagot.
A kormányzat és a sajtó viszont gyakorlatilag kényszeroltásról beszél,
mintha a pógárnak nem lenne választása. Itt az orvosnak nagyon
vigyáznia kell, nehogy valami balfac ÁNTSZ reklám hatására átmenjen a
beteg önrendelkezési jogán.
Etika.
Megtévesztő sajtókommunikáció. Szokás szerint.
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása
129. § (1) A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek [119. § (3) bekezdés b) pontja] közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást.
(2) A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint
b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.
129. § (1) A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott
vizsgálati és terápiás módszerek [119. § (3) bekezdés b) pontja] közül
- a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az
adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő
személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és
személyi feltételek mellett végezhető eljárást.
Ez a következőt jelenti: lehet, hogy lesz magyar tojásoltás. De miután nem kötelező védőoltásról van szó, a gyógyítás szabadsága terjed odáig, hogy én ennek a beadását orvosi meggyőződésem alapján megtagadom.
Felajánlok a betegnek egy általam jobbnak tartott (valóban jobb) másik készítményt, és azt a betegeimnek receptre felírom. Ők kiváltják, kifizetik az oltási díjat, én beoltom őket, és mindenki boldog.
A beteg a választható legnagyobb egészségnyereségre tett szert, én kisebb kockázatot vállaltam, és senkinek nem végeztem rabszolgamunkát. Pénzért dolgoztam.
Vagyis senki nem kényszerítheti rám a magyar oltás beadását. És más orvosokra sem. Pláne ilyen mikrobiológiai káosz mellett, mikor a project ezer sebből vérzik.
Attól, hogy valamit ingyé osztogatnak, még nem kell, hogy mindenki azt válassza.
Ha a beteg ragaszkodik az "ingyenes" oltáshoz, akkor keressen olyan marhát, aki vállalja az ezzel járó fokozott kockázatot.
44. § (1) Az orvos gyógyító-megelőző tevékenysége körében nem alkalmazhat olyan vizsgálati eljárást, gyógymódot vagy gyógyító eszközt:
a) amely az alkalmazás időpontjában az orvostudománynak nem felel meg,
b) amelynek
kockázata nagyobb az eljárás (ténykedés) elmaradásával járó
kockázatnál, és az eljárás kockázatának vállalására alapos ok nincs,
c) amelynek
elvégzésére megfelelő képzettsége vagy gyakorlati készsége nincs, vagy
amelynek elvégzéséhez hiányoznak a tárgyi feltételek, kivéve, ha
közvetlen életveszély áll fenn és az más módon nem hárítható el,
d) amelyet jogszabály tilt, vagy amelyet jogszabályba ütköző cselekményhez kívánnak igénybe venni.
(2)
Az orvos az orvosi gyakorlatban még kellően ki nem próbált vizsgálati
vagy gyógyító eljárást az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetében
és csak akkor alkalmazhat, ha az nem késlelteti, illetőleg nem hiúsítja
meg az orvosi gyakorlatban már kipróbált vizsgálati vagy gyógyító
eljárástól várható eredményt. Az új eljárás így is csak akkor
alkalmazható, ha az tudományosan alátámasztható, és az alkalmazásához,
valamint eredményeinek ellenőrzéséhez és értékeléséhez a szükséges
feltételek fennállnak. Az új eljárás alkalmazásához a beteg - kiskorú
vagy cselekvőképtelen, illetőleg korlátozottan cselekvőképes nagykorú
esetében a törvényes képviselő, illetőleg a hozzátartozó (a
továbbiakban együtt: hozzátartozó) - hozzájárulása szükséges.
(3)
Az orvos gyógyító-megelőző tevékenysége körében csak olyan gyógyszert
rendelhet és alkalmazhat, amely gyógyszer hatóanyagainak hatását,
javallatait és ellenjavallatait, alkalmazásának módját, adagolását,
valamint káros mellékhatásait és azok elhárításának módját ismeri.
Ez a törvény 2002 óta nem hatályos. Ki tudja, hová lett ez a paragrafus? Mai törvényben jelen van-e?
Mert én nem találom...
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
119. § (1) A minőségi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a minőségi rendszer magában foglalja a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének ellenőrzését, értékelését, szükség szerint tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy
a) azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa;
b)az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények;
c) az az egyén számára
ca) egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze,
Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása
129. § (1) A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek [119. § (3) bekezdés b) pontja] közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást.
(2) A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy
a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint
b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.
Ez a ma hatályos EüTv szövege, és dodonai megfogalmazásai az eligazodást igen nehézzé teszik.
Ma Magyaroszágon nincs arra vonatkozó tudományos szakirodalom, kutatási eredmény, hogy az influenza elleni ócsó magyar ojtás megvéd bárkit is az influenzától.
Saját tapasztalataim szerint minden évben igen sokan betegek az oltottak közül is, de nem tudjuk, hogy a fertőző ágens influenza vírus-e, és ha igen, melyik fajta? Sem szerológiai vizsgálatok, sem ez alapján készített oltási utóvizsgálatok nem történnek.
Az oltások beadása kizárólag ÁNTSZ harántimpulzusok által, valamint üzleti megfontolások eredményeként zajlik, nem véletlen, hogy az oltás nem kötelező. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az állam az azzal végzett immunizálásért semmiféle felelősséget nem hajlandó vállalni.
És térítésmentes, hogy a piaci versenyből kiszorítsák a jobb minőségű külföldi készítményeket.
Amikben nincs higany, teljes vírusgenom, tojásfehérje, mikroszennyezések.
Akkor viszont ki dönti el, hogy ez legyen a preferált oltóanyag? Bajnai Gordon? A kormány?
Bujdosó, aki személyesen érdekelt lehet az üzletben?
Jó nagy kalap szar ez, és mindennek a teteje, hogy az oltással kapcsolatos teljes felelősség az orvosoké. Azt már nem is említem, hogy van olyan idióta, aki elvárja, hogy az orvosok ezt ingyen csinálják.:-)
A H1N1 "védőoltás" embereken történő kipróbálása két célból történhet.
Az első, hogy kiderítsék, hogy 100 oltott egyén közül hány éli túl az oltást magát. Tehát, hogy mekkora a halálozása magának a biológiai komplexnek, ha bejut a szervezetbe.
A második az LENNE, hogy azokat, akik túlélték az első vizsgálatot, meg kell fertőzni H1N1 vad vírussal, és oltatlan kontrollcsoportot használva megnézni a különbségeket a morbiditási és a mortalitási mutatók vonatkozásában.
Azonban egy ilyen szándékos fertőzés súlyosan ütközik az orvosi etika szabályaival, tehát véleményem szerint ilyen formátumú teszt nem lesz.
Akkor viszont marad az, hogy elköltöttünk 7 milliárdot egy olyan takony kifejlesztésére, ami nagy valószínűséggel nem öli meg azonnal az embereket. Remélhetőleg...
(A késői hatások értelemszerűen csak évek múlva mérhetőek.)
Természetesen, ha rosszul gondolom, minden építő kritikát szívesen fogadok.:-)
De egyelőre úgy néz ki, hogy a kormány -az én felelősségemre- be akar adatni gyanútlan, reklámmal agymosott embereknek olyan idegen anyagot, aminek a hasznossága nincs bizonyítékokkal alátámasztva. Ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy az oltás bármi ellen védene.
Az egész OMNINVEST cécó az Országos Epidemiológiai Központ szakembereinek közreműködésével indult, a 2005-ös tendert ők nyerték, nem kis mértékben tovaris Bujdosó hatható segítségével, aki akkor országos tisztifőorosz volt, és jól fütyült a meccsen, mint bíró.
Az OEK az ÁNTSZ irányítása alatt működő hivatal.
És végül egy pár sor, amire nem vállalok garanciát, de érdekes:
Sertésinfluenza: Egy nap alatt 6 új fertőzött
H1N1: hamarosan választják az önkénteseket az oltáshoz
Már lehet az új influenza elleni védőoltásra jelentkezni (hol a csipába?)
Már negyvenegy az új influenza vírus hazai fertőzöttje, valamennyien külföldön jártak
Magyarul: ma még senki sem tudja, mire jó, illetve egyáltalán jó-e az Omninvest H1N1 influenzavírus ellen készített oltása.
Az Omninvest neve a madárinfluenza-járvány idején került a köztudatba
azzal, hogy ha "gyorsak és ügyesek vagyunk, az oltóanyagpiacon busás
hasznot is hozhat a magyar vakcina". Mindezek után döntött 2005
novemberében a kormány arról, hogy a vakcinafejlesztő céget
kapacitásbővítés, illetve fejlesztés címén állami támogatáshoz
juttatja. Gondot csak az okozott, hogy miként adhatná oda a támogatást,
hiszen az uniós szabályok tiltják, hogy az állam közvetlenül támogasson
magáncéget. Kínossá tette a helyzetet, hogy a kft. tulajdonosi háttere
meglehetősen furcsa.
Az Omninvest két százaléka a cég egyik vezetőjének, Laczkó Tamásnak a
tulajdona, míg 98 százalékban a Cipruson bejegyzett Sumpter cégé,
amelynek ügyeit Larnacában az AJK Bureau of Consultants Ltd. intézi.
(Az Omninvest egyik vezetője, Zimonyi Ferenc 2005 októberében a
Világgazdaságnak azt mondta: a Sumpter szakmai befektető, de maga sem
tudja, kik állnak mögötte.)
Az állami támogatás eljuttatásának formájára néhány hét alatt, 2006
januárjára gyors megoldás született. Az év első hónapjában írták ki az
Asbóth Oszkár-pályázatot. Egyetlen induló volt: az Omninvest
Development Kft. Az összeg odaítélése mellett szólt egyebek mellett,
hogy az Omninvest és a kormány tagjai is azzal kalkuláltak: elsősorban
távol-keleti és arab országok megveszik az oltóanyagot, illetve az
előállítás módszerét. A pályázat része volt az is, hogy a projekt
lezárásától számított öt éven át a kutatás eredménye alapján létrejött
tudás- és termékhasznosításból származó bevétel tíz százaléka az
államot illeti meg.
Az Omninvest így kétmilliárd forint állami támogatást kapott.
Azóta már több mint három év telt el - a busás bevétel azonban
késlekedik. Az értékesítésről szóló tárgyalások híréről gyakran
beszámolt a hazai sajtó, az üzletből azonban az állam számlájára eddig
egyetlen fillér sem érkezett.
Mint korábban megírtuk, a háziorvosoknál már most lehet jelentkezni a
szezonális és az A(H1N1) vírus elleni védőoltásra, amelyeket októbertől
adnak be.
idézet a VG.hu portálról. Van valaki, akinél lehet ? mert nálam nem.
Ez a hat darab publikáció, amelyből egy tudományos közlemény, egy másik
pedig összefoglaló tanulmány, egy harmadik (a legutolsó az egyetlen
releváns) pedig még meg sem jelent- nem túl sok. Úgy látszik hogy a
kutatócsoport az alábbi tagokból áll:
Vajó Zoltán, Kósa Lajos, Szilvásy István, Pauliny Zsuzsanna, Bartha
Kálmán, Visontay Ildikó, Jankovics Máté, Kis Ágnes, Jankovics István +
1-2 fő (Fazekas G, Martosné-Mendi R)
Pauliny Zsuzsanna, korábban a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ főtanácsosa
Dr. Vajó Zoltán belgyógyász, gerontológus, immunológus főorvos, a Debreceni Egyetem c. egyetemi tanára
Dr. Kósa Lajos (?) Csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermek-pulmonológus, klinikai immunológus és allergológus
Szilvásy István (AEK főigazgató??)
Dr. Bartha Kálmán, főtanácsos (OEK, Vírusoltóanyag-ellenőrző osztály)
dr Visontai Ildikó főigazgató-helyettes főorvos OEK
Jankovics Máté- no idea
Jankovics István (talán az apuka?) klinikai mikrobiológus
------------------------------------------------------------------------------------------------------
EZ elég anyag a magyar Androméda törzs megírásához. Élénk fantáziám van.:-)
7 milliárd a cégnek, nulla forint az oltás beadásának tényleges kockázatát felvállaló oltóorvosoknak.
Aszimmetrikus felállás.
Meggyőződésem, hogy a jelenleg titkos szerződések nem az oltónyag-ellátás stratégiai fontossága miatt titkosak.
Egyszerűen csak így lehet a lakosság elől eltitkolni, hogy adómilliárdjaikat kinek a zsebébe pumpálja át az állam.
Mert, mint eddig már biztosan kiderült, arra semmiféle olyan garancia, vagy tanulmány nincs, hogy ez az oltás védelmet nyújt a vad vírus ellen. És szükség van-e egyáltalán erre a védelemre?
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási
Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól
12. §.
(4) A korcsoportonkénti pontszámok alapján történő díjazásra a
háziorvosi szolgáltató érvényességi időhöz kötötten jogosult. Az érvényességi
idő utolsó napjáig ismételt orvosi vizsgálatot kell végezni újabb törzskarton
kitöltésével.
(5) Az érvényességi idő lejártát követően, ha
az érvényességi időn belül az orvosi vizsgálat nem történt meg, vagy azt a
háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosítottnál igazolható módon nem
kezdeményezte, az esedékes változásjelentésben a biztosítottat ki kell
jelenteni. Amennyiben a kijelentést követően orvos-beteg találkozó jön létre, a
11. § (1) bekezdése szerint kell eljárni, az egyidejű ellátás mellett a
biztosított újra bejelenthető.
(6) Amennyiben
helyszíni ellenőrzés megállapítja az újabb törzskarton szabályszerű
kitöltésének vagy az orvosi vizsgálatnak az elmaradását, illetve az orvosi
dokumentációban nincs adat arról, hogy orvosi vizsgálat történt a
tárgyidőszakban vagy ezt kezdeményezte a
háziorvos, akkor a finanszírozó a biztosítottak után
a) az ellenőrzést követő
hónap 1. napjától nem folyósítja a díjazást, továbbá
b) az érvényességi idő
utolsó napjának az időpontjától az e biztosítottak ellátása alapján folyósított
összeg visszafizetésére kötelezi a háziorvosi szolgálatot, annak kamataival
együtt.
Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a szűrővizsgálat
önkéntes, annak mulasztása a beteg számára semmiféle jogkövetkezménnyel nem
jár.
A fenti rendelet csak az
orvost büntetné. A visszavont összegek azonban az Önök ellátási színvonalát
rontják. A nővér ezért minden érintettet személyesen is tájékoztat a
lehetőségről.
Ez a hivatalos közérdekű
tájékoztató a helyben szokásos módokon ki lett hirdetve 2004. január 03-án.
"Az Omninvest így kétmilliárd forint állami támogatást kapott. A pénzt
az influenza A-vírustörzsének (idetartozik a H5N1)
kutatás-fejlesztésére kellett fordítaniuk. A cél az volt, hogy egy
esetleges világjárvány esetén legyen hatékony eszköz a lakosság
védelmére. Azóta sem tudni, mire költötték ezt az összeget. Választ
adnak is - meg nem is. Az oltóanyag-fejlesztéssel, illetve a feladatra
elnyert közpénz felhasználásával kapcsolatos minden információt üzleti
titoknak minősítenek ugyanis. Az összeg hasznosításáról szóló
jelentéseket pedig egyszerű halandó képtelen megérteni. A teljesített
feladatokról szóló bejegyzésekben a cég definiálta az
influenza-vírustörzset és így tovább, de hogy pontosan ki és mit
dolgozott, és mindez megérte-e az adófizetőknek, talány. A pénz
felhasználását a pályázatkiíró által felkért szakmai grémium
véleményezte, ám még a tagok névsora is hivatali titok.
....
Az idén az ÁNTSZ azt ajánlja a lakosságnak: mindkét - a szezonális
és az új influenza elleni - oltást kérje az orvosától. A szakhatóságok
felszólították a lakosságot, hogy jelentkezzen az, aki kér az állami,
térítésmentes kvótából. Az elképzelések szerint a cégek az üzemorvosok
közreműködésével is beoltathatnák dolgozóikat.
Ugyanakkor még azt sem tudni, van-e valójában az Omninvestnek
védőoltása. Bár a gyártó a sajtóban többször is jelezte, hogy
elkészültek az új vírus elleni vakcinával, az OGYI-hoz máig nem
juttatták el azokat a dokumentumokat sem, amelyek alapján a szer
embereken való tesztelése megkezdődhetne, enélkül pedig nincs
forgalmazható gyógyszer. Magyarul: ma még senki sem tudja, mire jó,
illetve egyáltalán jó-e az Omninvest H1N1 influenzavírus ellen
készített oltása."
Pénzügyi helyzetük normalizálásához a hazai kórházak egyre több
"trükköt" vetnek be. Mindez nem veszélytelen, s megjósolhatatlan, hogy
melyik "trükk" végződik büntetéssel vagy egyéb szankcióval.
A szabályos és a szabálytalan összemosódásának jó példája a
kaposvári eset, amikor az egyetem egy magáncég közbeiktatásával
értékesítette a közfinanszírozással meg nem vásárolt képalkotó
vizsgálatok gépidejét a betegeknek. Ebben az ügyben még zajlik a
felügyeleti eljárás (a kaposvári egészségügyi centrum vezetője
lemondott), de tény, hogy ez a gyakorlat az ország más intézményeiben
is megszokott. E módszert akkor lehet alkalmazni, ha térben és időben
is elkülönítik a vizsgálati várakozást díjfizetéssel megkerülők
ellátását a közfinanszírozottakétól. Továbbá a sürgősségi esetekben is
biztosítani kell a soronkívüliséget - díjfizetés nélkül.
A leggyakoribb eszköz a bevételek kiegészítésére a műtő, a rendelők
és a nagy értékű eszközök - vagy szolgáltatások - bérbeadása. Ám az
összes lelemény bevetése mellett így is csak az éves bevétel öt
százalékát sikerül általában összeszedni, a kórházi kasszából viszont -
csak az áprilisban átalakított finanszírozási szabályok miatt -
legalább tíz százalék hiányzik.
Mindenki megpróbál valamit kitalálni: Vácon bővítették például a
VIP-kórtermek számát, és a lehető legolcsóbb szállítótól rendelnek
minden eszközt. Folyamatosan újratárgyalják, hogy mennyi műtétet lehet
a következő héten elvégezni. Próbálkoztak mással is: kitalálták, hogy
azokat, akik a csípőprotézisre várók listáján hátul állnak és hajlandók
lemondani a közfinanszírozott ellátásról - ez azt jelenti, hogy maguk
fizetik a 800-900 ezer forintos beavatkozást -, már a következő
vasárnap megoperálnák. Ez az akció azonban eddig nem volt túl sikeres,
mindössze egyetlen beteg jelentkezett - közölte lapunkkal Erős András, a kórház főigazgatója. Az ár - szerinte - nem sok, mert a beültetendő pótcsípőhöz 350-400 ezer forintért jutnak.
Az átlagosnál kissé könynyebben boldogulnak a beretytyóújfalui
intézményben, ahol az évente odaérkező több mint ezer romániai beteg
segít valamit a pénzzavaron. A szülészeti ellátástól a mandulaműtétig
sok ellátást igénybe vesznek a határ közelében élők, a kórház pedig
emelt szintű hotelszolgáltatással és román nyelven beszélő
személyzettel próbál megfelelni az igényeknek - meséli Bulyovszky István
főigazgató. A román betegektől annyi pénzt kérnek a terápiákért,
amennyit a biztosító fizetne. Így mindenki jól jár: a kórház épp azzal
nyert, hogy nem növekedett az eladósodottsága a többiekéhez hasonló
arányban.
Eddig példátlan módját választotta a takarékosságnak Budapesten a
súlyponti Bajcsy-Zsilinszky Kórház. A menedzsment augusztusban leltár
miatt zárná be tíz napra az új műtéti tömbjét. Ha ez sikerülne,
tizenkét, sürgősségi ellátásra szolgáló sebészeti és fül-orr-gégészeti
ágyra jutó betegtől, illetve a költségeiktől szabadulnának meg egy kis
időre - pontosabban, mindezt átháríthatnák a többi, Budapesten
ügyeletet adó intézményre. A kezdeményezés azonban óriási fölzúdulást
váltott ki. A Szent János Kórház orvos-igazgatója, Havas SzófiaDemszky Gábor főpolgármestertől kért magyarázatot az eljárására. A szokatlan megoldással okozott botrány miatt a területi tisztifőorvos, Csaba Károly pedig az eredetileg tíznaposra kért leltárszünetet két napra "alkudta le" - de e ponton az ügy még biztosan nem zárult le.
Kevésbé látványos és hatékony eszköze a trükköknek, amikor korszerű
eljárásokat cserélnek az intézmények olcsóbb és gyengébb minőségű
eljárásra. Számos műtőben például a korszerű sebvarró fonalat az elmúlt
hetekben olcsóbbra cserélték, de van olyan menedzsment is, amely már
tiltja a sebészeti varrógépek használatát. Azok ugyanis
beavatkozásonként 60-80 ezer forinttal növelik a költségeket.
Előfordul, hogy a törések szegecselése helyett a tíz évvel ezelőtti
"hajlított lemez" technológiáját alkalmazzák.
Egy kisvárosi kórház igazgatója - inkognitója megőrzését kérve -
kissé ugyan szégyenkezve, de elmesélte: a kemoterápiás betegek
infúziójába már rég nem tudják belekeverni a korszerű gyógyszereket.
Akinek erre van szüksége, időben megkapja a terápiát, de csak az
olcsóbb, úgy egy generációval korábbi készítményekkel. Esetében a
választás nagyon egyszerű: a pénzszűke miatt vagy nem kezeli és
várólistára teszi a rákos betegeket - és ezzel veszélybe sodorja a
kezelés kimenetét, közvetve pedig kockáztatja a beteg életét - vagy
biztosítja a terápiát, csak az olcsóbb szerrel. Ha ez kiderül, akkor
bizton számíthat az Egészségbiztosítási Felügyelet büntetésére. Szintén
a Felügyelet vetett végett az Állami Egészségügyi Központ
gyakorlatának: ott öt-tízezer forintot kértek a szülészeten az
érzéstelenítésért a kismamáktól.
Kreatív megoldásnak indult a veszprémi történet is, amikor
megpróbálták maguk szabályozni a szabad orvoslást és a hálapénz
problémakörét a szülészeten. Egy főigazgatói utasítás értelmében a
választott orvosnak és a szülő nőnek szerződésben kellett rögzítenie,
hogy mit vállal az orvos a szabadidejének terhére, illetve mennyit
fizet ezért - számla ellenében - a kismama az orvosnak. A pénzből ugyan
a kórház nem kapott, de csak azok a szülészek tartózkodhattak
munkaidejükön túl is a kórházban, akiknek volt ilyen megállapodásuk. Az
Egészség-biztosítási Felügyelet nemrégiben befejeződött eljárása
azonban megtiltotta ezt a gyakorlatot. "Szerződhet a szülőnő és az
orvos, de az ellenszolgáltatásról nem eshet szó a megállapodásukban" -
mondja Rácz Jenő kórházigazgató."
Róma csőcselékét csak a cirkusszal, a gladiátor küzdelmekkel lehetett féken tartani, a fényes/mocskos városban szegények és gazdagok egyaránt teljesen vérgőzös állapotba kerültek egy-egy izgalmasabb öldöklés hatására.
Hát, nem tehetek ról, az általam mélységesen utált FORMA-1 körüli hisztériák mindig is zavartak, a mostani különösen hányingert keltő. Ez a sajtó ars poeticája. Te legyél először véres.
A különbség annyi, hogy mindez az olajbiznisz reklámja, és nem a cézárok hatalmának stabilizálását szolgálja.
A sajtóhiának ott éheznek a kórház kapujában, a HM államtitkára orvosi kérdésekről papol, szakemberek, kissé zavartan a refelektorfénytől etikátlanul dadognak a kamerába.
Aki olyan hülye, hogy versenyző lesz, s aki olyan síkagyú, hogy e száguldás juttatja orgazmushoz, az ezt kapja az üres, sivár életétől.
|
2009. július 26., vasárnap 13:37 | Frissítve: 17 órája
Az egyik utas a helyszínen életét vesztette.
Meghalt
egy MAGYAR utas abban a személygépkocsiban, amelyik teherautóval ütközött a
6-os főút Pécs és Szentlőrinc közötti szakaszán. A teherjármű Pécs
irányából haladt Szentlőrinc felé, amikor a mögötte haladó személyautó
eddig ismeretlen okból belerohant. A kocsiban tartózkodó házaspár
hölgytagja az ütközés következtében életét vesztette.
- Negyedik évtől egy foglalkozás-egészségügyi cégnél kezdtem
dolgozni. Ilyen helyekre sok angolul beszélő medikust hívnak fordítani
- magyarázza Marion. - Több évfolyamtársam telefonos diszpécsernek állt
orvosi cégekhez, biztosítókhoz. Hatodévtől pedig mentőtiszt is lehet az
orvostanhallgató, akár 70-80 ezer forintért. Nagy felelősség, de jó
gyakorlat is."
Ez egy kemény, őszinte blog. Megrázó. Ideggyenge egyéneknek, 18 éven aluliaknak sem javasolt. Ne olvasd akkor se, ha nem tetszik. Ha nem tetszik, és mégis olvasod, akkor világos, hogy hülye vagy. :-)