"...Hideg zuhanyként érte a fővárosi Szent János Kórház menedzsmentjét, hogy a patológus főorvos távozásával nemcsak egy kiváló szakembert vesztenek el, hanem a műszereket is. Az osztályon használt eszközök nagyobb hányada ugyanis a főorvos által létrehozott alapítvány tulajdona, s azokat csak "használta" az intézmény. A főorvos így a távozásakor magával vitte a mikroszkópot, a speciális hűtőket, a leletező számítógépeket. A leszerelt eszközöknek csak a számbavételéről több oldalas lajstrom készült. ...

Az Állami Számvevőszék szakemberei már a kilencvenes évek végén jelezték, hogy teljesen megoldatlan az alapítványokon keresztül az intézményekhez jutott eszközök sorsa, könnyen kaotikussá válhat a helyzet. Akkoriban az ÁSZ szakemberei olyan helyet is találtak, ahol a műszerpark 51 százaléka (!) más tulajdonában lévő adomány volt. Erre két példa: a győri kórházban több mint 140 millió forintnyi alapítványi eszközt találtak, míg a pécsi kórház gépeinek, berendezéseinek 17 százaléka volt idegen tulajdon. Az ÁSZ figyelmeztetését azonban mindeddig senki sem vette komolyan. ..."

Végig a Dózsa György úton a OBSI felé.

Azt hiszem, erre az évre elég volt. Minden olvasómnak túlélhető új évet kívánok.

Dr. Molnár Lajosnak az Epicentrum címet viselő képet küldöm tisztelettel, az egészségügy dolgozói, és a szerencsétlen magyar betegek nevében.

Köszönjük Lajos! Ez férfimunka volt...

Régóta szorgalmazzuk, hogy a heti munkaidőnk 40 óra legyen, az uniós normáknak megfelelően - mondta el az InfoRádióban a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Kajca Zoltán hozzátette: úgy érzik, hogy rájuk is érvényes az európai uniós jogszabály.

A tűzoltók jelenleg heti 52 órát dolgoznak. A kormány ezt 48 órára szeretné csökkenteni.

Kajca Zoltán elmondta: a tűzoltók hajlandóak lennének többet dolgozni, egészen addig, amíg a létszámfejlesztést nem tudják végrehajtani. Szerinte ezt három éven belül meg lehet oldani.

A tűzoltók továbbra is azt kérik, hogy a 40 óra feletti részt fizessék meg túlmuknkaként - jelentette ki a szakszervezeti elnök. Megjegyezte: jelen pillanatban a 40 óra feletti részt sem pénzben, sem szabadidőben nem ellentételezik.

2004. május 1-ig visszamenőlegesen szeretnénk megkapni ezt a pénzt - jelentette ki Kajca Zoltán. Ez fejenként közel másfél millió forintot jelent, a 6500 fős állományt figyelembe véve pedig majdnem 10 milliárdot.

A szakszervezeti vezető elmondta: a törvények szerint először a munkáltatót kell perelniük, majd az illetékes polgármesterti hivatalt, végül a munkaügyi bíróságra tudják vinni az ügyet. Ez a folyamat most indult el."

"A hippokratészi eskü átváltozásai


A legrégebbi hivatási eskü az orvosoké - de mit lehet kezdeni vele a harmadik évezredben? Kiüresedett esküszöveg vagy máig egy hivatásrend alapja? Foglalkozik-e vele egy kórházi válságmenedzser? Hivatkoznak-e rá a kártérítési pereknél a bíróságon? Mit lát benne az orvostörténész: szentnek látja, vagy nagyon is profánnak a belőle kiolvashatókat?

Úton-útfélen hivatkoznak a hippokratészi esküre, holott a ma diplomázó orvosok közül egy sem a hagyományos esküszöveget mondja - emlékeztet prof. dr. Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem főiskolai karának tanszékvezetője. Különös is lenne, ha a gyógyító Apollónra vagy gyermekére, a kígyós bottal megjelenő Aszklépioszra esküdnének az orvosok. Ám az is meglepő, milyen nagy a különbség négy magyar universitas fogadalma között, és hogy lényegében egyik sem veszi át a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexének ajánlását.

Mindez azonban nem mai jelenség - állítja Magyar László András orvostörténész. A középkorban eretnekség lett volna görög istenekre esküdni, így az antik szöveg csak a 16. században jött újra divatba a reneszánsz hatására.

Ideológiai szabadság

Persze az orvostudomány a középkorban is rendelkezett némi ideológiai szabadsággal. Miközben például a teológia az arisztotelészi nemzéselméletet vallotta, amely szerint a nő nem vesz részt a fogamzásban, az "isteni szikrát" a férfi magva hordozza, az orvosok tarthatták magukat a másoktól eretnekségnek ható hippokratészi elmélethez, amely szerint a nemzésben mindkét félnek ugyanolyan fontos a szerepe. Bár az isteni eredetű orvos is tévedett, mert úgy gondolta, a nők orgazmusa nélkül nincs nemzés, ezért a hippokratészi elvet követők törekedtek erre - az arisztotelészi elmélet hívei pedig nem.

Egyes helyeken például egészen a 20. századig az antik esküt mondták. Így fordulhatott elő, hogy Lipcsében az eredeti szöveggel esküdtek az orvosok, miközben nem is olyan messze, a haláltáborokban az orvosok is közreműködtek - emlékeztet Karl Deichgräber német orvostörténész az antik eskü történetének legméltatlanabb lapjaira. A 19. században kezdték ismét megváltoztatni az eskü szövegét azért, mert az orvosok ráébredtek, hogy a régit képtelenek betartani. Az ősi fogadalomban ugyanis a magzatelhajtás tilalma ugyanúgy szerepelt, mint az, hogy nem végezhetnek olyan terápiát, amelyhez nem értenek.

Tarthatatlannnak bizonyult az a kijelentés is, hogy senkinek sem adok mérget, hiszen az antik felfogás szerint a mai gyógyszerek nagyobbik része méregnek (kemikáliának) minősülne.
A korábban általánosan elfogadott tézisnek, miszerint Hippokratész történelmi figura volt, már a 16. században búcsút intettek. Hiszen legalább 200 évig kellett volna élnie, mivel azt megelőzően neki tulajdonított több mint 50 szövegből álló hippokratészi Gyűjtemény a Krisztus előtti 6-4. században keletkezett, ráadásul ebből csak mintegy húszat jegyezhetett egy szerző, aki Krisztus előtt 480 és 420 között élt. A hagyomány őt nevezi Hippokratésznek. Az eskü pedig nem dór, hanem jón dialektusban született, vagyis bizonyosan nem Hippokratész fogalmazta meg - mondja Magyar László András. (Hippokratészről tehát szinte semmit nem tudunk, ez azonban nem zavarja meg a modern kor emberét abban, hogy például a Semmelweis Egyetem medikusboltjában apró mellszobrokat és még dugóhúzót is vásárolhasson az ősi orvos arcvonásaival.)

A Gyűjteményben szereplő "eredeti" hippokratészi eskü ma ismert szövegével, egy fél évezrednél is hosszabb korszak szellemi összterméke - idézi fel a történetet Balázs Péter Orvoslás pénzért és hivatástudatból című könyvében (Melánia Kiadó, Budapest, 2002). Az eskü az Aszklépiosz-pappá avatás ünnepélyes fogadalmából alakult át világi használatra. A cédrusligetet és a botra feltekeredő kígyót az orvosok már nem használják mindennapos jelképükként, ehelyett más szimbólumokkal jelzik ősi "papi, hierarchikus" rendjüket. Magyar László András ennek tulajdonítja a fehér köpenyben, fonendoszkóppal való megjelenés fontosságát. Balázs Péter pedig arra emlékeztet, hogy az eskü a kézműves és a szellemi orvoslás különállásával foglalkozik, ami a medicina egész történetét végigkísérte. A görög tekhné és a latin ars kifejezés egyszerre jelentett ugyanis mesterséget és tudományt is. Magyar László András szerint sokáig kétségbeesett harc folyt azért, hogy az orvoslást ne szakmának, hanem értelmiségi hivatásnak tekintsék. Ezt csak a 19. század végére sikerült elérni. Az eskü szövege azért tartalmazza a vágás tilalmát, mert azt sugallja, hogy ők "papok", vagyis tudós emberek, de vannak "mesterek", akik vágnak, és mérgeket adnak a betegeknek, és tőlük akarnak elhatárolódni - vagyis a borbélyféléktől, alantas "hóhéremberektől". (Ma már nehéz elhinni, de a sebészek egészen a 19. századig nem tartoztak az orvosok közé.)

Mindennapi konfliktusok

Mindez szépen és emelkedetten hangzik, de mit kezdjen vele a modern kor orvosa, akinek kórháza jelentős hiánnyal küzd, és az intézmény tulajdonosának válságmenedzsert kell fogadnia? A pénzügyi szakember pedig mi máson, a betegellátáson takarékoskodik.
- Egy kiemelt fővárosi kórház főorvosi értekezletére az egyik nagyhírű professzor tolószékben betolt két beteget és előttük azt mondta: "Miattad fognak meghalni, mert nem adhatunk nekik gyógyszert" - meséli dr. Maróth Gáspár válságmenedzser, milyen mindennapi konfliktusokat kell megélniük a kórházakban.
- Nekem kétszázra ugrott a vérnyomásom, a professzor pedig kijelentette, nem hajlandó takarékoskodni a betegeken, mert ő esküt tett. Erre azt feleltem: "Orvos vagyok, én is a betegek szolgálatára esküdtem. Ennek megfelelően a következő hónaptól az ön fizetését is be fogjuk forgatni a gyógyszerkeretbe."
Csend lett a teremben. Maróth Gáspár története jól jelzi azokat a kihívásokat, amelyekre a hippokratészi eskü még csak nem is utal. Ezért volt szükség a sokak által új hippokratészi fogadalomnak nevezett, s az orvosi hivatásetika fejlődése egyik jelentős állomásaként is felfogható 2002-es dokumentumra, az Orvosi Hivatás Chartájá-ra (Annals of Internal Medicine, 5 February, 2002, Vol. 136, No. 3. ). A charta beszél azokról a modern jelenségekről, melyek a mai medicina számára komoly erkölcsi kihívást jelentenek.

Három alapelv

Dr. Kovács József, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének bioetikusa a charta által megfogalmazott alapelvek közül - amelyek szándékuk szerint a globalizálódó világban kultúrától és politikai rendszertől független, egyetemesen érvényes elveket jelentenek - az egyik legfontosabbnak az igazságosságot tartja.
A dokumentum abból indul ki, hogy a fejlett országok egészségügyi ellátásában bekövetkezett változások veszélyeztetik az orvosi hivatás alapértékeit. Egyre nagyobb a kísértés, hogy az orvos számára ne a beteg érdeke legyen a legfőbb szempont. Az új hippokratészi eskü három alapelve közül csak az első szerepel az eredeti szövegben: a beteg érdekének elsődlegessége. A beteg önrendelkezési joga tiszteletben tartásának és az igazságosságnak az elve hiányzik az eredetiből. A betegek érdeke elsődlegességének az elvét a charta szerint ma veszélyezteti a piaci elvek egyre nagyobb térhódítása, az egészségügy finanszírozásának módja és sokszor bizonyos adminisztratív előírások is. (Igaz, a gyógyszercégek befolyása nem is olyan új keletű. Magyar László András például a magyar orvostörténelem legendás alakjainál, többek közt Korányi Sándornál vagy Vámossy Zoltánnál is talált arra bizonyítékot, hogy havi apanázst, "tanácsadói díjazást" kaptak a nagy hazai gyógyszergyáraktól.)

Mit kezdjen az orvos az esküjével akkor, ha a mentő egy friss agyvérzéses beteggel érkezik, de az intézet már elérte a kapacitáskorlátját, vagyis az agyműtétért egyetlen fillért sem térít neki a biztosító? Az ügyeletes orvos kétségbeesetten telefonál, hiszen jól tudja, a beteg életesélyei jóval nagyobbak, ha azonnal műtőasztalra kerül. Ám egyetlen intézmény sem tudja fogadni, pontosabban egy igen - 120 kilométerre onnan. A mentő azonban közli, nem hajlandó továbbvinni a beteget, nem vállalja annak kockázatát, hogy szállítás közben meghal. A konkrét esetben hiába állt ott egy teljesen felszerelt intézet, kiváló orvosokkal, hiába van ott a beteg, aki befizette a járulékát és nem tehet róla, hogy kapacitáskorláton túl jött nála a szélütés. Nincs műtét, csak két hét múlva operálhatják

- Mondhatjuk ebben az esetben, hogy hibáztak? - kérdezi Maróth Gáspár. Az eskü alapján igen, hiszen "Legfőbb törvénynek tekintem a betegek testi és lelki gyógyítását, a betegségek megelőzését." - Ez a gondolat minden magyar orvosi egyetemi fogadalomban benne van. De a legfőbb törvénynek ebben az esetben a kórház likviditási helyzetének megőrzését tekintették. A menedzsernek az anyagi kereteket is szem előtt kell tartania, egyébként olyan hátrány érheti a kórházat, amelyet a többi betegnek kell elszenvednie.

Etika vagy jogszabály

Annak ellenére, hogy a gazdaságossági tényező rendkívül fontos lett a kórházakban, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságánál mégis ritkák az efféle panaszok. Dr. Benoist György, a köztestületi kamara országos etikai bizottságának elnöke nem is emlékszik ilyen esetre.

- Talán azért, mert a betegek nem tudják, hogy adott esetben nem kellene felnyitni a koponyát, hanem egy agyi éren keresztül is el lehetne jutni az érintett területhez. Ám az orvosok nem közlik, hogy nincs pénz katéteres eljárásra, ezért a pácienseik nem is tudnak erről a lehetőségről - mondja Benoist György. Mint ahogy arról sincs fogalmuk, hogy az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben öt éve kiépítették a gammakés helyét, de a drága eszközt azóta sem tudták beszerezni. Pedig egy hallóideg-daganatot vágás nélkül lehetne operálni, ha a beteg Csehországban vagy Szlovéniában lenne, de Magyarországon gammakés hiányában erre még nincs lehetőség.
Érdekes módon a tárgyalóteremben is ritka, hogy a hippokratészi esküre finanszírozási szempontból hivatkoznának.
- Egyébként sem kerül szóba a hippokratészi eskü. Soha nem hallottam még csak kiejteni sem. Talán azért, mert a tárgyalóteremben már nincs orvos-beteg viszony, nincs meg az eskü emelkedettsége, ott kőkemény ellenfelek, gyakran ellenségek állnak egymással szemben, akik nem esküre és etikára, hanem csakis jogszabályokra hivatkoznak.
- Igaza van az orvosnak, ha az esküre hivatkozik a gazdasági megszorításoknál? Igen - mondja a válságmenedzser. - Igaza van a kormánynak, ha azt mondja, muszáj prés alá helyeznem a rendszert, mert egyébként elszáll a költségvetés? Igen, igaza van. De nem mindegy, hogy milyen módszerrel teszi ezt, és sikerül-e megtalálni az arany középutat.

Az egyik nagy regionális kórházban ez a kérdés most úgy jelentkezik: elbocsássunk-e 350 embert, hogy el tudjuk látni a betegeket? A válasz igen, mert a betegellátás érdeke a legfontosabb. Vagy a kapacitáskorlát miatt kétszer annyi onkológiai beteget vagyunk kénytelenek ellátni, mint amennyit finanszíroznak. Mit tehetünk egy ilyen helyzetben? Mondjuk azt az orvosainknak, hogy az állam nem fizeti ki az általunk nyújtott ellátást, keressenek másik kórházat? Nem hozhatom őket ilyen helyzetbe, ez ellentétes lenne az eskünkkel. Mondhatnánk azt is, hogy állítsunk fel várólistát. De sürgősségi eseteknél ez lehetetlen. Mégis, milyen elvek alapján? Érkezési sorrend szerint? Akkor lényegében minden beteg életesélyeit rontom, hiszen mindenki késve kapja meg a kezelést. Vagy súlyosság alapján rangsoroljak? A rosszabb gyógyulási esélyű beteget tegyem hátrébb? Akkor ezzel lényegében halálra ítéltetem az orvosokkal. Naponta kell ilyen döntéseket hoznunk.
Eközben az állam azt mondja: én, a pazarló menedzser szórom a pénzét. Az orvos pedig azt: én, a kegyetlen menedzser nem adom oda a pénzt, amit a beteg már befizetett a gyógyulásáért. Vagy másként fogalmazva: az orvosod szemében az állam "verőlegénye" vagy, az állam szemében pedig "a korrupt orvosi szakma" lobbistája. E kettő között kell megpróbálni egyensúlyozni - mondja a válságmenedzser. A gyógyító orvos is úgy érzi, magára marad a konfliktusaival. A hippokratészi eskü idealizált orvos-beteg kapcsolatról szól, amelyben az orvos mindig "hasznára" van a betegeknek, kapcsolatuk sosem üzleti jellegű. Ezzel szemben a jelenlegi etikai statutum meglehetősen elnéző ezen a téren.
Az előre követelt hálapénzt elítéli, ám a beteg által utólag adott paraszolvencia felett szemet huny - mondja Benoist György. Magyar László András pedig azt állítja, a gyakorlat nagyon keveset változott az elmúlt kétezer évben. Példaként Perliczy János Dánielt, a 18. század kiváló orvosát említi, akivel kapcsolatban számos panasz fogalmazódott meg. Így például, hogy csak hálapénz ellenében kezelt betegeket, éjszaka pedig nem ment ki a sürgős esetekhez.

Az orvosok egy része ma is anyagi haszonért gyógyít, mint kétezer éve.

Ám dr. Martini Jenő egészségügyi jogász szerint a szocializmus évei alatt azért is szerettek előszeretettel a hippokratészi esküre hivatkozni, "mert ez olcsóbb volt, mint megfizetni az orvosokat".
A kamara etikai bizottságának elnöke szerint az eskü alapelveiben ma is ugyanaz, mint az ókorban. Ugyanúgy tartalmazza az ártani tilos alapelvét, mint az emberi élet mindenek feletti tiszteletét, az orvostársak megbecsülését, a titkok megőrzésének parancsát, vagy a tudás folytonos fejlesztésének igényét. A változás leginkább az orvoslás technikai fejlődéséből következik. Martini doktor arra hívja fel a figyelmet, hogy a hippokratészi eskü paternalista orvos-beteg viszonyra vonatkozik, a modern gyógyításban egészen másfajta kapcsolat van orvos és betege között.

Kovács József is a beteg önrendelkezési jogának fontosságát hangsúlyozza. Az orvosnak a beteget partnernek kell tekintenie, be kell őt vonnia a kezelését érintő összes döntésbe, s a páciensnek a beavatkozásba adott tájékozott beleegyezése minden orvosi ténykedés alapvető feltétele.

Szelíd erőszak

A 19. századtól a medicinát a titkolódzás, az atyáskodás jellemezte. Eszerint az orvosnak úgy kellett bánnia a betegével, ahogyan egy jó szülőnek a gyerekével: mindig a javát kellett akarnia, de ehhez nem mindig kellett a beleegyezését elnyernie. A beteg szelíd erőszakkal, az igazság eltitkolásával vagy olykor akár a jótékony hazugság eszközével is rákényszeríthető volt az érdekében álló beavatkozás elfogadására. Ez a paternalisztikus hozzáállás évezredeken keresztül jellemző volt az orvosi etikára, de ezt ma egyáltalán nem fogadjuk el - mondja a bioetikus.

Benoist György azt mondja, évezredek alatt fejlődhetett a technika, de az ember természete nem változott. Számos esetben az etikai bizottságoknak éppen az orvosok egymás elleni panaszait kell kivizsgálniuk. Gyakran nyilatkoznak a lapoknak olyan módszerekről, amelyek idehaza még nem elérhetőek. Martini Jenő is arra panaszkodik, hogy már a múlté, amikor a hibázó kollégát látva így beszéltek az orvosok: "Nagyon jól kezelték, de még kiegészíteném a terápiát ezzel vagy azzal." Ezzel szemben számos bírósági ügy kezdődik úgy, hogy a beteg azt hallja: "Önt meg akarták ölni." Pedig a modern orvoslás elsősorban csapatmunka - emlékez-et rá Kovács József, és rögtön sorolja, mivel kell megküzdeniük az orvosoknak. Az orvos egyéni munkájának legjobb ellenőrzője és fejlesztője a kollégákból álló orvosi team. Ha valaki nem képes csapatban dolgozni, akkor kevésbé képes hibáit felismerni és abból tanulni. Az orvosok közösségeinek törekedniük kell olyan mechanizmusok kidolgozására, amelyek biztosítják az orvosok kompetens ténykedését. Ez történhet folyamatos továbbképzéssel, de olyan eljárások kidolgozásával is, amelyek meghatározzák, mi a teendő akkor, ha egy orvos szakmai vagy etikai hibát vét.

Előítéletek helyett

Az egyik probléma: hogyan védhető meg a beteg a szakmailag vagy etikailag inkompetens orvostól. Hasonló fontosságú, de ritkábban feltett kérdés az, hogyan védhető meg az inkompetens orvos kollégái előítéleteitől? - fordít egyet a nézőpontunkon a bioetikus. Az orvosi szakma egyik hagyományos jellemzője ugyanis, hogy viszonylag sokáig eltűri egy-egy orvos inkompetens viselkedését, ha azonban ellenlépésre szánja el magát, az sokszor túlságosan drasztikus: a kolléga végleges kizárása az orvosi gyakorlatból, ahelyett, hogy az inkompetencia kiküszöbölésén, s az illetőnek a szakmába való viszszavezetésén lenne a hangsúly. Hippokratésznek könnyű volt - mondhatják a mai orvosok. A gyógyítás kétszemélyes játszma volt - a betegé és az orvosé. Nem okvetetlenkedett ott folyton az állam. A római korban azonban már létezik egyfajta állami korlátozás, de a gyógyítás szabadsága egészen a 18. századig megmarad. Ekkor jelenik meg a helyi "fizikus" - vagyis valamiféle főorvos, tisztiorvos - aki engedélyeket adott ki, és kiszórhatta a patikából azt, ami szerinte nem kellett oda - ismerteti Magyar László András. Ezzel szemben a mai orvos számos korláttal áll szemben.
- A legjobbnak azt tartom, ha a gazdasági szakember maga is orvos, aki kellő alázattal tudja viselni, hogy ezekre a mindennapos konfliktusokra nincs feloldás - mondja Maróth Gáspár. A beteg egy láthatatlan, személytelen féllel, az egészségbiztosítóval áll szerződésben, a biztosító írja elő a szabályokat, ám ezekről az orvos közvetítésével értesül. De vajon ismeri-e a korlátokat? Megtudhatja-e, hogy anyagi okokból nem jut hozzá az ellátáshoz?
Benoist György szerint nem, ez etikátlan lenne, ilyen utalást az orvos nem tehet. Ezzel viszont azt kockáztatja, hogy legközelebb a tárgyalóteremben találkoznak. Ott pedig sosem a biztosító, hanem az intézmény és a beteg áll egymással szemben. Martini doktor - noha majd két évtizede képvisel kórházi felelősségbiztosítót, intézményt és beteget a tárgyalóteremben - még nem hallott olyan esetről, amikor az önkormányzatot vagy az egészségbiztosítót perelték volna. Véleménye szerint, ha a kórház a kapacitáskorlát miatt továbbküld valakit, vagy a jogszabályoknak megfelelően várólistára veszi, ám ott meghal a beteg, akkor nem lehet ezért felelőssé tenni. Az egyes orvosnak viszont újra kell értelmeznie a saját esküjét. Új korszak kezdődik - fogalmazott.

Maróth Gáspár is egyetért ezzel, mert több megyei kórház is azt tervezi, hogy munkajogi perekben és a teljesítménykorlát feletti ellátások kifizetésének megtagadása miatt viszontperelik az államot. Ezek az intézkedések ugyanis ellentétesek az önkormányzati törvénnyel. Persze az esetek döntő többségében nem az egészségbiztosítón múlik a hiba, hanem a gyógyítókon. A charta ezért korábban egészen elképzelhetetlen szabályokat is hoz.
A betegnek azt is joga van tudni, ha ellátása során előfordulnak olyan hibák, amelyek egészségkárosodást okoznak - szögezi le Kovács József. Ha ez bekövetkezik, a beteggel azonnal közölni kell; ennek elmulasztása megrendíti a társadalom bizalmát az orvosokban. Itt is érvényes a régi bölcsesség: a becsületesség a legjobb politika. A betegellátás kapcsán elkövetett orvosi hibák tabujellegének megszüntetése, s azok elemzése lehetővé teszi a jövőbeni tévedések megelőzését.

Számos orvosi folyóiratban ma már külön rovatot szentelnek a hibák elemzésére. (A napokban jelent meg a témában Hibák és szövődmények a hasi sebészetben címmel Oláh Csaba és Gaál Csaba szerkesztésében egy kötet, amely olyan szokatlan című fejezetekből áll, hogy a Sebész, mint hibaforrás, vagy a Veszélyek és hibák a varrógépek alkalmazásánál.)

Két emberen múlik

Azt is látni kell azonban, hogy az orvos tévedése, ha a beteg károsodását eredményezi, mindig egy kórház-intézmény-szervezési rendszer hibája is egyben, s sohasem csak az azt elkövető orvosé - folytatja a bioetikus. A jól szervezett betegellátásban számítani kell erre. A rendszerbiztonság alapvető problémája máshol is az, hogyan lehet megbízhatatlan (vagyis nem tökéletesen, hanem hibákkal működő) egységekből egy megbízhatóan működő rendszert felépíteni. A régen megtalált válasz erre a kérdésre a redundancia, vagyis az átfedés. A hibák kiküszöbölése érdekében minden munkafolyamatot több embernek kell ellenőriznie, egymás munkáját többszörösen kontrollálva. Ezért mondható, hogy a következményekkel járó orvosi tévedés mindig egy rendszer betegségét is jelzi, amely ellen nem elsősorban az orvos megbüntetésével, hanem a rendszer módosításával kell küzdeni. Ehhez mindig kollektív erőfeszítésekre van szükség, a szervezet tökéletesítésére, s egyben a betegellátás minőségének javítása iránti folyamatos elkötelezettségre. Mindez nem képzelhető el az ellátás minőségét kifejező mutatók kifejlesztése és használata, továbbá az ellátást nyújtó minden személy és intézmény munkájának rutinszerű ellenőrzése nélkül.

Új korszak kezdődik tehát új elvárásokkal. Januártól megszűnik a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága, és külön törvény szerint meghatározott szakmai-etikai szabályok vonatkoznak majd az orvosokra (is). Az etikai tanácsok törzsét a tisztiorvosi szolgálat adja majd, de a minisztérium éppúgy delegál tagot, mint az intézménytulajdonosok. Benoist György minősíthetetlennek és kétségbeejtőenek nevezi, hogy valaki összekeverje a jogszabályokat az etikával. Az etikai bizottság elnöke szerint az orvosok között persze ugyanannyi gazember van, mint bármilyen más foglalkozási ág tagjai között, de a világon mindenütt léteznek etikai bizottságok és azoknak nem véletlenül orvosok a tagjai. Enélkül - szögezi le Benoist doktor - a helyzet sokkal rosszabb lesz.

Magyar László András is abban látja a hippokratészi eskü lényegét, hogy születhetnek bármilyen korlátozások, kitalálhat az állam bármit, végül mégis két emberen, a betegen és az orvoson múlik minden. Az orvos személyisége a döntő - ezért olyan fontos a hippokratészi eskü szövege. Még akkor is, ha az eredetire Magyarországon ma már senki sem esküszik. Az orvosokban él némi nosztalgikus vágy a tiszta, egyszerű viszonyok iránt, amelyeket az eredeti eskü szövege kifejez, és szeretik újból és újból végiggondolni, mit is jelent egy adott korszakban az ősi szöveg. Leginkább azt, hogy ősi, hierarchikus foglalkozást űzők közé tartoznak, amelynek mindig is komoly presztízse volt, még akkor is, ha a szabályokat már kétezer éve sem tartották be minden esetben. Egyébként hogyan lett volna a szeplőtelenség szűzi fogadalma összeegyeztethető azzal az intelemmel, hogy nem szabad nemi visszaélést elkövetni beteg férfiak és nők testén?"

"A szegedi patológiáról nem került, és nem kerülhetett ki emberi maradvány, állapította meg az a belső vizsgálat, melyet a tv2-ben sugárzott riport alapján indítottak. Mikó Tivadar, az intézet vezetője hozzátette, hogy az intézet egyik munkatársa ellen ugyanakkor fegyelmi vizsgálat indul, mivel közalkalmazotthoz méltatlan magatartást tanúsított.

A vizsgálat során megnézték az eredeti, vágatlan felvételt és meghallgatták az érintett dolgozót is. A teljes anyagból az intézet számára az vált nyilvánvalóvá, hogy a riportot alaposan megvágták. Így olyan, Mikó szerint fontos tények nem kerültek adásba, mint hogy egy korábban felszámolt temetőből származó koponyákkal kapcsolatban irányították az újságírókat a boncmesterhez, aki többször is hangsúlyozta, a kért koponya semmiképpen sem a patológiáról származna, s nem állította teljes bizonyossággal azt sem, hogy meg tudja szerezni azt. A szakember közölte, a belső vizsgálat eredményeit továbbítják a rendőrségre.

A tv2 a héten közölt egy rejtett kamerás riportot arról, hogyan lehet koponyát venni Szegeden. A felvételeken deréktől lefelé egy fehér köpenyben, nadrágban és cipőben ülő ember látható, aki az újságírókkal közölte, hatvanezer forintnál olcsóbban tudja beszerezni az általuk kért emberi koponyát. A bemutatott film néhány jelenetében azonosítani lehetett a szegedi patológiai intézetet.

A riportot készítő újságírók először a szegedi kórbonctanon és a belvárosi temetőben próbálkoztak a koponya beszerzésével, de ezeken a helyeken elutasították kérésüket. A temetőben viszont azt ajánlották nekik, hogy a patológia "főboncmesterénél" próbálkozzanak - számol be a riportról korábban a Délmagyarország Online. A felvételek tanúsága szerint az intézetben nem lepődtek meg a kérésükön. A portás a riportereket egyből az ez ügyben "illetékes" orvoshoz irányította, aki kijelentette: "Lesz olyan állapotú, amit érdemes eladni".

"A szegedi patológiáról nem került, és nem kerülhetett ki emberi maradvány - állapította meg az a belső vizsgálat, melyet az egyik kereskedelmi televízióban sugárzott riport alapján indítottak.

Az intézet egyik munkatársa ellen ugyanakkor fegyelmi vizsgálat indul, mivel közalkalmazotthoz méltatlan magatartást tanúsított - mondta Mikó Tivadar, az intézet vezetője. A professzor közölte: a vizsgálat során megtekintették az eredeti, vágatlan felvételt és meghallgatták az érintett dolgozót is.

A teljes anyagból nyilvánvalóvá vált, hogy a riportot alaposan megvágták. Így olyan, az intézet és az érintett munkatárs szempontjából fontos tények nem kerültek adásba, mint hogy egy korábban felszámolt temetőből származó koponyákkal kapcsolatban irányították az újságírókat a boncmesterhez, aki többször is hangsúlyozta, a kért koponya semmiképpen sem a patológiáról származna, s nem állította teljes bizonyossággal azt sem, hogy meg tudja szerezni azt – számolt be a vizsgálat eredményeiről Mikó Tivadar.

Az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, az orvostanhallgatók tanulmányai során a valódi emberi koponya kívánatos ahhoz, hogy a diákok megfelelő módon elsajátítsák az anatómiai ismereteket. Kétségtelen, jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő számú koponya ehhez – tette hozzá.

Ezért Mikó Tivadar, mint mondta, kezdeményezni fogja az orvosképzés hazai intézményeinek dékánjainál és anatómia professzorainál, tegyenek javaslatot az illetékes hatóságok felé a probléma legális megoldására.

A belső vizsgálat eredményeit továbbítják a rendőrségre. Az intézet nem tervez jogi lépéseket a kereskedelmi televízió ellen, bár a riport alkalmas volt arra, hogy a szegedi patológiát és dolgozóit méltatlanul rossz színben tüntesse föl – mondta a professzor. "

Rosie-val történt:

"...beutalót kértem és kaptam a reumatológiára. (Hátam-vállam szok fájni számítógép előtti görnyedéstől, stressztől; ízlés szerint.) A beutaló 1 hónapig érvényes. Időpontot viszont leghamarabb másfél-két hónap múlvára lehet kapni. Kérdeztem telefonon a kartonozótól: ilyenkor mi a teendő? Mondták, együttérzően: menjek vissza a beutaló orvoshoz, töltsön ki új beutaló blankettát, a kapott időponthoz képest egy hónapon belülit..."

"A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, mint fenntartó-tulajdonos arra törekszik, hogy mind a szakmában, mind pedig a lakók körében jó hírneve legyen a tatabányai Szent Borbála Kórháznak – hangsúlyozta a megyegyűlés december 21-ei ülését követő sajtótájékoztatón dr. Hidas János. Az alelnök szerint Európai Uniós forrás bevonásával lehetőség nyílhat egy új kórházi pavilon megépítésére.

„Az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről" szóló törvénytervezet szerint a tatabányai Szent Borbála Kórház Komárom-Esztergom megye súlyponti kórháza lesz, de mint megyei kórháznak, eddig is számos kiemelt feladata volt a betegek kórisméjének felállításában és kezelésében, mint például a népegészségügyi jelentőségű szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek esetén.

A megyei önkormányzat, mint fenntartó-tulajdonos a tatabányai Szent Borbála Kórházban folytatott vizsgálata olyan sürgősen megoldandó feladatokat tárt fel, melyeket a 2003-ban megjelent „szakmai minimumfeltételekről" szóló egészségügyi miniszteri rendelet alapján már teljesíteni kellett volna."

"Kedves Kolléga!

Mint a Magyar Orvosi Kamara tagját, tisztelettel tájékoztatom arról, hogy jogszabályellenes foglalkoztatása esetén milyen lehetőségei vannak a kamara segítségével megvédeni érdekeit, érvényesíteni jogait.   

Amennyiben   a   foglalkoztatónál   fennálló   szerződése   bármely     pontjában 

- például a változó jogszabályi környezet okán - jogellenessé válna, vagy olyan szerződésmódosítást, netán olyan új szerződést kívánnának elfogadtatni, vagy megkötni Önnel, amely bármely pontjában eltér a hatályos jogszabályoktól, magánjogi nyilatkozatot téve (A nyilatkozat minta mellékelve!) Ön felkérheti a Kamarát arra, hogy vitatható pontokat kiküszöbölendő folytasson a  foglalkoztatóval egyeztetést, illetve annak esetleges eredménytelensége esetén készítse elő a foglalkoztatóval szembeni jogi fellépést.

Annak érdekében, hogy bármilyen nevesíthető követelés elévülése (a munkajogban ez 3 év!) ne következzen be, az elévülés megszakítható.

Például az, aki 2004. május 01.-ig visszamenőleg szeretné megkapni az unió munkaidő direktívája és a nemzeti túlmunkadíjazás szabályai szerint járó ügyeleti díjainak és a ténylegesen (jogellenesen) kifizetett ügyeleti díjainak különbözetét, annak az elévülést legkésőbb 2007. április 30.-ig meg kell szakítania.

Ami az elévülést megszakítja:

-          az elmaradt ügyeleti díj témájában a kamarának adott felhatalmazás alapján 2007. április 30.-ig lefolytatott, dokumentált egyeztetés,

-          az elmaradt ügyeleti díj témájában a kamarai előkészítés nyomán, 2007. április 30. előtt, az illetékes bírósághoz beadott kereset.    

Tisztelettel:                                               Gyenes Géza dr.

                                                                    a MOK főtitkára"

"Nyilatkozat
(ajánlás)

Alulírott………………… egészségügyi szolgáltató, háziorvos az alábbi nyilatkozatot teszem.

A háziorvosok tételes betegforgalmi jelentésének jogalapja az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999.(III.3.) Korm. rendelet 4.§ és 17.§-ában foglalt kötelezettség.

Az Adatvédelmi Biztos „A társadalombiztosítási szervek által történő egyes adatkezelésekről” szóló állásfoglalásában megállapította, hogy az 1992. évi LXIII. törvény (adatvédelmi törvény) 3. § (3) bekezdése alapján kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg.

Mivel az adatvédelmi törvény jelzett kritériumait a kormányrendeleti szintű felhatalmazás megsérti, a háziorvosi kötelező adatszolgáltatás formai alkotmányossági okok miatt egyértelműen jogellenes.

A Kormányrendeletben foglalt fenti kötelezettségem teljesítésével esetlegesen okozott vagy abból származó bármely jogi, anyagi és erkölcsi felelősséget jelen nyilatkozattal kizárok.

Jelen nyilatkozatot sajátkezű aláírásommal és orvosi pecsétemmel látom el.

……….2006…….

…………………
Egészségügyi Szolgáltató
          Háziorvos

xxx

Az ajánlást az MOK országos elnökség 2006. december 13-ai ülésén egyhangúan támogatta."

"Hosszas pereskedés után egy jogvédő szervezet hozzájuthatott az Egészségügyi Minisztériumnak ahhoz az állásfoglalásához, amely eddig megalapozta a magyar drogpolitikát. Kiderült, a titkolózás oka, hogy az egész tanulmány zöme egyetlen svéd pszichológus, a politikailag erősen elkötelezett, és szakmaiságában így kétségbe vonható Thomas Lundqvist anyagára épült."

"Lemond megbízatásáról az egri kórház pénzügyi stabilizációjával megbízott önkormányzati biztos, miután a fenntartó hevesi megyegyűlés elutasította a közreműködésével kidolgozott reorganizációs program meghatározó elemeit - tudta meg csütörtökön az MTI.

Ugyancsak a döntés nyomán fegyelmi eljárást kezdeményezett maga ellen Szakács Ferenc a több mint 1100 ágyas intézmény főigazgatója. Az eljárás megindításáról azonban még nem hozott határozatot a megyegyűlés."

 "A Komárom-Esztergom megyei közgyűlés megszüntette a fegyelmi eljárást a Szent Borbála Kórház vezetője ellen, mivel a főigazgató a vizsgálat eredményeinek megismerés után korengedményes nyugdíjazását kérte - mondta csütörtökön az ülés utáni sajtótájékoztatóján a közgyűlés alelnöke.

A főigazgató 34 hónappal korábban megy nyugdíjba, az eljárás a kórház költségvetését közel hatmillió forinttal terheli meg - ezt az MTI kérdésére a megye főjegyzője közölte.

Mint a Weborvos beszámolt róla, az igazgató ellen három hete indítottak fegyelmi eljárást, emellett az állásból felfüggesztették.

 Az ellene felhozott vádak között szerepelt, hogy a kórháztól a megyei pénztár jelentős finanszírozási kapacitást vont meg, majd a vizsgálat többek között megállapította, hogy a kórház 20 millió forintot nyert a sürgősségi osztály műszereinek beszerzésére, azonban a részleg kialakítása csak a tervezésig jutott el, miközben a támogatás felhasználási ideje hamarosan lejár.

A megyei közgyűlés alelnöke elmondta, a főigazgató azután kérte korengedményes nyugdíjazását, miután elé tárták a fegyelmi vizsgálat eredményeit. A közgyűlés elfogadta a főigazgató kérelmét és a Szent Borbála Kórház vezetésére pályázatot ír ki."

"...

Vancsura Miklós, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. (HGYR) főigazgatója névnapján két bográcsban főzött, huszonöt kiló halból és érsekcsanádi paprikából készült bajai halászlével vendégelte meg barátait. Így szokta minden decemberben. Bajáról hozatta hajnalban a hozzávalókat, maga főz vendégeinek. Akkor még nem sejthette, hogy jó étvággyal kanalazó vendégei közül néhány nappal később hárman is a leváltásához adják támogató szavazataikat a hévízi önkormányzat ülésén.

Pedig így történt. A december 14-i zárt ülésen 7-5 arányban szavazták meg a komplexumot tizennyolc éve vezető Vancsura leváltását, munkaviszonyának megszüntetését. Felmentették a kht. felügyelő bizottságát is. „A két nappal korábbi testületi ülésen nekem már gyanús volt, hogy Vértes Árpád polgármester miért hív újra össze bennünket a kht-t érintő ügyben, hiszen dönthettünk volna aznap is. Ráadásul nem árulta el, miről lesz szó. ’Majd a helyszínen megkapjátok az írásos előterjesztést’- mondta. De az ülésre érkező Gál Ilona, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára csak felolvasta a határozati javaslatot, amiről szavaztunk” – emlékszik vissza a különös eljárásra Papp Gábor önkormányzati képviselő, aki nem támogatta főigazgató leváltását. A képviselő fontolóra vette, hogy a közigazgatási hivatalhoz fordul az általa törvénysértőnek tartott testületi ülés miatt.

 ...

 Ha a a 2005 júniusában kezdődött beruházás végső szakaszának költségvetését időben jóváhagyják, a határidő tartható lett volna. Az építkezés elhúzódása azt jelenti, hogy évente 100 ezerrel kevesebben fürdővendég jöhet a tóra. Igaz, a külföldön terjesztett prospektusokban már az új építmények is szerepelnek. Ha a vendég ezeket mégsem találja, megrendülhet bizalma a magyar vendéglátókban.

Vancsura elkészítette el a minisztérium által kért tervet, ám két névtelen levél nyomán a tulajdonosok (a minisztérium és az önkormányzat) - igazságügyi szakértő bevonásával - vizsgálatot rendeltek el. Mindkettő a hévízi  polgármesteri hivatalhoz érkezett, onnan továbbították a minisztériumnak. Az egyik „gagyi anyagok” beépítésével, stílustalansággal vádolta meg a kivitelezőket. Ám Huszár Ambrus építész egy hónapos vizsgálat után megállapította: a „beruházó a jó gazdától elvárható gondossággal végezte előkészítő-, szervező és bonyolító munkáját, melynek eredményeként létrejött a végső, várható nettó 2,5 milliárd Ft megvalósulási költség. Ez az összeg vizsgálatom alapján reálisnak tekinthető. Magam részéről javaslom a beruházás projekt szerinti folytatását, illetve befejezését.”

 ...

 Hogy Molnár Lajos miniszter miért változtatta meg ilyen gyökeresen véleményét - először levelében támogatta Vancsurát, majd nem sokkal ezután leváltása mellett döntött – csak találgatni lehet. A minisztérium lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre, több napja egy közleményt ígérnek. Valószínűsíthető, hogy a leváltás háttéralku eredménye, amelyben komoly szerepe lehetett Vértes Árpádnak, aki Hévízen évek óta vívja csatáit Vancsura ellen. Erre utal a hivatalából küldött feljelentő levél, illetve az eltitkolt miniszteri levél is. Vértes nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. A Zalai Hírlapnak adott nyilatkozatában furcsállotta, hogy nézeteltéréseik kapcsán a „törlesztés” szót emlegetik, még inkább a „pitiáner bosszú” kifejezést.

 ...

A hvg.hu úgy értesült, hogy a miniszterre egy ideje komoly nyomás nehezedett azok részéről, akik Vancsura leváltását szorgalmazták. A főigazgató eltávolítását sikerült teljes titokban véghezvinni, információink szerint a parlamentben vezető szocialista politikusokat is meglepett a hír. Hogy mennyire elő volt készítve a leváltás, arra utal az is, hogy amint a december 14-i taggyűlés megszavazta a főigazgató leváltását, Gál Ilona államtitkár máris prezentálta a miniszternek, mint munkáltatónak a felmondó levelét, amit már jó előre aláírt. A szakállamtitkár legszívesebben zárt ülést tartott volna, de tájékoztatták, hogy kht. esetében erre nincs lehetőség.

..."

"Jogi útra terelik az ügyeleti munkaidőre vonatkozó bérköveteléseiket a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház Khft. belgyógyász orvosai, tájékoztatta levélben dr. Máté-Kasza László főigazgató a polgármestert és Dunaújváros közgyűlését. A belgyógyászok igénye egyelőre húszmillió forint, ám ha a kórház minden dolgozója él a bírósági keresettel, akkor ez az összeg negyedmilliárd forintra rúghat, derül ki a főigazgató tájékoztatásából.

A belgyógyászok arra alapozzák jogi keresetüket, hogy az Európai Bizottság (EB) jogsértési eljárást indít Magyarország ellen, mivel a kormány nem ismeri el teljes munkaidőnek, így nem is díjazza megfelelően az ügyeletet (beleértve a készenléti ügyeletet is). A dolgozók esélyét növeli az is, hogy hazánkban több per is indult az ügyelet és annak kifizetése kérdésében, s az első, precedens értékű ítéletek már megszülettek, s ezek az orvosok számára kedvező döntést hoztak, sőt: a szakdolgozók számára is.
A kórház kht. vezetői attól tartanak, hogy egy sikerre vitt per további pereket generálhat, s összességében akár kétszázötven millió forintos anyagi kötelezettséggel járhatnak a dolgozók igazát elismerő ítéletek.

Bár a visszamenőleges kötelezettségek rendezése a kórház vezetése szerint egyértelműen a kormányzati felelősség körébe tartozik, természetesen a fenntartót is tájékoztatni kívánták, s a főigazgató tájékoztató azért is született, mert ezt az orvosi kamara által támogatott, perre készülő belgyógyász szakorvosok is kérték.

A főigazgató a levél végén leszögezi: a kórház kht.-nak nincs lehetősége arra, hogy fedezet nélkül kötelezettséget vállaljon a kifizetésre, ugyanakkor az is biztos, hogy az orvosok immár hajthatatlanok, a tárgyalások ugyanis eredménytelenül zárultak.

A dunaújvárosi közgyűlés tagjai lassan három hete megkapták a tájékoztató levelet, ám egyelőre a városvezetés részéről semmiféle álláspont nem alakult ki, a testület nem foglalkozott az üggyel."

"A Sportkórház esetén Sinkó Eszter a magánkórházzá való átépítést valószínűsíti, mivel jelenleg ilyen nincs a fővárosban, ráadásul a épület jó helyen is van, így könnyű megközelíteni. A Raiffeisen elemzője szerint viszont a jelenlegi épületek egy részének elbontásával a terület irodáknak vagy lakóépületeknek adna otthont. Az, hogy mi lesz a Sportkórház sorsa, egyelőre nem dőlt el. Azt Berkes István, a kórház főigazgatója is elismerte, hogy felmerült olyan elképzelés is, hogy a kórház nem az Alkotás úti épületében működne a jövőben. Schvarcz Tibor szerint pedig az intézményből a sportsebészet biztosan fennmarad.

Az [origo] által megkérdezett elemzők szerint az Országos Gyógyintézeti Központ - ismertebb nevén Szabolcs utcai kórház - esetében is felmerülhet az ingatlaneladás. Ennek közelében épülne ugyanis fel a kormányzati negyed. Ezt ugyan a Nyugati pályaudvar mögötti területen húznák fel, de a közeli Szabolcs utca vonzó lehet a befektetők számára. Az egyik lehetséges tervezet szerint a kórházból csak két osztály maradna fenn: a kardiológia a MÁV, a hematológia a Honvédkórházba költözne át. (A kormány tervei szerint a BM-kórház, a MÁV-kórház, a Honvédkórház és az Országos Gyógyintézeti Központ összevonásából egy úgynevezett Központi Közkórház jönne létre). 

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és a svábhegyi gyermekkórház esetén a Raiffeisen elemzője szerint az a legvalószínűbb, hogy szállodává alakítanák át az ingatlanokat. Csoma szerint a Lipótmező jelenleg sem alkalmas arra, hogy abban kórház működjön, a többmilliárdos felújítás után valószínűbb a piaci jellegű hasznosítás. Nagy Zoltán, az OPNI főigazgatója elmondta: a tárca által kidolgozott négy tervezet közül kettő számol azzal, hogy kiürülne a Lipót. Ezen variációk szerint az intézet nagy része a MÁV-kórházba települne át. A svábhegyi gyermekkórház esetén pedig egyelőre csak az biztos, hogy a tüdő- és a fejlődésneurológiai osztály marad meg."

Mint azt Dr. Vajda János főorvos, a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézet igazgatója a Weborvosnak elmondta: miután a pécsi járó-betegellátás három rendelőintézetben zajlik, és az éves betegforgalom meghaladja a 750 ezres számot, ezért a kérdés megoldása nem tűnik egyszerűnek. Ők úgy próbálják megoldani az intézmény számára egyébként jelentős költséggel járó újabb feladatot, hogy a betegek semmiképpen nem a szakrendelőkben, hanem a portán működtetett pultnál fizetnek majd.

Ehhez persze az intézménynek kell majd biztosítania a plusz munkaerőt és a váltópénzt is, hogy ha valaki ötezressel fizet, abból vissza is tudjanak adni. Gondoskodni kell a befolyó összeg biztonságos tárolásáról, éjszakai őrzéséről is, mivel a rendelőintézetek este hét óráig fogadják a betegeket, a bankok legkésőbb délután négykor már bezárnak, így a napi „bevétel" óhatatlanul az intézményben reked.

Dr. Feledi József, Hírd felnőtt körzetének háziorvosa szerint a vizitdíj megalázó, undorító és méltánytalan. Következményei pedig beláthatatlanok. A most 47 éves doktor, aki baleseti sebészként dolgozott hosszú éveken keresztül, ám egy infarktus és több szívműtét miatt 17 éve háziorvosként praktizál, mély döbbenettel és óriási elkeseredéssel figyeli az egészségügyben zajló eseményeket. A változtatást célzó intézkedések zöménél nem a szükségszerűséget vonja kétségbe, hanem azt a kamikáze szerű akciót, ami hónapok alatt akar bepótolni több évnyi elvesztegetett időt.

Ő például visszautasította a vizitdíj beszedését, ám azonnal kapott egy levelet, amelyben értesítették: ha nem tesz eleget majd a kötelezettségének, rögtön el is köszönhet a működési engedélyétől.

Az ellátási körzetéhez mindössze 1094 beteg tartozik, azaz ennyi az a kártya, ami után finanszírozást biztosít az OEP.  A betegek nagy része szociális helyzete miatt kompenzációra lesz jogosult, marad tehát 25-26 krónikus páciens, akik rendszeresen járnak ugyan, de akiktől koruk és betegségük miatt egyszerűen lelketlenség lenne elkérni a háromszáz forintokat.

Ez egy olyan, a minimális humánumot nélkülöző rendelet, amely egyszerre szégyeníti meg a beteget, és az őt ellátó orvost. Bár már a kezdet kezdetén mondtuk, kiabáltuk, hogy nem ez a megoldás arra, hogy a társadalomban tudatosítsuk: az egészségügyi szolgáltatás senki számára nem ingyenes, hangunkat senki nem hallotta meg. Egy harkányi egyeztetésre ugyan leutaztak az illetékesek, de olyan volt ez a tanácskozás, mintha süketeknek soroltuk volna az érveinket. - mondja a doktor.

Kérdésünkre, hogy miért nem beszélnek nyíltan a lappangó feszültségek sokaságáról az orvosok, Dr. Feledi József sem tudott konkrét választ adni. Annyit azonban megjegyzett: nyilván sokan félnek ebben az amúgy is bizonytalan, nehezen átlátható helyzetben.

- Nekem azonban már nincs félni valóm. Beteg ember vagyok, s orvosként tudom azt is, hogy az én életemben már elkezdődött a visszaszámlálás. De úgy gondolom, muszáj mégis mondani, kiabálni, figyelmeztetni a jövőért, egy valóban jobb egészségügyért azt, hogy emberek: rossz irányba indultatok el."

Tenderem, melyet szigorúan pártatlanul írtam ki a pelenkakérdés megoldására, véget ért.

Egy pályázat érkezett, a nyertesé, a többit töröltem...

Ezt közzéteszem.

Kiszámoltam, hogy az alábbi törvény hatálybalépése után havi 25 ezer forinttal fogok kevesebbet kapni a TB-től.

Miután árat emelni nem tudok, kiadást kell csökkentenem. Legkézenfekvőbbnek a tankolás lényeges korlátozása tűnik, mert a gépkocsit nem vagyok köteles használni, nincs a minimumlistán. Szóval leállíthatom.

Az igaz, hogy így a VOLÁNBUSZ-szal egy kicsit lassabban fogok odaérni az eszméletlen, gerinctörött, vagy agyvérzett betegemhez, esetleg a megindult szüléshez (ezt érzelmi körmönfontság miatt írtam), de ez nem baj, mert a rendelkezés lényege a TB kiadások csökkentése, és NEM A BETEGEK JOBB ELLÁTÁSA.

Na ezt kell a reformból megérteni. Mi orvosok már értjük. A kormány eddig is értette.

A BETEGEK még nem értik. Itt az ideje elkezdeni. Minden megszorítás meg fog jelenni negatívumként az ellátásban. Figyeljenek jól. A sok ideges, mélabús, vagy depressziós egészségügyi dolgozó az Önök hangulatának és a gyógyulásba vetett hitnek (un. bizalom) is jót fog tenni.

Következő lépés a mobiltelefon lekapcsolása. Fűtéskorlátozás. Az olcsó gyógyszer már parancsba lett adva. Pelenka nuku.

Az öregeket és a gyengéket érdemes fogorvoshoz vinni, hátha van aranyfoguk. Szép lassan itt az új REND. 

"..... számú törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

... § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi igazgatási szervei által az

egészségügyi alapellátási vállalkozások felhalmozási célú kiadásainak

támogatására külön jogszabály alapján kötött szerződések 2006. december 31-ei

hatállyal megszűnnek.

INDOKOLÁS

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

... §

A javaslat megszünteti az alapellátási vállalkozók eszköz- és ingatlantámogatására

vonatkozó szerződések hatályát."

Az egyéb napirend keretében bocsátották el azonnali hatállyal a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház vezetőjét.

Három éve ugatjuk, hogy mindenki jogot tipor.

A kormány, a parlamenti képviselők, a miniszterek , a minisztérium, az ÁNTSZ, az Önkormányzatok, a kórházigazgatók.

Levelet írtunk, nyílt levelet, kértük a jogsértés megszüntetését. A Köztársasági Elnöktől, a volt alkotmánybírótól is. Hiába.

A végsőkig hajlandóak voltak megszegni az esküjüket. Mind esküszegők. És én ennek már nem is tudok örülni. Hogy igazunk volt.

Egy rakás faeces a magyar politikai "elit".

Nem sül ki a szemetek?

----------------------------------------------------------------------------------

 "Összefoglalás: Meggyőződésem, hogy az egészségügy reformja, struktúra- és finanszírozás változásának nem a szabad kórház és orvosválasztás megszüntetése a kardinális kérdése. Jelenben, az ismert módon történt interpretációja csak a társadalom frusztrálására volt alkalmas. A reform pedig az egészségügyben dolgozók, és a társadalom ellenében nem lehet sikeres. Őszinte válaszok, társadalmi párbeszéd kell az áldozatvállaláshoz. Ugyanakkor a felvetett kérdések valóban korrekt válaszokat igényelnek, melyben a bölcsek kövének megtalálására nem vállalkozhattam. Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy a Magyar Orvosi Kamara által már régen szorgalmazott orvosok jogállásáról szóló törvény megalkotása nélkül jó válaszok nem adhatók. E törvénynek pedig a megváltozott társadalmi-gazdasági, és megváltoztatni szándékozott intézményi struktúrát is figyelembe kell venni. És talán nem ártana az íróasztalok mögül meghallgatni, a vezetők mellett a betegágy mellett, a szülőszobán, a műtőben dolgozó beosztottakat is. Ne kórházigazgató (volt miniszter) mondja el, hogy kórháza szülészei kifejezetten örülnek annak, hogy náluk megszűnt a megkért szülés, amit a szülőnők is egyre inkább elfogadnak. Nem vonom kétségbe, hogy így van, de az érintettek szájából igazabbnak hangzik. "

Dr. jur. et med. Martini Jenő ügyvéd, szülész-nőgyógyász szakorvos.
 

Ezzel kapcsolatban Molnár Lajos közölte: a minisztériumban komoly előkészületek folynak az egészségügy finanszírozásának több-biztosítós rendszerré alakítására. Hozzáfűzte: ha a kormány véleménye ebben nagyon eltérne az övétől, akkor azt másnak kellene végrehajtani.

Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány

Székhely: 1051 Budapest, Akadémia u. 3.

Közalapítványi Iroda: 1122 Budapest, Városmajor u. 48/b.

Telefon: 224-0860, Fax: 224-0866, web oldal: www.jogvedok.hu

Ma beszéltem velük, (nem én voltam az első), és javasoltam, hogy valamilyen módszerrel próbálják már megfékezni a Lajost ebben a jogalkotási (?) betegségében, mert a betegek alatt lassan sem betét, sem pelenka nincs, ugyanis a jogszabály végrehajtása némi gyakorlati nehézségekbe ütközik.

A lelövését nem vállalták.:-))

Viszont ígéretet tettek arra, hogy utánanéznek a problémának, és kapok majd visszajelzést.

Kíváncsian várom, mit tudnak a betegek érdekében tenni, miközben a miniszter teljes apparátusa a betegek ellen hajt.