06-01-28 08:19:08 - írta Giulio történésze

"...A Tolna megyei önkormányzat tulajdonában lévő Balassa János Kórház az elmúlt években veszteség nélkül gazdálkodott. Az 1100 ágyas intézmény évente 35 ezer fekvő beteget kezel, s csaknem egymillió alkalommal lát el járó betegeket. Az 1700 dolgozót - köztük 220 orvost - foglalkoztató szekszárdi kórház tavaly hétmilliárd forint bevételt könyvelt el, s ez elég volt az itteni gyógyítómunka finanszírozására. Az idén az egészségbiztosítási pénztártól kevesebb pénzre számíthat a kórház, a kiadások pedig nőnek - például az előírt béremelések okán. Ezért az in-tézmény mínusszal zárja majd a 2006-os évet - állítja Muth Lajos, a kórház főigazgatója.

Az intézményt nyolcadik éve irányító főigazgatónak január 6-án azzal kellett szembenéznie: további, nem tervezett összegekkel nőhet a Balassa kiadása. Az történt, hogy a főigazgatót felkereste az intézmény sebészetének négy szakorvosa, és közölték vele: munkájukat vállalkozóként kívánják ellátni. Ha a kórház igényt tart rájuk, akkor ők ugyanúgy műtenek, vizitelnek, ügyelnek, mint eddig, de vállalkozói díjért, amit az általuk alakított kft.-nek fizet majd ki a Balassa. A fizetségről három alkalommal tárgyalt a főigazgató a négy sebésszel. Az alku eredménytelen volt, ezért a kft.-be tömörült szakorvosok január 23-án benyújtották lemondásukat. A sebészeten így - a főorvos mellett - két szakorvos és hét - szakvizsga előtt álló, önállóan műtétet nem végző - rezidens marad. Mint megtudtuk, legalább három sebészt fel kell vennie a kórháznak a zavartalan betegellátás érdekében.

A lemondási idejét töltő négy orvos egyelőre nem kíván nyilatkozni. Szavaikat ügyvédjük, dr. Molnár Péter tolmácsolta. Tőle megtudtuk: a négy sebész hétköznapokon általában reggel 8-tól délután 3-ig operál, utána este hatig még az osztályon dolgozik. Ennyi munkáért a fizetésük alacsony, - hogy pontosan mennyi, azt az ügyvéd nem árulta el -, s mivel a közalkalmazotti tábla nem teszi lehetővé, hogy emelésben részesüljenek, úgy gondolták, vállalkozóként folytatják. Terveiknek ösztönzést adott, hogy a kórházban már más kollégák is dolgoznak vállalkozói formában. Ám a főigazgató által ajánlott vállalkozói díj a négy sebész számára elfogadhatatlan volt.

Muth Lajos nem titkolja az alkufolyamatban kimondott összegeket. Eszerint a kórház a sebészek mindegyikének először napi 14 ezer, majd 18 ezer forintot kínált. A kft. ajánlata 50 ezerről "startolt". Molnár Péter nem akar az alkuban elhangzott pénzekről beszélni, de annyit elárul: ők engedtek volna a kért összegből, ha folytatódnak a tárgyalások. Az ügyvéd arra is figyelmeztet, hogy a kft.-nek a kórháztól kapott pénzből kellett volna állnia a négy orvosnak a bérterheket, a felelősségbiztosítást, valamint a vállalkozás költségeit. Így a kért pénz legfeljebb fele maradna az orvosok zsebében.

A főigazgató viszont azt mondja: a négy sebész által kért vállalkozói díj a kórház kiadásait több tízmillióval emelné, s erre az intézménynek nincs kerete. Azt ugyan Muth Lajos is elismeri, hogy a négy középkorú, 10-20 éves rutinnal rendelkező, jó hírű sebész fizetése igazságtalanul kevés - ezt az összeget a főigazgató sem kívánta megmondani, de más forrásból, a közalkalmazotti tábla alapján kiszámolható: az érintett sebészek havi nettó fizetése 150-190 ezer forint között van. Ha most elfogadja a kórház a sebészek ajánlatát, akkor létszámot kell csökkentenie a négy szakorvos vállalkozói díjának kigazdálkodásához. Az elbocsátás pedig azzal járna, hogy a maradóknak még többet kellene dolgozniuk - ugyanannyi pénzért. Ráadásul a főigazgató számára ott marad a további kérdés: mi van, ha a többi orvos is úgy dönt, hogy ők is vállalkozóként folytatják?

Muth Lajos mindehhez hozzáteszi: az aneszteziológusok már évek óta vállalkozóként dolgoznak a Balassában. De ez nem csak Szekszárdon van így. Az altatóorvosok a kilencvenes évek végétől - mivel az ő alacsony jövedelmüket a paraszolvencia sem gyarapította - mind nagyobb számban külföldre szerződtek. Emiatt hiányszakma lett nálunk az aneszteziológus. Az altatóorvosok többsége éppen ezért váltott, és rosszul fizetett "közszolgából" - hazai viszonylatban - jól kereső vállalkozóvá lett.

Ennek kapcsán körbekérdeztünk kórházakat, s azt a választ kaptuk: a vállalkozó altatóorvosok napi bruttó bére 35-40 ezer forint közötti...."

06-01-26 05:35:28 - írta Giulio történésze

Legfelsőbb Bíróság Bfv. I. 591/2004. számú végzése::

"Végszükség miatt nem büntethető és a rongálás miatt emelt vád alóli felmentése indokolt annak a terheltnek, aki - daganatos megbetegedése miatti rosszullétével sürgősségi orvosi ellátás érdekében - saját személygépkocsijával szállitja édesanyját kórázba, majd az 500,- Ft - objektiv lehetőségek hiányában ki nem egyenlithető - belépési dij ki nem fizetése miatt, az előtte emelt, belépését akadályozó sorompót áttöri és ezáltal 16.000,- Ft kárt okoz. (Btk. 30. §. (1) bek., 22.§. (1) bek. g.) pont, 324.§.)"



"Hazánk valamelyik városi ügyészsége, Sz.H. terhelt ellen rongálás vétségének alapos gyanúja miatt emelt vádat, mert rákos betegségben szenvedő édesanyját, annak elviselhetetlen fájdalmai és életmentő beavatkozás szükségessége miatt gépkocsijába tette és elrobogott a Megyei Kórházba, de a főbejáratot lezáró sorompót a portás többszöri kérése ellenére sem nyitotta ki, mert nem tudta kifizetni az 500,- Ft-os behajtási dijat.

A vádlott, a rendésszel folytatott néhány mp-nyi vitát követően gépkocsijával áttörte a sorompót és a kórház megfelelő osztályára hajtott."

06-01-24 18:33:03 - írta Giulio történésze

"Hétfőn délután felmondott négy sebész adjunktus Szekszárdon a Tolna Megyei Kórházban, mondta el délelőtti sajtótájékoztatóján Muth Lajos a kórház főigazgató főorvosa."

A követelései anyagi és jogi hátterével most nem foglalkozzunk, azzal kapcsolatban ugyanis több kérdés is felmerül.

Az érdekesebb jelenség ugyanis ez után jön:

"... A Tolna Megyei Kórház sebészetén így most három szakorvos marad, további doktorok egy-két év múlva szakvizsgáznak, de a főigazgató azt mondta, a doktorok távozása ellenére nem lesz fennakadás az osztály munkájában...."

Ez megfelel a szakmai minimumfeltételeknek? Mit mond ekkor az ÁNTSZ?

06-01-24 18:12:16 - írta Giulio történésze

Az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára, Korózs Lajos válasza különösen figyelemreméltó.

A hozzá intézett kérdés:


"Tisztelt Korózs Úr,

Mint a magyar orvosok szociális helyzetéért, a magyar orvosok családügyi helyzetéért, valamint a magyar orvosok esélyegyenlőségéért felelős államtitkár, miként vélekedik a magyar jogrendben található ellentmondásokról?

Bizonyára Ön is olvasta már:

"Sólyom László Köztársasági Elnök Úrnak
Szili Katalin Asszonynak, az Országgyűlés Elnökének
Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak
Polt Péter Legfőbb Ügyész Úrnak
és a Magyar Országgyűlés Valamennyi Képviselőjének

NYÍLT LEVÉL

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Tisztelt Elnök Asszony!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Tisztelt Képviselő Asszony, Képviselő Úr!

Szeretne Ön a fizetése negyedéért, esetleg feléért dolgozni? Bizonyára nem. A magyar orvosok pedig erre kényszerülnek, amikor a törvény szerint őket megillető illetmény negyedéért-feléért ügyelnek, közel két éve.

Független magyar bíróságok már több jogerős ítéletben kimondták, hogy az orvosi ügyeletben eltöltött idő - az Európai Bíróság ítéleteinek megfelelően - Magyarországon is teljes egészében munkaidőnek számít. Kimondták azt, hogy mivel az Európai Unió joga hazánkra nézve kötelező, ezért jogellenesek a hatályban lévő 233/2000. számú kormányrendelet ezzel ellentétes rendelkezései.

Hazánk bíróságai már az orvosok igazsága mellé álltak. Most Önökön a sor, hogy "orvosolják" a hibát és megszüntessék a jogainkat és a törvényességet csorbító állapotot. Ez az Önök feladata és kötelessége.

Mi orvosok, gyógyítani szeretünk, nem pereskedni. A bennünket és családtagjainkat sújtó jogellenes állapot kényszerít minket arra, hogy bírósághoz fordulva érvényesítsük igazságunkat.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Tisztelt Elnök Asszony!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Tisztelt Képviselő Asszony, Képviselő Úr!

Kérjük Önt, kérjük Önöket, hogy szerezzenek érvényt a jognak és a törvényességnek!

A megjelenést 232 orvos és a Semmelweis EDDSZ anyagilag is támogatta."

A magyar orvosok nem a kormányzat "támogatását" várják babakötvény vagy minimális nyugdíjemelés formájában, hanem a kormányzat minden tagja által letett eskü szövegének megfelelően a magyar jog betartását es betartatását.

Köszönettel"


Korózs Úr válasza nagyon mélyértelmű:


"Tisztelettel tájékoztatom, hogy az Egészségügyi Minisztérium külön közigazgatási egységet képvisel, tehát az orvosi ügyek nem hozzám tartoznak.

Tisztelettel:
Korózs Lajos"

06-01-22 03:51:12 - írta Giulio történésze

Hány ítélet kell még?
 

Az európai irányelveinek megfelelően a kórházak az ügyeleti idő teljes egészét ki kell hogy fizessék az egészségügyi dolgozóknak. Ezt a jogerős ítéletet hozta tegnap a Heves Megyei Bíróság a gyöngyösi Bugát Pál Kórház ellen.

Mv.: - Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, mint ahogy azt már mondtam, ugyanis az európai irányelveinek megfelelően a kórházak az ügyeleti idő teljes egészét ki kell hogy fizessék az egészségügyi dolgozóknak. Ezt a jogerős ítéletet hozta tegnap a Heves Megyei Bíróság a gyöngyösi Bugát Pál Kórház ellen. Jó reggelt kívánok elnök úr.

 

Éger István: - Jó reggelt kívánok.

 

Mv.: - Harmadik eset, harmadik ízben történt hasonló tartalmú ítélet kimondása, ugye Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Zala megyében is született már hasonló. Mit gondol, hány ítélet kell ahhoz, hogy végre egyfajta központi döntés szülessen a kérdésben.

 

Éger István: - Nem mernék becslésekbe bocsátkozni, számunkra is eléggé nyomasztó ez a folyamatos kényszerítés kényszere, hogy így mondjam. Picit pontosítanék. Ezek a bírói ítéletek arról szólnak, ami az unióban egyébként régóta megállapított tény, hogy az ügyeletben töltött teljes idő munkaidő, és akként kell kezelni. Tehát mellesleg díjazni is, mint ahogy a korábbi ítéletek, ez sem rendelkezik most méga díjazás mértékéről, illetve az elmaradt díjaknak a kártérítéséről. Ez egy külön peres eljárásnak a tárgya lehet, az alapvetés azonban alapvetés, és ennek azért van különös üzenete, mert ez nem csak visszamenőleges, hanem előremenőleges hatállyal és komoly költségvetési konzekvenciákkal bír.

 

Mv.: - Én ezért voltam kíváncsi arra, hogy tulajdonképpen hány ilyen ítélet, szóval hány orvosnak és kórháznak kell még perelnie emiatt?

 

Éger István: - Hát ez egy nagy kérdés. Tegnap éppen Nemzeti Egészségügyi Tanács volt, aminek én is tagja vagyok a Magyar Orvosi Kamara képviseletében, és hát ott is felmerült ez a kérdés, mikor újként berobbant a hír, hiszen tegnap délben született az ítélet. A Nemzeti Egészségügyi Tanács is szorgalmazza egy határozatban, hogy az a kormányrendelet, amely egyébként 2000 óta mondja ki elég szerencsétlenül, hogy az ügyeletben töltött időnek csak a nyolcada, negyede, vagy maximum esetleg kivételes ügyekben a fele számít ma Magyarországon munkaidőnek, ez végre vizsgáltassák haladéktalanul felül, mert egy rendkívül abszurd helyzet, és azt kell mondjam, hogy a döntéshozókra rendkívül rossz fényt vető helyzet az, hogy egymás után érkező ítéletek dacára kitartanak egy rossz jogszabály mellett.

 

Mv.: - Milyen okokat lát amögött, hogy nem fizetik ki az ügyeleti díjat. Most a törvényi szabályozáson túl, mert nyilván az lenne az elsődleges. Szándék hiányzik vagy a pénz? Szóval azért nem fizetnek, mert különben a kórház működése kerülne veszélybe, vagy mert egyszerűen ennyire tartják magukat ezekhez a régi szabályokhoz?

 

Éger István: - Természetesen és alapvetően pénzkérdés a dolog. De azért egy kicsit hadd világítsam meg komplexebben. Két alapvetése van. Az egyik az, hogy ha ezt a kormányrendeletet most az egyébként szintén Magyarország-specifikus törvényi környezetben megszüntetnék önmagában, akkor egy képtelen helyzet állna elő, mert a mögötte lévő törvény szerint viszont olyan korlátozott a dolgozóknak a munkavállalási, önkéntes túlmunkavállalási lehetősége is, hogy valóban nem volna elég ember, aki a feladatot ellássa. Ez az egész egyik, tehát magyarul kormányrendelet módosítását haladéktalanul törvénymódosításnak is kellene követnie. Korábban, mikor ez a bizonyos törvény megszületett, már akkor jeleztük, hogy ez egy önzáró csapda lesz, nem lenne jó így megjelentetni. Mégis megtették. A másik pedig nyilvánvaló igen, pénz, mert mindennek a következtében pedig ha kialakulna egy unióharmonikus, és itt most nem csak jogharmonikus, hanem rendszerharmonikus szisztéma Magyarországon, ahogy egyébként igenis képesek megoldani Ausztriától Angliáig ezt a dolgot, akkor az körülbelül évi 40 milliárd forint plusz költségvetési pénzt igényelne, ami tetszik, nem tetszik, előbb-utóbb ki kell fizetni. Minél később teszik meg, és minél nagyobb cirkusz mentén, anál rosszabb fényt vet azokra, akik ezzel késlekednek.

 

Mv.: - Nyilván a törvényi szabályozás talán kiterjedne arra is, mert azon túl, hogy nem fizetik ki a túlóradíjakat, ugye van egy ilyen, hát azt hiszem, uniós irányelv, hogy 12 óránál nem dolgozhat többet egy orvos.

 

Éger István: - Itt van az alapvető tévedés, mert az unióban nincs ilyen irányelv. Ez az a magyar törvényi szabályozás, önzáró megszorítás, ami miatt aztán, hogy ha mást nem módosítanak, és valóban nem illesztik az unióhoz a rendet, akkor nem tudjuk kiállítani az ügyeletet. Tudniillik az unióban nem az a lényeg, hogy mennyit lehet dolgozni, hanem az, hogy mennyit muszáj pihenni, és a pihenőidő-vezérelt munkaszervezési logisztika az egyetlen, amely Magyarországon ezt a dolgot működőképesen lehetne tartani. Ezt kitalálták az unióban, erre a Magyar Orvosi Kamarának megvan a maga kész, használható javaslata. Kérdés, hogy egyszer el fogják-e fogadni?

 

Mv.: - Vannak az orvosi kamarának arra nézve információi, vagy felmérései, hogy mi volt az a leghosszabb idő, amit ügyeletben kellett tölteni egy orvosnak?

 

Éger István: - Sajnos még mai napig is gyakorlat, de különösen az elmúlt években abszolút bevett gyakorlat volt, hogy valaki elment péntek reggel dolgozni, és hétfő délután, hétfő este érkezett haza, mert a pénteki munkanapját követő 48 órás hét végi ügyeletét hétfőn újabb munkanap követte. Tehát ez az, ami teljes mértékben elfogadhatatlan. Az Európai Unió ezt abszolút nem engedi meg. Ott a munkaidő, és maximum, amennyiben a munkaegység ezt megkívánja, egy utána követő ügyelet lehet az a csúcs, amit egyben elvégezhet betegellátási érdekből valaki, viszont utána kötelező pihenni menni. Tehát olyan, hogy valaki dolgozik, ügyel és megint dolgozik, na ez az, ami ki van szárva.

 

Mv.: - És hát ne felejtsük el, hogy ez a beteg érdeke, vagy a beteg állapotára is negatív hatással lehet.

 

Éger István: - Természetesen, így van, elsősorban így van.

 

Mv.: - Olyan esetek, én hallottam egy esetről, amiben az történt, hogy az orvos valamelyik ünnep alkalmával ügyeleti idő alatt nem tartózkodott bent a kórházban. Most csak egy esetet világítok meg, és nyilván összefüggéseiben vagyok kíváncsi az ön véleményére, ittas volt, beült az autóba, bement, mert kapott egy riasztást. Megműtött egy embert, hál' istennek nem történt semmi, majd visszament az adott szórakozóhelyre. Ez mennyire gyakori?

 

Éger István: - Kérem szépen ez remélem, hogy abszolút egy ritka eset. Ez a tényállás, amit ön elmondott, ez több ponton egyszerűen bűncselekmény kategóriába megy, mert egy ügyeletet nem lehet elhagyni. Az ügyeletnek az a lényege fogalmilag, hogy a munka által elrendelt helyen kell tartózkodni. Ügyeletben nem lehet alkoholt fogyasztani, alkoholosan nem lehet autót vezetni, szórakozóhelyre menni, és hadd ne soroljam. Ez egy krimi, én azt gondolom, hogy ezt nem itt kellene megbeszélni, mert ez nem tartozik a becsületes egészségügyi kategóriájába.

 

Mv.: - Nyilván minden szakmában megvannak, tehát minden embernek megvannak a saját maga hibái.

 

Éger István: - Igen.

 

Mv.: - Arra voltam csak kíváncsi, hogy erről van-e tudomásuk, vagy ilyen esetekről?

 

Éger István: - Nincsen tudomásunk, de amennyiben ilyen eset a tudomásunkra jut, egyébként az előbb említettek értelmében nyilván komoly bűnügyi konzekvenciái vannak, természetesen a Magyar Orvosi Kamara is etikai vonalon ezt adott esetben vizsgálja. De hát még egyszer mondom, én remélem, hogy ilyen csak elvben vagy nagyon ritkán fordul elő.

 

Mv.: - Elnök úr még valami. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár úgy tűnik, rászállt egy kicsit az orvosokra, és ezáltal a kamarára is, hiszen nem kötnek új szerződést a háziorvosi és fogorvosi praxisok támogatására, mert ugye azt mondják, hogy visszaélések történtek. Kihallgatások kezdődnek.

 

Éger István: - Picit tegyük rendbe ezt a dolgot.

 

Mv.: - Mit tudnak?

 

Éger István: - Van egy kormányrendelet, illetve volt, amely 2001 óta előírta, hogy van egy amortizációs díjvisszatérítés az alapellátásban. Ez volt az első lépés az egészségügyben az amortizációnak, és egyben az utolsó, mert sajnos minden tiltakozásunkra ezt a törvényt, illetve jogszabályt visszavonták, eltemethettük január 1-jével. Ez egy kormánydöntés volt. Utána két hétre rá egyszer csak megint elkezdődött egy olyan fajta orvosellenes kampány, mint amilyen korábban a magánorvosok vényírásával kapcsolatban felmerült. Feltételezve, hogy egyesek visszaéltek volna vele netán, ám lássuk a konkrét eseteket és bizonyítsák. Helyette most a teljes orvoskar, alapellátó orvoskarról van szó, aki ilyen díjátalányban részesült, azt vizsgálni fogják visszaélések gyanújával. Én itt most is csak azt tudom mondani, amit máskor. Ne általánosítsanak, mutassák meg a bűnösöket, azokat vessük ki magunk közül, most képletesen mondva, a többit meg hagyják békességben dolgozni, és ne mondják, hogy ezért szüntették meg a kormányrendeletet, mert ezt nem felfüggesztették, hanem visszavonták. Nem az OEP, mert nincs hozzá joga, hanem a kormány, mert ahhoz van joga, e mögött is költségvetési megszorítás van. Szó sincs arról, hogy ha a vizsgálat rendben lévőnek talál mindent, akkor vissza fogják állítani ezt a kormányrendeletet, és ez sajnos a 21 lépés programmal szembemenő lépés, mert az alapellátás vonzóvá tétele ellen hat, tehát nem lesz még inkább háziorvos.

 

Mv.: - Van-e arról információja még röviden, hány ilyen vizsgálat kezdődött az OEP részéről?

 

Éger István: - Csak azt tudom megmondani jelen pillanatban, amit az újságban olvasok, hogy gyakorlatilag az alapellátók teljes körét érinteni fogja, már aki igénybe vett ilyen úgymond hiteltámogatást, illetve amortizációs díjvisszatérítést. Kezdeményeztem a főigazgató úrral, az OEP főigazgatójával egy személyes találkozást ennek a megbeszélésére különösen azért, mert ő is úgy ítélte meg, tegnap röviden találkoztunk egy rendezvényen, hogy szerencsétlen a kommunikáció ebben az ügyben, de még eddig a személyes találkozóra nem került sor. Én remélem, hogy ebben tudok egy kicsikét hát nyugvópont felé haladni, mert rossz ízűek a kommünikék.

 

Mv.: - Éger István köszönjük szépen, és hát várjuk az eredményeket ez ügyben.

 

Éger István: - Köszönöm szépen.

 

Mv.: - És köszönöm, hogy itt volt.

06-01-22 03:40:48 - írta Giulio történésze

"Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy a bíróság most azt mondta ki, hogy az ügyeleti időt túlmunkadíjazás szerint kell kifizetni, ami az órabér 150 százalékát teszi ki. Eddig ezt az időt az órabér töredékével fizették , tette hozzá a szakember.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vizsgálódásával kapcsolatban a főtitkár megjegyezte, hogy az OEP korábban megszüntette az amortizációs alapot, és csak utána jött elő azzal a magyarázattal, hogy azért tette, mert az orvosok visszaéltek a hitellehetőséggel. Bírálta az egészségügyi kormányzatot, amiért ismét azt az érzetet kelti az emberekben, hogy az orvosok lopnak, csalnak, hazudnak."

06-01-19 20:06:31 - írta Giulio történésze  

                                                   

Újabb pernyerés Egerben

Immár harmadik ízben született jogerős ítélet ügyelet ügyben. Ezúttal az Egri Megyei Munkaügyi Bíróság mondta ki azt, amit a kamara már régóta állít: a teljes ügyeletben töltött idő munkaidőnek számít.
 
Mai ítéletében a megyei bíróság az elsőfokon eljáró Egri Munkaügyi Bíróság döntését hagyta helyben. A munkaügyi pert az akkor még önkormányzati költségvetési intézmény – a megye egyik városi kórháza - ellen indította egy közalkalmazott orvos. A kórház időközben gazdasági társasággá alakult, ami ugyan némileg hátráltatta az ügymenetet, a bíróság azonban azt is megállapította, hogy a gazdasági társaság a perbeli követelések tekintetében jogutódja a költségvetési intézménynek.

Ismeretes, hogy korábban a Jász-Nagykun-Szolnok-, valamint a Zala Megyei Bíróság is az orvosoknak adott igazat. A teljes ügyeleti idő munkaidőként történő beszámításának jogalapja egy EU-s direktíva, amelynek azonban a hatályos nemzeti jogszabály ellentmond. E direktívára hivatkozva hozta meg egyébként az Európai Bíróság is ítéleteit az orvosok javára spanyol és német munkaügyi perekben.

További perek is folyamatban vannak, így például Székesfehérváron, Szombathelyen, Szekszárdon. Ez utóbbi helyen nem közalkalmazott, hanem vállalkozó orvosok perelnek.

06-01-16 05:47:57 - írta Giulio történésze

Kémek vannak mindenütt, ismétlem - kémek.

Mindenütt.

Kémek.

06-01-15 12:02:24 - írta Giulio történésze

Részlet az előterjesztésből:

"Az Egészségügyi Minisztérium megvizsgálta, hogy ha a Bizottság eredeti javaslatának megfelelő formában kerülne elfogadásra a tervezet, annak milyen költségvetési és gazdasági hatásai lennének. Ez azt jelentené, hogy az ügyeletre vonatkozó átalányszámítási szabályok alkalmazására a továbbiakban nem lenne lehetőség. Ez egyedül az egészségügyben, éves szinten mintegy 8,5 Mrd Ft tehernövekedés jelentene. (További gazdasági ágazatokra vonatkozóan, ahol az ügyelet még jellemzően előfordul, a számítások még folyamatban vannak.)"

"Ugyanakkor az Európai Bíróság döntéseinek azonnali hazai alkalmazása nemcsak a költségvetési következmények, hanem a humánerőforrás biztosítsa szempontjából is megvalósíthatatlan. "

Mindezt leírják 2004. november első napjaiban, vagyis kiszámolták a törvénysértés ÁRÁT is.

Felesküdött miniszterekről, köztisztviselőkről van szó. Legfeljebb hamisan esküdtek, ahogy Csülök is mondja (csak, ha muszáj.)

Nincs eléggé pejoratív jelző a szókincsemben, amivel ezt a pökhendi magatartást minősíteni tudnám.

06-01-14 19:19:58 - írta Giulio történésze

06-01-14 10:20:28 - írta Giulio történésze

Nyíradony ügyében egyelőre hírzárlatot rendelek el. :-)

Alapos okom van erre.

További érdemi információkat csak a MOK és a minisztérium által közösen lefolytatott hatósági és etikai vizsgálat után áll módomban közölni.

Akkor viszont közölni fogom.

Giulio

06-01-13 07:47:33 - írta Giulio történésze

Szilvia nem kapott receptet (és gyógyszert) - a régi hamarosan elfogy, de az új még nincs készen.

06-01-13 03:34:15 - írta Giulio történésze

Pásztón a háziorvosok még mindig szerződés nélkül dolgoznak.

06-01-13 01:26:23 - írta Giulio történésze

Nyíradonyban ma a MOK vezetősége tárgyalt az önkormányzattal és Tasó László polgármesterrel. A tárgyalás eredménytelenül zárult.

06-01-11 18:42:54 - írta Giulio történésze

Remek interjú Éger Istvánnal.

A legfontosabb mondanivalókat Éger István elmondta, a riporter pedig érthetően kérdezett.

06-01-10 23:07:08 - írta Giulio történésze

Magyarország vezető méltóságai mellett az Országgyűlés összes képviselője (386 fő) név szerint megkapja a tiltakozó orvosok beadványát.

Nyíradony polgármestere, Tasó László országgyűlési képviselő is.

A neki címzett levél első oldala:

06-01-10 22:37:16 - írta Giulio történésze

Az elmúlt napokban újabb kollégák támogatása érkezett a Nyílt Levélhez.

Eddig összesen 223 orvos támogatta a Nyílt levél megjelenését.

06-01-10 03:11:37 - írta Giulio történésze

Az Egészségügyi Minisztérium a modern parlamentáris demokrácia szabályainak megfelelően közzéteszi a hatályos jogszabályokat, valamint jogszabálytervezeteket is.


Ezen utóbbiak közül az érdekesebbek:

A mentésről szóló egészségügyi miniszteri rendelet tervezete

A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló kormány-előterjesztés tervezete

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetéséről szóló 64/2003. (X. 31.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló egészségügyi miniszteri rendelet tervezete

06-01-09 07:33:38 - írta Giulio történésze

Az elmúlt napokban sok anyag összegyűlt. Röviden összefoglalva:

1. A Nyílt levél, az aláíró orvosok listája, Állásfoglalása és Nyilatkozata.

2. Üzenet az újságíróknak.

3. Javaslatok az ügyeleti díjazás rendezésére

06-01-09 07:30:02 - írta Giulio történésze
Természetesen az ügyeleti díj rendezéséhez javaslatokat is kínálnak az orvosok. Ezek közül az első:

"Dr.Rácz Jenő
Miniszter Úrnak

Tisztelt Miniszter Úr!

Az MTV1-en 2006.01.04-én elhangzott Este c. műsorban Ön többek között arról is szólt, hogy az orvosi ügyeletek bérvitáinak rendezése során nincs többletforrás (korábban emlitette, hogy sem a kórházak, sem az önkormányzatok gazdálkodása nem teszi lehetővé az elmaradt ügyeleti dijak kifizetését, a kért emelését).
Szeretnék Önnek és munkatársainak segitségére lenni, hogy az egészségügyi dolgozók túlmunka-dijazását minél hamarabb, és mindkét fél számára elfogadható mértékben rendezni lehessen.

A heti törvényes munkaidőn felüli 8 kötelezően elrendelt túlmunka, valamint a 12 óra önként vállalt túlmunka (150% bérezésű) bérének kiszámitásakor az Alkotmány, a KJT.,az MT. rendelkezéseit figyelembe véve kell kiszámolni a túlmunka órabérét.

A túlmunka kötelező óraszámát 0 % adóteherrel, az önkéntes túlmunka óraszámát 10 % adóteherrel kell terhelni.

A fent emlitett jogszabályok alapján a túlmunka dijazása és adózása szektorsemleges, az egészségügyi dolgozók jogviszonytól függetlenül egységes dijazásban részesülnek.

Ebben az esetben a túlmunka óradijak emelésére minimálisan lenne szükség, ugyanakkor a dijazása megfelelne a fent emlitett törvényeknek, valamint nem jelentene érdemleges plussz forrás bevonást sem az önkormányzatok, sem a kórházak számára.

A 2006. évi bevezetése esetén -tekintettel arra, hogy adóbevallás  a következő évben esedékes- véleményem szerint az elmaradt ügyeleti dijak kifizetésében kedvező poziciót érhet el az állam a perenkivüli megegyezésben, tekintettel arra, hogy az ez évben perenkivüli megegyezés szerinti összeget az egészségügyi dolgozó 2007. évi adóbevallásban fogja szerepeltetni, igy az általam fent leirt adókedvezményekkel a peren kivüli egyezség és fizetés mindkét fél számára előnyös.

Tisztelettel:

Dr.Köteles László
Sátoraljaújhely 2006-01-08"

06-01-09 06:37:13 - írta Giulio történésze

A blogon most már elérhető a 216 orvos jogi álláspontja és nyilatkozata is.

A média képviselői legyenek szívesek először ezeket elolvasni, és csak UTÁNA kérdezni, ha valami nem érthető.

06-01-09 00:39:59 - írta Giulio történésze

Nyíradonyban él a "felháborodott lakosság" is.

06-01-08 20:18:45 - írta Giulio történésze

2006, Európai Unió, Magyarország, Győr, az ország egyik legfejlettebb régiója:


"Elege lett az osztályán uralkodó áldatlan állapotokból dr. Alexy Miklósnak, a győri Petz Aladár Kórház főorvosának.
Megunta, hogy koraszülött osztálya tíz éve semmilyen fejlesztésre nem kapott pénzt az államtól. Ezért kiutazott az ausztriai Krems város kórházába, és körbeguberálta az intézmény raktárába bezsúfolt, leselejtezett műszereket és berendezéseket. Tíz agyonhasznált monitort vásárolt 130 ezer forintért, darabja újonnan másfél millió forintba kerülne. Egyelőre ötöt használnak, a többi jó lesz majd alkatrésznek. Összemezgerélt még két használt inkubátort is, fűthető matraccal. A főorvos már semmit sem bíz a véletlenre: a szükséges eszközök és berendezések listájával utazik külföldi konferenciákra, és jobban eleresztett kollégáinak humanitárius érzékében bízva a névjegyéhez e listából is mellékel egy példányt."


Budapest, ugyancsak fejlett régió:

"Csőd közeli állapotba került az ország negyedik legnagyobb kórháza, a fővárosi, Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti Központ. Rácz Jenő egészségügyi miniszter azonnal felmentette állásából a kórház gazdasági igazgatóját.
... Az OEP azonban az így keletkezett négyezer beteg többletköltségét nem volt hajlandó megtéríteni, csak a tervekben szereplő esetszámot.
Vályi-Nagy István főigazgató összegezte a múltat: "Ez az elmúlt időszakban folymatosan bővülő kapacitást jelentett az intézményünk számára, amit még mindig nem sikerült az Egészségbiztosítási Pénztárral elismertetni. És sajnos az egyre romló finanszírozási feltételek miatt, valószínűleg a betegellátás színvonala is csökkenni fog...."

06-01-08 19:57:23 - írta Giulio történésze


Az RTLKLUB híradójának riportere valószínűleg nem értette meg teljesen a tiltakozás és a panaszbeadvány lényegét.

"Az orvosok a nyílt levelet a közjogi méltóságoknak és valamennyi országgyűlési képviselőnek címezték. Az Egészségügyi Minisztériumban annyit közöltek, hogy nem történt törvénysértés, és dolgoznak az ügyeleti rendszer átalakításán.

Fizetett keretes hirdetésben vonja felelősségre az ország vezetőt és országgyűlési képviselőit egy orvoscsoport. A nyílt levél megjelenését kétszáztizenhat orvos támogatta. Az is olvasható levélben, azt kifogásolják, hogy Magyarországon az ügyeleti időnek csak egynegyedét fizetik ki és ismerik el munkavégzésnek, holott az Európai Bíróság korábban már kimondta, hogy az ügyelet minden perce munkaidő. Az országban már több per indult, amit az orvosok megnyertek.

"A bíróságok döntései szerint, amelyekből kettő már jogerős és nemsokára remélhetőleg a harmadik is az lesz, a teljes ügyeleti idő munkaidőnek számít. Ezzel ellentétesek a jelenlegi hatályos magyar jogszabályok" – mondta Dr. Antal Szalmás Tamás, orvos-jogász.

Az Egészségügyi Minisztérium sajtófőnöke azt mondta, hogy a magyar jogszabályok nem ütköznek az Európai Unió semmilyen szabályozásával, ugyanakkor dolgoznak az ügyeleti rendszer átalakításán.

Az orvosi kamara szerint évente negyvenmilliárd forint plusz kellene az ügyeleti idő teljes kifizetésére. Ennek elismerése azonban nem csak pénzkérdés. Ha az ügyelet is munkaidőnek számítana, akkor egy orvos kevesebb túlmunkát vállalhatna, emiatt pedig összeomolhatna a mostani ügyeleti rendszer."

Blénessy Gábornak el kellett volna olvasnia a MOK 2004-es beadványait, melyeket Lenkovics Barnabáshoz, valamint az Alkotmánybírósághoz nyújtottak be, és amelyben kérték, hogy:

"Kérjük a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXII. törvény 59.§ (4) bekezdés b) pontja, c) pontja f) pontja, (5) bekezdése, valamint közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 233/2000.(XII.23.) Korm. rendelet 9.§ (1) bekezdése, 10.§ (1)-(7) bekezdései, a 12.§ (6) bekezdése, 12/A.§ (1)-(2) bekezdése, 14.§-a alkotmányellenességét állapítsa meg és semmisítse meg az itt felsorolt rendelkezéseket, mint alkotmányelleneseket."




Valamint el kellett volna olvasnia a MOK hivatalos állásfoglalását a munkaidőszervezésről.

06-01-08 19:39:33 - írta Giulio történésze

A szombati napon a hivatalos beadványok is postára kerültek, hasonló szöveggel:

06-01-06 22:01:59 - írta Giulio történésze


A Nyílt Levél megjelenését anyagilag támogató orvosok névsora:

Dr. Adamovich Károly Dr. Al Ghaoul Nadim Dr. Antal Szalmás Tamás Dr. Ábrahám Márta Dr. Ágoston Zsuzsanna Dr. Bagó Borbála Dr. Balla Sándor Dr. Balogh Ilona Dr. Balogh Mária Dr. Barbély István Dr. Barják Tamás Dr. Bartha István Dr. Bálint Alexander Dr. Bereczky Mihály Dr. Békési Zoltán Dr. Bobkó Éva Dr. Bodonhelyi Zsolt Dr. Bognár József Dr. Boksa György Dr. Bollók Zoltán Dr. Bondor Gyula Dr. Borsi Éva Dr. Bozsó Ferenc Dr. Breining Ildikó Dr. Budai László Dr. Bus Mária Dr. Büki Andrea Dr. Bürger Mihály Dr. Csaba Margit Dr. Csala Attila Dr. Cseresnyés Marianna Dr. Csibi Erzsébet Dr. Csiky László Dr. Csillag Márta Dr. Csoltó Márta Dr. Csonka Csaba Dr. Cs. Tóth Zoltán Dr. Dabasi Gabriella Dr. Deák Ferenc Dr. Demetrovics Szilárd Árpád Dr. Dobai Csilla Dr. Domokos Beatrix Dr. Dóka András Dr. Dömötör Gábor Dr. Dömötör Károly Dr. Dubecz Attila Dr. Dux László Dr. Erdei Mihály Dr. Élő Gábor Dr. Farkas Mária Dr. Ferencz Péter Dr. Fintha Attila Dr. Folmayer Erzsébet Dr. Fuchs Hilda Dr. Fujsz János Dr. Fülep László Dr. Gálfi Zoltán Dr. Gergely Gábor Dr. Gilly Gyula Dr. Görhöny Géza Dr. Gulyás Zoltán Dr. Gyurics János Dr. Hajdu László Dr. Hajnal Péter Dr. Halmai Flórián Dr. Hamvas Imre Dr. Hanyecz Vince Dr. Haris Tamás Dr. Harka István Dr. Hegyesi Éva Dr. Herczeg László Dr. Herczeg Zita Dr. Heyam Jolahey Dr. Holvay Endre Dr. Horváth Róbert Dr. Horváth Sándor Dr. Hrabár Jenő Dr. Jeney Éva Dr. Juhász István László Dr. Juhász Mária Dr. Kanyó János Dr. Kapusi Lajos Dr. Katona Gábor Dr. Katona M. Dr. Katona Zoltán Dr. Kállay Tamás Dr. Kecskeméthy Gyula Dr. Kecskés I. Dr. Kelemen Éva Dr. Kelemen Imre Dr. Kenderes János Dr. Keresztes Mihály Dr. Kertész Miklós Dr. Keszthelyi Gyula Dr. Kincses László Dr. Kis János Dr. Koncz Andor Dr. Koroknai Géza Dr. Kovács Gábor Csongor Dr. Kovács István Dr. Köblös Katalin Gabriella Dr. Köles József

Dr. Köteles László Dr. Kővári Jánosné Dr. Krahling Zsófia Dr. Kunsági Máté Erzsébet Dr. Kusai Anikó Éva Dr. Kürti József Dr. Lambert Miklós Dr. Lampek Imre Dr. Lábdi Katalin Dr. Láng Andor Dr. Legeza Tivadar Dr. Lukács Tóth Ildikó Dr. Magyar István Dr. Major László Dr. Marosy György Dr. Martinkó István Dr. Masszi György Dr. Mánya Kristóf Dr. Máté Miklós Dr. Mecseky László Dr. Mester János Dr. Mészáros Ilona Dr. Miszti Lajos Dr. Molnár László Dr. Molnár Marianna Dr. Nagy Ákos Dr. Nagy Gábor Dr. Nagy János Dr. Nagy Marcell Dr. Nagypál Györgyi Dr. Nándorfi Géza Dr. Németh Balázs Dr. Németh Jenő Dr. Németh József Dr. Olasz József Dr. Orbán Tihamér Dr. Orosz János Dr. Osvald Ákos Dr. Örömy Orsolya Dr. Papp Béla Dr. Papp Géza Dr. Pap Imre Dr. Pap Zoltán Dr. Pálinkás Pál Dr. Pátkainé Dr. Kiss Magdolna Dr. Péter Miklós Dr. Pikó Béla Dr. Polgárdi József Dr. Poór László Dr. Pozsegovits Krisztián Dr. Prinz István Dr. Rácz Antal Dr. Rigler Kálmán Dr. Ringwald Zoltán Dr. Salamon Attila Dr. Sallai Péter Dr. Schiffert András Dr. Sebestyén Balázs Dr. Sikó László Dr. Sinkó Káli Róbert Dr. Sipos Edit Dr. Solymosi Attila Dr. Solymosi Tamás Dr. Steierhoffer György Dr. Steer Katalin Dr. Stohl Viktória Dr. Szabó Alexandra Dr. Szabó Alíz Dr. Szabó Ágnes Dr. Szabó György Dr. Szabó Lajos Dr. Szakács Gabriella Dr. Szekeres András Dr. Szelva István Dr. Szerémy Zsolt Dr. Széphalmi Péter Dr. Szíjjártó László Dr. Szilárd András Dr. Szilvási István Dr. Szolyka Tímea Dr. Szőcs Gabriella Dr. Tari Rozália Dr. Telek Géza Dr. Temesszentandrási Hedvig Dr. Terentyák András Dr. Tholt Mária Dr. Tóth Ilona Dr. Tóth Mihály Dr. Tóth Tihamér Dr. Túróczy Gergely Dr. Udvardi Judit Dr. Vághy Richárd Dr. Vajcs Marianna Dr. Vályi Péter Dr. Vanca Julianna Annamária Dr. Varga István Dr. Varga Zsolt Dr. Varró Gyula Dr. Vass Éva Dr. Várszegi Tamás Dr. Zemlényi László Dr. Zengő Elemér + 14 név nélkül támogatást nyújtó Kolléga

Postai okok miatt késett a támogatásuk:
Dr. Béres Imre
Dr. Dósa Gábor
Dr. Pál István
Dr. Telkes Gábor
Dr. Vági Andrea
+ 2 Anonym Kolléga

Dr. Blazsovszky Matild
Dr. Kun-Gazda Melinda
Dr. Molnár István
+ 3 Anonym Kolléga

Dr. Baráth István
Dr. Tóth Sándor
Dr. Wolkóber Ágnes


(A Nyílt Levél újságban megjelent formája - kinyomtatható, kiplakátolható.)

 

Közöségi helyeken eddig megjelent a hír:

Webdoki
HIRTV
MNO
Virtuális Parlament
Magyarorszag.hu 1
Magyarorszag.hu 2


Tényszerű híradás a lakosság felé, a szerző/riporter/újságíró feltételezhetően megértette a Nyílt Levél mondanivalóját:

HIRTV1
HIRTV2
Délmagyarország
Hirado.hu
Weborvos.hu

Híradás a lakosság felé, a szerző/riporter/újságíró feltételezhetően nem értette meg a Nyílt Levél mondanivalóját:

RTLKLUB
 

06-01-05 09:14:54 - írta Giulio történésze

A Ius Resistendi - Orvosok Egymásért Társaság állásfoglalása az "orvosi műhiba" kifejezés használatával és az ebből eredő félreértésekkel kapcsolatosan 

Tekintettel arra, hogy jelenleg az "orvosi műhiba" kifejezés pontos jelentése jogszabályban nincs meghatározva, és sem a jogi szakirodalom, sem az orvosszakértői gyakorlat nem alakította ki a fogalom egységes használatát,

figyelembe véve, hogy az "orvosi műhiba" kifejezéshez a közfelfogás automatikusan hozzárendeli a szakmai szabályszegés tényét és az orvos polgári jogi/ büntetőjogi felelősségét,

szem előtt tartva, hogy Alkotmányunk minden ember számára biztosítja az ártatlanság vélelmét és a jó hírnévhez való jogot, továbbá, hogy a Magyar Köztársaságban a polgári és büntetőjogi felelősséget bíróság jogerős ítélete állapíthatja meg,

 

a Ius Resistendi - Orvosok Egymásért Társaság az "orvosi műhiba" kifejezés használatával és a tömegtájékoztatás során ebből eredő félreértésekkel kapcsolatosan az alábbiak szerint foglal állást:

 

Az "orvosi műhiba" kifejezés pontos jelentése jogszabályban nincs meghatározva, és sem a jogi szakirodalom, sem az orvosszakértői gyakorlat nem alakította ki a fogalom egységes használatát.

Véleményünk szerint, az orvosi hivatás gyakorlása során ellátott betegeink egészségében, testi épségében sajnálatosan bekövetkező károsodások három csoportba oszthatók:

1.) Az első csoportba azok az esetek tartoznak, amikor a szakmai szabályok tökéletes megtartása mellett felállított helyes diagnózis, az orvostudomány mindenkori állásának megfelelő kezelési terv és annak szakszerű kivitelezése ellenére is, a beteg egyéni adottságai miatt, vagy a tudomány jelenlegi állása szerint még nem ismert, egyéb okból, sorsszerűen következik be a károsodás.

2.) A második csoportba soroljuk azokat az egészségkárosodásokat, melyek a szakmai szabályok tökéletes megtartása, elvárható gondossággal felállított diagnosztikai terv mellett, az elvégzett vizsgálatok eredményeiből levont téves következtetések, az ezekre épülő téves kezelési terv, illetve a vizsgálatok vagy kezelések során előforduló, baleseti jellegű eseményekből következnek.

3.) Végül pedig, a harmadik csoportba azokat az eseteket soroljuk, amikor polgári jogilag felróható vagy büntetőjogilag vétkes szakmai szabályszegés következménye a sajnálatos eredmény.

 

Az első két csoportba tartozó esetek az orvosi beavatkozások társadalmilag elfogadott mértékű kockázatai közé tartoznak, illetve sorsszerűségük miatt elkerülhetetlenek, így ezekkel kapcsolatosan az orvos polgári vagy büntetőjogi felelőssége nem merül fel.

Az "orvosi műhiba" kifejezés a harmadik csoportba tartozó sajnálatos eseteket jelöli, ezen álláspontunk helyességét alátámasztja, hogy a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 42. § (1) bekezdése is hasonló módon ragadja meg a biztosításközvetítői műhiba fogalmát (ebben az értelemben ők a szakmai szabályok betartásában való "kötelezettségük elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős"-ek). Határozott meggyőződésünk, hogy egy, az orvosi hivatás gyakorlása közben bekövetkezett egészségkárosodással, testi sérüléssel járó eseményt ebbe a kategóriába csak bíróság jogerős ítélete sorolhat be, emiatt a műhibák számáról is egyelőre csak a bírósági ítéletek pontos számbavétele alapján lehetne nyilatkozni, anélkül nem.

Fentiek alapján tiltakozunk minden olyan statisztikai elemzés, becslés készítése, közzététele és terjesztése ellen, mely az "orvosi műhibák" előfordulási gyakoriságáról a bírósági ítéletek számbavétele nélkül nyilatkozik. Ezen események száma kizárólag a bírósági statisztikák alapján lenne megállapítható.

Tiltakozunk továbbá minden olyan tanulmány, becslés, értékelés, elemzés vagy hasonló mű közzététele ellen, ami az "orvosi műhiba" fogalmát a fentebb körülírt másik két kategóriával egybemossa.

Meggyőződésünk, hogy az "orvosi műhibák" előfordulásának gyakoriságában döntő tényezőként játszik szerepet az orvos fáradtsága, kimerültsége, esetleges kiégettsége, amelyet elsősorban a munkaszervezés elégtelensége okoz.

Ismételten és határozottan tiltakozunk az ellen, hogy a jogharmonizációs kötelezettségének elmulasztásával a jogállamiság legalapvetőbb elveit sértő, alkotmányellenes, exlex állapotot fenntartó Kormány államtitkára a hazai viszonyok tudományos vizsgálata nélkül, megalapozatlan becslések alapján a hazai gyógyítás iránti bizalom megingatására, lerombolására alkalmas formában nyilatkozzon a médiának. A közlekedési balesetben és az orvosi tevékenység során elhunytak számának az összehasonlítása semmilyen következtetés levonására nem alkalmas, egyszerűen visszataszítóan morbid.

Emiatt, és amiatt is, hogy az "orvosi műhiba" fogalma a mindennapos és tömeges használat ellenére, még mindig nem került jogszabályban meghatározásra - álláspontunk szerint - többek között Vojnik Mária államtitkár asszonyt is közvetlen és súlyos politikai felelősség terheli. Kérjük, hogy ennek lehetőségét vizsgálja meg, és amennyiben egyetért, vonja le a megfelelő következtetéseket!

Határozottan támogatunk minden olyan kezdeményezést, így például az ellátási protokollok lefektetését, melynek célja, hogy egyfelől kiindulási alapot adjon az orvosnak mindennapi munkájában az egészségügyi törvény által vele szemben támasztott, elvárható gondossági követelményének teljesítéséhez, másrészt az ítélkezési gyakorlat, az utólagos bírói kontroll számára is konkrétabb és számon kérhető alapokra helyezi az "elvárható gondosság" jelenleg elvont fogalmát.

Végül de nem utolsó sorban, felhívjuk mindenkinek a figyelmét arra, hogy az orvosi tevékenység sajátossága, lényege, hogy az kifejezetten az emberi szervezet egészséges működésének helyreállítására, pozitív, gyógyító célú befolyásolására irányul, eltérően más, összehasonlításra előszeretettel felhasznált gazdasági ágazatoktól. Az egészségügyi tevékenység minőségének a "műhibák" gyakorisága és ezek kimenetelének súlyossága az egyik, de nem az egyetlen minőségi indikátora. Éppen ezért súlyosan sérti az orvostársadalom jó hírnévhez való jogát, és negatív irányba torzítja az ellátás színvonaláról kialakított képet, ha ezeket az adatokat kiragadva, az elért, valódi eredmények nélkül mutatják be.

 Az embernek a jó szándékban, az önmagában, a családjában, a nemzetében való hitét is táplálnia kell. Hinnie kell minden állampolgárnak abban, hogy nem tragédiák sorozata az élete. Hinnie kell az anyjában, aki világra hozta és hinnie kell abban a világban, amelyben él. Ennek a hitnek a táplálása, életben tartása nem csak az orvosok feladata, hanem mindenkié, aki közfeladatot vállalt! Az értékek lerombolását kerülni kell!

 
Ius Resistendi - Orvosok Egymásért Társaság

iusresistendi@freemail.hu

 

06-01-04 08:26:03 - írta Giulio történésze

06-01-04 06:24:10 - írta Giulio történésze
Amikor az egyetlen működő regionális autó is leáll.

"Néhány nappal ezelőtt a csúszós, havas időben balesetet szenvedett a baranyai koraszülött mentők egyetlen autója. A mentő Dombóvárra igyekezett egy babáért, amikor előzés közben kikanyarodott elé egy mezőgazdasági jármű. A rendőrségi helyszínelés egyértelműen a traktoros felelősségét állapította meg. A gépjármű eleje összetört, a kár több százezer forintra tehető. Az autó jelenleg nem használható, a munkát kölcsönzött mentőkocsival végzik."

06-01-04 03:29:29 - írta Giulio történésze

  Milyen érdekes, nem is tudtam, hogy Lothar Matthaeus  a  kollégám lenne.