05-12-31 21:14:10 - írta Giulio történésze

Az OM feltételezhetően egy szabálytalan pályázattal akar 2 milliárd forintot odaadni valaki(k)nek.

05-12-31 08:40:26 - írta Giulio történésze

Központi orvosi ügyeleti hírek a Somogyból.

"...a több, mint 37 ezer lakosú térségben az ügyeleti ellátást otthonukban igénylők aránya némi javulás ellenére is még mindig nagyon magas, 60-70 százalék. Ekkora populációban pedig egy influenzás időszakban legalább 500 olyan beteggel kell számolniuk, akik elvárnák, hogy az ügyeletes a házhoz menjen, ellássa gyógyszerrel, majd másnap ismét látogassa meg. Ezt a leterheltséget azonban nem bírja el az ügyelet és nem is lenne ésszerű fenntartani – véli dr. Antal László. A rossz gyakorlat rögzülésének okát a lakosság fejletlen egészségügyi kultúrája, elmaradott szociális helyzete mellett a rosszul rögzült kommunikációban, s az ellátás ingyenességére alapozó szokásjog megőrzésében látja. Nem egy példa van arra, hogy két személygépkocsi is áll az udvarban, miközben kiderül: indokolatlan volt az ügyeletes házhoz hívása. Igaz, olyan is akad szép számmal, amikor pénz, megfelelő közlekedési eszköz hiányában rendelik otthonukba az ügyeletest, ám a gyógyszert patika és pénz híján már nem tudják kiváltani, s elmarad a vizsgálatot követő gondos ápolás is. .."

05-12-31 07:48:33 - írta Giulio történésze

A Baranya Megyei Kórház működtetési joga eladó/átadó. Remélhetőleg más helyek tapasztalatait figyelembe veszik szerződéskötéskor.

05-12-30 22:07:08 - írta Giulio történésze
Nyilvános levelezőlista indult az orvosi jogvédelem témájára fókuszálva.

05-12-30 18:18:25 - írta Giulio történésze

Frissült a
"Hogyan dolgozzunk a magyar jogszabályoknak megfelelően?"
részleg.

Egy másik háziorvos ügyészségi beadványa olvasható.

05-12-30 01:45:00 - írta Giulio történésze

Kórházak privatizáció előtt és után

"Mint az alábbiakból kitűnik, a Baranya Megyei Kórház esetében szeretnék elkerülni azokat a hibákat, amelyek a kiskunhalasi helyzet kialakulásához vezettek. Ezért kiemelünk néhány fontos momentumot a halasi folyamatból.

2004. július 1-jétől privatizálták a Semmelweis Kórház működését. Összesen egy jelentkező volt, az ajánlatát nem volt mód versenyeztetni más befektetőkével.

A szerződésben a befektető HospInvest Rt. vállalta, hogy tovább foglalkoztatja a meglévő létszámot - mégis a 980 dolgozóból másfél év alatt 116-ot elbocsátottak. A szerződés nem tartalmaz szankciót arra az esetre, ha a befektető megszegi ezt a vállalását. A 2004-es esztendő végére vállalták a sürgősségi betegellátó osztály átadását - ennek még 2005 karácsonyára is csak a beruházási része készült el. A szerződésben szereplő 60 millió forint helyett 430 millióba került. Nincs szankció a megállapodás ilyen mértékű megváltoztatására.

Az előzetes ígéret szerint a magánvállalkozás a saját pénzét fektette volna a kórház felújításába. Ehelyett a kiskunhalasi önkormányzat még a kórházat működtető kht. vételáraként kapott 57 millió forintot is visszaadta a befektetőnek. A beruházáshoz szükséges hitelt is a kórház kht. vette fel a betegellátásra fordítandó OEP-bevételek terhére. Igaz, amikor az akkori pénzügyi osztályvezető 2005 októberében napvilágra hozta ezt a tényt, kiderült, hogy a nyilvánosság számára meg nem ismerhető, de a CIB Bank által elfogadott egyéb "vagyonelemek" is fedezetül szolgálnak.

2005 októberében az is kiderült: sem a nyilvánosság, sem az önkormányzat nem tekinthet bele a kórház fejlesztésében és működtetésében részt vevő cégcsoport belső elszámolásába. A pénzügyi osztályvezetőt elbocsátották, amikor az a befektető által üzleti titoknak tartott adatokat hozott nyilvánosságra.

2005. december 19-én a kiskunhalasi képviselő-testület ülésén a befektető cég ügyvezető igazgatója azt mondta: azért kell utólag megváltoztatni a feltételeket, mert a szerződés megkötésekor "a kórházat nem ismerték még belülről".

A közeljövőben várható Kiskunhalason a kórházi privatizációs szerződésnek a befektető igényei szerinti módosítása. Szükségszerű-e, hogy az egészségügyi ellátásért felelős önkormányzat mindenben alávesse magát a befektetők érdekeinek?"

Tanács Istvántól:

"A bérek kifizetése, a gyógyszerköltség, az energiaszámla és az étkeztetés fölemészti az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott összeget.

Az idén karácsonyra sem készült el a 2004-ben privatizált kiskunhalasi Semmelweis Kórházban a sürgősségi betegellátó osztály, amelyet a befektető, a Hospinvest Rt. ígérete szerint már tavaly karácsonyra át kellett volna adni.

December 20-án az építőipari beruházást fölavatták, bár a diagnosztizáló és gyógyító berendezéseket majd csak később helyezik el az új osztályon. Karácsony előtt újabb dolgozóktól váltak meg a kiskunhalasi Semmelweis Kórházban: az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) helyi szervezete szerint az év utolsó napjaiban harminckilenc dolgozó kerül az utcára. Kecskés István, a kiskunhalasi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke szerint a működtetés 2004. július 1-jétől történt privatizálása óta a 980 dolgozó közül 116-ot bocsátottak el - annak ellenére, hogy a magánbefektető a szerződésben vállalta a teljes létszám megtartását.

Az e lépések ellen szervezett kiskunhalasi demonstrációt követően a kórház helyzetéről is tárgyalt a helyi önkormányzat. Az egyik képviselő úgy fogalmazott: az egykor korszerű kórház újra ispotállyá válhat. A képviselők feltették a helyi lakosságot leginkább foglalkoztató kérdéseket Kollányi Gábornak, a Hospinvest Rt. ügyvezető igazgatójának. Mennyi pénzt fektetett be valójában a Hospinvest Rt. a saját tőkéjéből, illetve a saját nevére felvett hitelből? Kollányi Gábor azt válaszolta: mivel megvásárolták a Semmelweis Kórház Kht.-t, így a kórház által felvett hiteleket is "saját pénzeszközként kívánják értelmezni". Arra a kérdésre, hogy miért bocsátanak el egyre több dolgozót, noha 2004-ben a megtartásukat vállalták, Kollányi Gábor azt felelte: érdemes volna megnézni, hány embert bocsátottak volna el, ha nem privatizálják a működtetést. Szerinte azért kell dolgozókat elbocsátani, mert a 2006-os egészségügyi költségvetés miatt mintegy 10 százalékkal csökken a kórház betegellátási bevétele. Varázsló az - jelentette ki Kollányi -, aki 2004-ben egy pályázat során meg tudja jósolni, hogy 2006-ban egy egészségügyi intézmény mennyi pénzt fog kapni az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Nagyon szeretnének az OEP-től kapott pénzből beruházni, de a bérek kifizetése, a gyógyszerköltség, az energiaszámla és az étkeztetés fölemészti az erre szánt összeget - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogyan fordulhat elő, hogy a sürgősségi betegellátási osztály kialakítására a pályázatukban 60 millió forintot irányoztak elő, de most már 430 millió forintos építési és berendezési költségről beszélnek, a Hospinvest ügyvezető igazgatója azt válaszolta: amikor a pályázatukat beadták, a kórházat nem ismerték még belülről.

Egy másik felszólaló szerint azt ígérték, jelentős magántőkét vonnak be - ehelyett eladósították a kórházat. Legutóbb egy pályázaton 30 millió forint értékű közpénzt nyertek a sürgősségi betegellátó osztály létesítésére. Miért kell ehhez egyáltalán magánbefektető? Erre a felvetésre reagálva Kollányi Gábor azt mondta: régebben nem kapott hitelt a kórház, mert csak a magánbefektető tudta felmutatni azokat a vagyonelemeket, amelyekre hitelez a bank. Korábban pályázati pénzt sem tudott szerezni a halasi kórház - akik nem akarták, hogy a privatizáció után közpénz kerüljön Halasra, azoknak "sorscsapás", hogy a magánbefektetőnek sikerült kormányzati pénzt elnyernie.

Az igazgató azzal folytatta: a mátrixrendszer kialakítása (vagyis a korábbi kórházi osztályok közötti határok feloldása) előrelépés, mert hatékonyabb működést tesz lehetővé. A magánbefektetésnek van egy egyszeregye, és a Hospinvest Rt. pontosan azt hajtja végre, ami a piaci szférában 1990 óta működik - hangsúlyozta Kollányi Gábor.

A halasi demonstráción viszonylag kevesen jelentek meg. Nevük elhallgatását kérő kórházi dolgozók szerint az embereket megfélemlítették. Titoktartási kötelezettségre hivatkozva megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak. Orvosok, ápolók körében is általános a vélemény, hogy a magánbefektetőnek kizárólag a gazdasági szempontok számítanak. A beteg csak annyiban fontos nekik, hogy mennyi pénz kasszírozható utána az OEP-től. A kórházi dolgozókat leginkább költségtényezőnek tekintik, a szakmai szempontok mellett kiálló, a betegek érdekeit szem előtt tartó orvosok pedig indulatot váltanak ki belőlük - állította az egyik, neve elhallgatását kérő alkalmazott.

Kórházi dolgozók elmondták: a mátrixrendszer csak pénzügyi szempontból jó, de a betegek számára azt jelenti, hogy szétzilálnak korábban egységes szakmai csapatokat. Az egyes osztályokról a szakdolgozókat más szakterületen is foglalkoztatják, ahol viszont már szakképzetlennek számítanak, és csökkenteni lehet a járandóságukat. A belgyógyászaton, neurológián, pszichiátrián már orvoshiány van. Képtelenek teljesíteni az európai normákat, előfordult, hogy az ügyeleti díjakat 60 napon túl fizették ki. Nincs a kórházban érvényes kollektív szerződés, mert miután a szakszervezet megbízott egy profi ügyvédi irodát a jogi képviseletével, javaslatára nem is válaszolt a tulajdonos.

Az általunk megszólaltatott kórháziak úgy summázták mondanivalójukat: amióta a magánbefektető akarata érvényesül a kórházban, fogy az orvosok száma. Már a múlt nyáron jelentős csúszások voltak a műtéteknél. A létszámleépítések után a megmaradó dolgozók túlterheltek lettek. Többek véleménye szerint előbb-utóbb kimutatható lesz az ellátás színvonalának romlása - agyonhajszolt, egzisztenciális félelemben élő emberek nem képesek ugyanis kiemelkedő teljesítményre.

A jelenlegi halasi helyzetről sok mindent elárul, hogy azok a betegek, akik megtehetik, már most is inkább más kórházat választanak."

05-12-30 01:36:41 - írta Giulio történésze


Nyíradonyban elmozdultak a folyamatok a holtpontról, a terveknek megfelelő irányban, tehát rövidesen az ügyeleti díj emelkedni fog. Mindenképpen érdemes látnunk, hogy a polgármester az önkormányzat bevételeinek emelkedésének feltételéhez köti a díjemelést. Azonban a polgármester ezen lépésével még mindig törvénysértő módon, az orvosokat heti 60 órát meghaladó munkavégzésre kötelezetten üzemeltetné az ügyeleti rendszert.

Mindig fontos kiemelni azt, hogy az orvosok az ügyeleti kvóta kimerülése miatt hagyták abba a munkát. Miért is dolgoznának törvénysértő módon?




"A nyíradonyi önkormányzat megfontolja, hogy a jövő évi költségvetésből több pénzt fordít a helyi egészségügyre. Az ügyeletet megtagadó orvosok taktikai húzásnak tartják a bejelentést, és nem hátrálnak meg.

05-12-29 20:13:12 - írta Giulio történésze

Privatizálási hullám a német betegellátásban

"Jövőre tovább folytatódik a német kórházak privatizálása. A növekvő költségek miatt a városok és tartományok már egyre kevésbé képesek finanszírozni a kórházak működését, és hiányzik a szükséges beruházások fedezete is. A megoldás a közkórházak magánkézbe adása.

Gießen-Marburg egyetemi klinika eladása a tőzsdén jegyzett Rhön-Klinikum kórház üzemeltető társaságnak, ami az EU-ban az első egyetemi klinikai privatizációnak számít, csak a kezdet. "Az elkövetkező két-három évben egyre gyakrabban lehetünk majd tanúi kórház eladásoknak" - véli Volker Braun a Broker Equinet szakértője. "Erős privatizációs trend van kialakulóban, ami 2006-ban csak fokozódhat" - mutat rá Christian Cohrs a HVB szakértője.

Egye több és több vállalkozás tekinti kifizetődő befektetési területnek az ágazatot. A Fresenius egészségügyi konszern a fuldai Helios kórházüzemeltető milliárdos nagyságrendű megvásárlásával vonta magára a szakma figyelmét - azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a vállalatot további akvizíciókhoz hídfőállásnak építse ki.

Az RWI gazdaságkutató intézet prognózisa szerint az elkövetkező öt évben minden tizedik németországi klinika bezárásra kerül. "A változó környezethez igazodó, folyamatosan megújuló, optimális struktúrát kialakító teljesen normális és egyben fontos piacgazdasági folyamatról van szó" - írja az intézet "Krankenhaus Rating Report 2006" tanulmánya. 2010-re az intézet szerint legalább annyi magán klinika működik majd, mint állami. 2004-ben a statisztikai hivatal kimutatása szerint a kórházi ágyak 52,8 százaléka volt köztulajdonban, 35,6 százalékukat közhasznú társaságok és egyházak üzemeltették, 11,5 százalékuk pedig magántulajdonban volt. A kórházaknak egy negyede volt magántulajdonban, főként kisebb intézmények viszonylag alacsony ágyszámmal.

Jelenleg a Helios és a Rhön-Klinikum a legnagyobb kórház üzemeltető vállalatok Németországban. A küszöbön álló privatizálásokban mindkét társaság erős alkupozícióval indul, mivel kevés az igazán fizetőképes vevő. "

05-12-29 20:11:30 - írta Giulio történésze

Izgalmas nyilatkozat telve kétértelműséggel:

" A Hajdú-Bihar Megyei Liberális Egészségügyi Tanács szolidaritást vállal a nyíradonyi orvosokkal és tiltakozik az egyik háziorvos elküldése ellen - olvasható Mándi Lászlónak, a tanács elnökének kedden az MTI-hez is eljuttatott közleményében.

A dokumentum szerint a nyíradonyi önkormányzat, Tasó László fideszes polgármester vezetésével jogszabályellenesen kötött szerződést az orvosokkal és a helyzet megoldására tett megkereséseket is minden esetben elutasította.

Mándi László közleményében azt írja: az orvosokkal vállaltatott ügyeleti túlmunka, a pihenőidő betartása és az ügyeleti finanszírozás is törvénytelen módon történik Nyíradonyban.

"A liberális egészségügyi tanács határozott véleménye, hogy Tasó László polgármester lépései - túl azon, hogy törvényellenesek - a betegellátást veszélyeztetik és rontják az egészségügyi dolgozók megítélését" - zárul a tanács elnökének közleménye.

"Nyíradony önkormányzata 1996-ban három, 1999-ben egy, 2000-ben egy, összesen öt egészségügyi szolgáltató céggel kötött szerződést mások mellett a rendelésen túli ügyelet ellátásáról" - reagált a közleményre Tasó László, Nyíradony polgármestere. Közlése szerint az önkormányzat egyetlen intézményénél nincs alkalmazásban házi-, illetve gyermekorvos, de egyetlen ápoló vagy asszisztens sem.

Elmondta azt is, hogy a megbízási szerződések egy kivételével a mai napig érvényben vannak, azok tartalmának módosítását, megváltoztatását a társaságok nem kezdeményezték.

Tasó László emlékeztetett rá, hogy a szerződésekben foglalt kötelezettségek súlyos megszegése a jogviszony azonnali felbontását eredményezi.

A polgármester megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte a sürgősségi ellátás akadályozását, azt, hogy az ügyeleti ellátás biztonságából pénzkérdést csinálnak. Arra utalt, hogy egy orvos egy napra hétvégén 78 ezer forint ügyeleti pénzt kért, amiben nincs benne az asszisztens juttatása.

Tasó László az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte, hogy "mesterséges feszültséget gerjesztve egyes politikai erők és szereplők politikai tőkét akarnak kovácsolni egy közösség helyi és az orvostársadalom egészét érintő súlyos kormányzati problémából"."

05-12-29 18:22:53 - írta Giulio történésze

Rácz Jenő értékelése az index.hu szerkesztőitől, és az olvasóktól:

"...Ha akarnánk, sem tudnánk Rácz Jenő egészségügyi miniszternek jó osztályzatot adni.
...
épp a fejére szakadt egy 40 milliárd forintos ki nem fizetett túlóradíjszámla, amivel egy európai bírósági döntés szerint a magyar egészségügyi intézmények a dolgozóiknak tartoznak. Rácz egyelőre a kórházak felelősségét firtatja, de tény, hogy a kínos helyzetbe minden szereplő a magyar jogszabályok tiszteletben tartásával került."

05-12-29 17:32:40 - írta Giulio történésze
A TVK (=Teljesítmény Volumen Korlát) automatikus következménye a várólisták kialakulása:


"Habár százmillió forintos beruházás eredményeként elkezdték építeni a mozgásszervi, biomechanikai labort a szolnoki MÁV Kórházban és létrehoznak egy klinikofarmakológiai laboratóriumot is, a sikeres feladatmegosztás és az ígéretek ellenére sem csökken a mozgásszervi betegek előjegyzési ideje – tájékoztatta a weborvost dr. Rudner Ervin, a MÁV Kórház főigazgató-főorvosa.

Erről azonban nem a kórház tehet, a betegellátást finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyanis bevezette a teljesítmény volumen korlátot, amely minden hazai kórházban visszaveti a fogadható beteglétszámot.

Bár műtő- és orvoskapacitás, sőt szabad ágy is van a MÁV Kórházban, az OEP csak meghatározott számú beteg gyógyítását finanszírozza. Ezért – bár létrejött a régió legjobb mozgásszervi centruma – egy csípőműtétre háromnegyed, egy térdprotézis-operációra fél évet, míg egy kisműtétre 2-3 hónapot kell várakozni."

05-12-29 17:26:58 - írta Giulio történésze

A soproni példa követésre érdemes: "Év végi, 4,2 millió forintos jutalmát mentőhelikopter beszerzésére fordítja Walter Dezső soproni polgármester, aki bízik a helyi vállalkozók, cégek összefogásában is. Reményei szerint tavasszal, az új mentőállomás avatásán már helikopter is állhat a leszállópályán.

A soproni polgármester, Walter Dezső idei év végi jutalmát – mint a korábbi években, úgy most is – azonnal jótékony célra ajánlotta fel. – A képviselő-testület által megszavazott 4,2 millió forint év végi jutalmammal mentőhelikopter beszerzését kezdeményezem – válaszolta érdeklődésünkre Sopron első embere. – Egy mentőhelikopter több tízmillió forintnál kezdődik, ára akár a csillagos ég is lehet. Terveimről beszéltem az Országos Mentőszolgálat vezetőjének, dr. Takács Zoltánnak is, aki méltányolva a gesztust, felajánlotta: amennyit Sopron összegyűjt, ugyanannyit a mentőszolgálat is hozzátesz. Így minél több helyi adakozóra lelünk, annál komolyabb felszereltségű mentőhelikopterre tehetünk szert. Közösségi elképzelésem megvalósítását anyagilag már dr. Szilágyi László, Hirschler Rezső és Egresitsné Berki Mária is támogatta, valamint további cégekkel is fölvesszük a kapcsolatot. Burgenland közelsége ilyen szempontból újabb lehetőséget jelent a számunkra: januárban a mentőhelikopter ügyében megbeszélést kezdeményezek a tartományi kormány illetékeseivel. Szeretném, ha leendő légimentőnk regionális feladatokat láthatna el. A soproni polgármester kifejtette: reményei szerint márciusban, az új mentőállomás avatásán már az Erzsébet-kórház leszállópályáján állhat bevetésre készen az új mentőhelikopter. A cél mielőbbi megvalósítása érdekében örömmel fogadnak minden felajánlást a Soproni Egészségügyi Alapítvány OTP 11737083-20036160 számú számlaszámára."

05-12-29 14:11:22 - írta Giulio történésze

Dombi Margit  összekeveredett a nyíradonyi helyzet politikai elemzése kapcsán. Nem véletlenül...

"Tettlegességig fajult december közepén az orvosoknak fizetendo ügyeleti díj körüli vita Nyíradonyban. A hajdú-bihari kisváros önkormányzata ugyanis mindössze 19 000 forintot fizet egy 24 órás ügyeletért, s ezt az orvosok oly mértékben keveslik, hogy karácsony elott egy héttel beszüntették az ügyeletet.

A választások közeledtére a helyi MSZP-elnök is beleavatkozott az élezodo konfliktusba: az ügyelet megszervezésével foglalatoskodó Tasó László polgármestert a sértett elmondása szerint meglökdöste.

A kérdés viszont politikától függetlenül az: jogos-e a nyíradonyi orvosok követelése, és ha igen, akkor mibol fizesse ki oket az erre forrással nem rendelkezo önkormányzat? Az Országgyulés egészségügyi bizottságának egyik tagja, Tiba István (Fidesz), aki maga is gyakorló orvos, úgy látja, nyíradonyi kollégáinak igaza van abban, hogy több pénzt kellene kapniuk az önként vállalt túlmunkáért, mint egyébként, ám ennek kifizetésére igencsak csekély esély mutatkozik 2006-ban is. Az idei egészségügyi büdzsébol ugyanis 40 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a 2005-ben elmaradt túlmunkadíjakat ki lehessen fizetni, s ezt csak tetézi, hogy a jövő évi egészségügyi költségvetés nemhogy nem tartalmazza ezt az összeget, de még alacsonyabb is a 2005-nél.

Tiba képviselo azonban a helyi MSZP segítségét is igénybe vevő nyíradonyi orvosokkal szemben úgy véli, hogy a kialakult helyzetért nem az önkormányzatokat, hanem kizárólag a szociálliberális kormányzatot terheli felelősség, hiszen annak kötelessége lenne, hogy a településekre leosztott feladathoz hozzárendelje a szükséges pénzt is. Ezt az érvelést látszik alátámasztani az a számsor is, amit Tasó László polgármestertol tudunk: eszerint a Magyar Egészségbiztosító Pénztár (MEP) mindössze évi 680 000 forintot ad ügyeleti túlmunka díjazására a nyíradonyiaknak, amiből csak úgy tudnak napi 19 000 forintos ügyeleti díjat fizetni, hogy saját forrásból tesznek hozzá. A polgármester azt mondja: a pénzt maguk is keveslik, de emelni csak az új költségvetési évben tudnak, akkor is maximum 35-40 ezer forintig. Ez viszont a fele annak, amit az orvosok szerint - támaszkodva a Magyar Orvosi Kamara szakértojének számításaira - kapniuk kellene egy-egy hét végi, 24 órás ügyeletért.

Szerintük nyolcvanezer forint járna ezért a munkáért (ez nem csupán díjazást jelent, a házi orvosok az ügyelettel kapcsolatos költségeiket is ebből fizetik), jóllehet a településen egyelore ennek az összegnek nem egészen a felérol, harmincezer forintról folyik a vita. A probléma nem csak Nyíradonyban feszíto, más településeken is tanácstalanul állnak a probléma előtt az önkormányzatok - nyilatkozta lapunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere, hozzáfűzve, hogy a jövo évi egészségügyi büdzsé közel harminc milliárd forinttal múlja alul az ideit, így végképp nem tudni, mibol tudják majd finanszírozni a települések az egészségügyi ellátást.

Gödöllőn eddig az segített, hogy kétmilliárd forint iparűzési adó folyt be, amiből a forráshiánnyal átadott állami feladatokat finanszírozni tudták. Ám a saját bevételek terhére újabb többletkiadás már Gödöllőn sem vállalható. Eddig a sürgosségi ellátásnak nem egészen hatvan százalékát fedte le a harmincezres városban a központi költségvetésből kapott normatíva, negyven százalékot viszont az önkormányzat fizetett. Ezt újabb elvonásokkal tovább terhelni értelmetlen. A pénzhiány teremtette lehetetlen helyzeten az sem sokat segít, ha a hasonló problémákkal küszködő szolnoki orvosok és a fenntartó vitájában a bíróság úgy döntött: fizessen az önkormányzat.

- A nincsből itt is, ott is nehéz lesz fizetni - vélekedett Gémesi György.

Kérdésünkre Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke megerősítette: a közalkalmazotti bértáblára alapozott számítások szerint bérterhekkel együtt valóban 80 000 forint közelében kellene fizetni egy hét végi, 24 órás ügyeletért.

Sérelmezi, hogy Nyíradonyban az orvosok nem ennyit, hanem csak a 19 000 forint plusz ötven százalékot (azaz harmincezer forintot) szerették volna megkapni, ám az önkormányzat ennek kifizetésétol is elzárkózott. Arra a kérdésre viszont, hogy miből fizessen közel 30 000 forintos ügyeleti díjat az az önkormányzat, amelyiknek erre csak 8000 forintot ad a MEP, nem tudott válaszolni. Kifejtette viszont, hogy a politikusoknak azt kellene észrevenniük, hogy nincs versenyképesség egészséges és kiművelt emberfok nélkül. Ehhez pedig e két ágazat finanszírozását kellene javítani, nem még azt is elvenni az egészségügyitol, amit korábban kapott.

A karácsony előtti utolsó képviselő-testületi ülésen a nyíradonyi önkormányzat felmondta Herczeg Ferenc gyermekorvos betéti társaságával a szerződést, mert a doktor néhány nappal azelott megakadályozta, hogy a betegek bejussanak az egészségház várótermébe. A gyermekorvosi ügyeletet mégis o látja el, mert a kijelölt helyettes betegségre hivatkozva továbbadta a feladatot Herczeg doktornak. "




Dombi Margitnak nem kellett volna a kérdést politikailag elemeznie.

Mert a helyzet nem politikáról szól.

A helyzet tisztán munkaügyi kérdés.

05-12-28 18:57:34 - írta Giulio történésze

Orvosok Lapjából:


"A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Mikrobiológiai Laboratóriumának dolgozói munkaügyi pert nyertek munkáltatójukkal szemben, pihenőnapon végzett rendkívüli munkáért járó elmaradt munkabér kifizetése ügyében.

A laboratóriumban szombatonként végzett 6 óra munkáért a kórház éveken keresztül 8 óra pihenőidőt biztosított, majd 2003. áprilistól kezdve számszaki hibára hivatkozva, csak 6 óra pihenőidő kivételét engedélyezte. A laboratórium dolgozói Dr. Baksai István főigazgató főorvoshoz fordultak ez ügyben, s kérték a szombati pihenőnapjukon végzett rendkívüli munkáért járó elmaradt munkabér (illetmény+50% pótlék) kifizetését, s a további rendkívüli munkavégzés írásbeli elrendelését. Levelükre a Főigazgató Főorvos Úrtól választ nem kaptak.

A munkaügyi per során a munkáltató véleménye az volt, hogy a munkaidőkeretben dolgozók számára csak a munkaidőkereten felül végzett, illetve a munkáltató által írásban elrendelt munka a rendkívüli munka. Ezzel szemben a megyei bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy rendkívüli munkának számít a munkaidő-beosztástól eltérő munka is, s a dolgozók munkaidejét kollektív szerződésük hétfőtől péntekig, heti öt napban határozta meg.
Megállapította továbbá, hogy a szombatonként végzett munka akkor is rendkívüli munkának számított, ha a munkáltató azt elmulasztotta elrendelni, de tudomásul vette a számára szükséges munkavégzés megtörténtét. Mindezek alapján kötelezte a kórházat az elmaradt munkabér kifizetésére.

Az esetet azért tartjuk érdemesnek ismertetni Önökkel, mert az ország számos egészségügyi intézményében gondolkodnak úgy a munkáltatók, hogy a munkaidőkeret bevezetésével a munkaidő-beosztástól függetlenül a hétvégi napokon is egyszerű hétköznapként dolgoztathatok az alkalmazottak.
..."

05-12-28 17:56:51 - írta Giulio történésze

Zivkovics Natália remek összefoglalója a magyar ügyeleti viszonyokról végre felhívja az olvasók figyelmét a kusza jogi helyzetre is:

"...Magyarországon ugyanis egy 2000-ben hozott kormányrendelet alapján az ügyeletnek csak egy kisebb részét ismerik el munkaidőként, s csak ezután fizetnek túlmunkadíjat. Ezt a kormányrendeletet az EU-csatlakozáskor sem helyzeték hatályon kívül. Pedig az Európai Bíróság – s már magyar bíróságok is – kimondták, hogy az ügyeletet teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni.
...
Herczeg Zita orvos, Európa-jogi szakjogász is levélben fordult Rácz Jenő egészségügyi miniszterhez. Ebben felhívja a figyelmét arra, hogy az Európai Bíróság ítéletei Magyarországra mint tagállamra, a magyar bíróságok jogerős ítéletei pedig a Magyar Államra, mint kötelezettre nézve kötelező érvényűek. Ez pedig független az esetleges jövőbeni „politikai kínoktól”. Levelében az is olvasható, hogy mint ésszerűen gondolkodó ember, fel tud-e hozni Rácz Jenő egyetlen józan érvet amellett, hogy az orvosoknak miért kellene kötelezően, megfelelő kompenzáció nélkül bármennyi időt is eltölteniük a munkahelyükön, amikor ezt a jogalkotó egyetlen más állampolgártól sem várja el? Herczeg Zita úgy fogalmaz: jelenleg minden orvos hitelez a Magyar Köztársaságnak, aki hivatása gyakorlása, betegeinek folyamatos ellátása érdekében, megfelelő anyagi kompenzáció nélkül, sőt fizetésének töredékéért áldozza fel életének sokkal nagyobb részét, mint azt más foglalkozású polgártársai teszik.
..."

05-12-28 17:46:05 - írta Giulio történésze

Több médium is foglalkozik már Nyíradony ügyével.

Tanács István meglátása mellett nem szabad elmennünk:

"Nyíradony azért került a figyelem fókuszába, mert a polgármestere azt hitte: ez is csak amolyan szokásos helyi ügy, amelyet szintén a szokásos módon, hatalmi szóval elintézhet. Tévedett."

A politikai felhangokkal nem érdemes foglalkoznunk ebből a cikkből.



A készenlét fogalmának további jogkörnyezetben való tartása december 22-n jelent meg:

"65/2005. (XII. 22.) EüM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos mûködtetésének egyes szervezési kérdéseirõl szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet módosításáról

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 28. §-a (2) bekezdésében és az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §
Az egészségügyi ellátás folyamatos mûködtetésének egyes szervezési kérdéseirõl szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A rendelet 15. §-ának (3) bekezdése és 15. §-ának (1) bekezdésébõl a "vagy készenlétet" szövegrész 2006. december 31-én hatályát veszti."

MK 2005/166. (XII. 22.)"

Ezzel a lépésével az Egészségügyi Miniszter (ismét) a nem-jogkövető állampolgároknak adott időt arra, hogy folytassák nem-jogszerű tevékenységüket.

05-12-28 01:26:41 - írta Giulio történésze

Nyíradonyban nem csitulnak a kedélyek, és nem változott a helyzet az elmúlt napokban.

Az orvosok tiltakoznak.

A polgármester elfoglalt.

A jogi gépezet beindult.

A polgármester veszíteni fog.

Az ügyeleti díj megemelkedik.

05-12-26 10:17:41 - írta Giulio történésze

"Jövőre a felsőbb bíróságok felkészülnek arra, hogy a rákövetkező évben az interneten bárki számára hozzáférhetővé válnak az LB és táblák döntései."

05-12-26 07:27:09 - írta Giulio történésze

Hankiss Elemértől:

"...mik voltak a történelem során a sikeres regionális központok jellemzői. Hogy élesebb legyen, nagyítsuk fel a képet! Ne egyszerű regionális központokat, hanem szélesebb hatósugarú „világközpontokat" vegyünk szemügyre. Például a hajdani Athént, Rómát, a XIX. századi Angliát vagy a mai Egyesült Államokat. Hogyan váltak nagy hatalmú és nagy hatású központokká, s miként tudták megőrizni ezt a kiváltságos helyzetüket viszonylag sokáig? Elég, ha csak néhány szempontot veszünk számba.

Mindenekelőtt a gazdasági, katonai, politikai, kulturális erők rendkívül magas koncentrációja jellemezte ezeket. Ez a koncentráció úgy jött létre, hogy a kialakulófélben lévő központ a gazdasági, politikai, kulturális javak és energiák óriási tömegét szívta fel magába a lehető legszélesebb körből (Athén és Róma a Mediterrán medencéből, London és New York az egész világból). Az anyagi és szellemi javaknak ebben a roppant koncentrációjában azután megindult a különféle erőknek egy olyan intenzív kölcsönhatása, láncreakciója, amely új gazdasági, politikai, társadalmi intézményeket, kezdeményezéseket, új megoldásokat, életstratégiákat, új formákat és minőségeket hozott létre.

Amikor ez a folyamat elért egy bizonyos kritikus szintet, a központ elkezdte szétsugározni a világba mindezeket az értékeket. Gondoljunk csak arra, ahogyan a görög hatalom, tudás, civilizáció szétsugárzott a földközi-tengeri medencében és azon túl is; ahogyan a római közigazgatás és jog szétsugárzott Európában; vagy ahogyan az angol majd később az amerikai gazdasági és társadalmi technikák összessége (gőzgép, demokrácia, parlamentarizmus, piacgazdaság), vagy az ott kialakult világszemlélet, életforma, kultúra szétsugárzott a világban. Amíg ez a felszívó-tömörítő-megújító-kisugárzó mechanizmus működött, addig az illető város, városállam, ország megőrizte központi helyét s hatalmát. De vajon a mai Magyarország rendelkezik-e ezzel a képességgel? A válasz egyértelmű: pillanatnyilag nem rendelkezik vele...."

05-12-24 21:10:06 - írta Giulio történésze

Érdemes elolvasni a nyíradonyi jegyző újságcikkét. Ebben - polgármester nyilatkozataival szemben - kiderül, hogy a tárgyalások már 2004-ben elkezdődtek, de egészen a legutóbbi időkig semmiféle érdemi előrelépés nem történt. Az is kiderül, hgy az orvosok minden lépésüket előre, írásban közölték az önkormányzattal.

Elfelejti azonban kiemelni az a tényt, hogy a vállalkozó háziorvosok szerződés alapján dolgoznak és nekik is ugyanúgy joguk van a szerződés módosításához, mint a akármilyen más vállalkozásnak.
Emellett isebbiti annak jelentőségét, hogy jogszabály szerint az önkormányzatnak, és nem pedig az orvosoknak a feladata az ellátás szervezése.

Ez egy üzleti tárgyalás, úgy tűnik, most tanulja a polgármester és a jegyző a szabályokat.

05-12-23 21:38:28 - írta Giulio történésze

Tanulságok, módszerek, levelek, kérvények
(kidolgozás alatt, minden sablon szabadon felhasználható)

Vállalkozó háziorovosok az alapellátásban való részvételre szerződnek az OEP-pel. Erre vonatkozik egy szerződés, és egy ÁNTSZ engedély.
A vállalkozó háziorvos részt vesz bizonyos feltételek esetén az ügyeleti ellátásban is. Erre azonban egy másik szerződésnek kell vonatkoznia. Az ÁNTSZ-nek ugyancsak egy határozat formájában ezt jóvá kell hagynia.

Vállalkozó háziorvos minden esetben kérheti érvényes ügyeleti szerződésének módosítását. Olyan esetben is érdemes ezt kérni, amikor nincsen ilyen szerződés, vagy a szerződés nem tartalmaz alapvető elemeket, esetleg heti 60 óránál több munkára kényszerít szóban vagy írásban (ez nagyon ritka) valamely szervezet vagy személy.

Ügyeleti munkaszerződés módosítási ajánlat.



Két lehetságes helyzetet elemeznék:

1. Központi ügyelet kerül megszervezésre, és az eddig rendszernek megfelelően dolgoznának tovább a háziorvosok. Ilyen esetben a legfontosabb kérdés az, hogy az önkormányzat teljes feladatátadási szerződést köt-e az ügyeletet szervező céggel.

Ebben az esetben az önkormányzatnak, ÁNTSZ-nek az az érdeke, hogy a háziorvos továbbra is a hagyományoknak, szokásjognak megfelelően dolgozzon. Ez sok esetben azonban a hatályos magyar jogszabályoknak mond ellent. Ilyenkor szóbeli, telefonos fenyegetések gyakran előfordulhatnak, amelyekkel a háziorvost arra kényszerítik, hogy a háziorvos számára kedvezőtlen szerződést írjon alá.
Ilyenkor nem szabad megijedni. Sajnos nagyon sok kolléga ezt teszi.

A teljes feladatátadási szerződés esetén az önkormányzat az ügyelet szervezésének teljes feladatát egy vállalkozásnak adja át, ily módon a vállalkozó háziorvos mér nem egy hivatallal, hanem egy másik vállalkozással tárgyal arról, hogy hajlandó-e az ügyeletben résztvenni, vagy sem.

Az esetek egy részében az ügyeletet szervező cég helyi alapítású, így a szóbeli, telefonos fenyegetések valószínűsége igen nagy arra nézve, hogy az eddig ügyelő kolléga továbbra is dolgozzon - igen alacsony díjazásért.



2. Már meglévő szerződés módosítására kerül sor.

Általában ezt az ajánlatot a polgármesterek, önkormányzatok, ügyeletet szervező amatőr cégek lesöprik az asztalról. Mit lehet ilyenkor tenni?



Először is keressünk megbízható ügyvédet. Egy megbízási szerződés formájában jogosítsuk fel arra, hogy ügyeinkben eljárjon.

Ezzel párhuzamosan tekintsük át azokat a szerződéseket, amelyek alapján vállalkozásunkkal egészségügyi szolgáltatást végzünk, valamint az ÁNTSZ által kiadott határozatot az egészségügyi szolgáltatás végzésére vonatkozólag. Ez utóbbit fellebbezzük meg.



Elképzelhető, hogy az ÁNTSZ vagy önkormányzat nem reagál ajánlatunkra, beadványainkra, és/vagy továbbra is ragaszkodik a jogsértő állapot fenntartásához.

Ilyenkor beadvánnyal fordulhatunk az ügyészséghez, törvényességi felügyeleti vizsgálatot kérve.
Egy másik, ügyészséghez beadott kivizsgálási kérelem felsorolja azokat a korábbi lépéseket indoklással együtt, amelyet az adott háziorvos megtett, amíg kénytelen lett az ügyészséghez fordulni.


(folyt. köv.)

05-12-23 20:14:05 - írta Giulio történésze

Az elmúlt évek ügyeleti időre, munkajogra, érdekvédelemre vonatkozó tapasztalatai, dokumentumai várhatóak nemsokára itt. Olyannyira nagy az érdeklődés és segítségre való igény, hogy mindenképpen szükségessé vált a felhalmozódott tudás közzététele.

Legyen ez segítség jogkövető érdeklődnek, és jogkövető orvosoknak.

05-12-23 19:12:39 - írta Giulio történésze

Vállalkozó háziorvosokról van szó, tehát ebben az esetben az önkormányzat részéről egyoldalú szerződésbontás történt.
Tasó László Hippokráteszi esküre való hivatkozása mit sem ér a magyar jog sűrűjében. De ezt majd a saját és önkormányzata bőrén tapasztalva tanulja meg.



"Karácsonyi szeretetcsomag

Tasó László, Nyíradony polgármestere, fideszes parlamenti képviselő ma délelőtt írásban felmondott a Hajdú-Bihar megyei kisváros öt háziorvosa egyikének.

Korábbi hírekből már ismert, hogy a háziorvosok a kötelezően elrendelhető ügyeleti órák többszörösét dolgozták le idén, fejenként átlagosan mintegy havi 110 órát teljesítettek a havi 160 órás munkaidőn felül.  Mindemellett az ügyeleti túlmunkáért megalázóan kevés pénzt kaptak.

 

Ezt elégelték meg a háziorvosok és asszisztens munkatársaik és tekintettel arra, hogy  a kötelezően elrendelhető éves túlmunkakeretük már kimerült, az önkormányzat pedig nem fizeti ki az ügyeleti túlórákat, nem hajlandóak a továbbiakban az orvosi ügyeleti szolgálat ellátására.

 

Csupán azzal a törvényes jogukkal kívántak élni, mely szerint az önként vállalt túlmunka valóban önkéntes és nem kötelező. Ezt egyébként többször is jelezték a polgármesternek.

 

Korábban Éger István az üggyel kapcsolatos, hónapok óta húzódó egyeztetéseket elnöki felügyelet alá helyezte. Az elmúlt napokban újabb találkozót kért Tasó Lászlótól, de a polgármester azt mondta, erre térjenek vissza januárban, mert nyugodt karácsonyt szeretne.

 

A Magyar Orvosi Kamara megítélése szerint a nyíradonyi dolgozókat súlyos méltánytalanság és igazságtalanság érte, a ma történtek pedig egyenesen felháborítóak és ellentmondanak a józan észnek.

 

A MOK minden erkölcsi támogatást megad a fenyegetett orvosnak, a polgármester úrnak pedig áldott karácsonyi ünnepeket kíván.

 

Az ünnepek elteltével a kamara a kollégát jogaiba visszahelyező keresettel bíróság előtt támadja meg a polgármester úr karácsonyi ajándékát, az azonnali hatályú felmondást."


Az RTLKLUB oldaláról:

"Herczegh Ferenc háziorvos cégével azonnali hatállyal szerződést bontott az önkormányzat, mert a testület szerint kollégáival veszélyeztette az ügyeleti ellátást. Mindezt éppen karácsony előtt. A doktornak már a mai rendelését sem engedélyezték. A rendelőn már lecserélték a zárat.

„A mai nap a rendelés az elmaradt, mert nem kezdhettem meg a rendelést. Helyette egy leltárt kellett csinálnom, mivel az önkormányzat részére le kellet adnom az összes önkormányzati eszközt, amit az önkormányzat adott ide, és ennek megfelelően a rendelés körülbelül 3 óráig állt” – mondta Herczegh Ferenc háziorvos.

Az orvost nem lepte meg a döntés, mert a polgármester a héten már világossá tette: nincs helye Nyíradonyban olyan embernek, aki szerinte megszegi a hippokráteszi esküt. A város orvosai és asszisztensei egy hete nem vállalnak ügyelet, mert már másfél éve nem tudnak megállapodni az önkormányzattal a túlórákról és a szerintük megalázóan alacsony ügyeleti díjakról. Azt, hogy mi lesz a másik négy orvos sorsa, még nem lehet tudni. Egy hete a szomszéd város orvosai látják el az ő feladatukat többszörös óradíjért.

Nyíradony polgármestere karácsonyi elfoglaltságára hivatkozva nem ért rá nyilatkozni. Telefonon annyit közölt: a testület csütörtöki döntését hajtották pénteken végre."

05-12-23 06:35:39 - írta Giulio történésze


Az EüM részéről továbbra sem látható olyan intézkedésterv, amely az egészségügyi intézményekben végzett munka minőségének ellenőrzésére vonatkozna. A kórházakbanl elvégzett munka utáni díjazás elmaradása (TVK miatt) pedig különösen bosszantó. Tudomásul vehetné már végre az EüM, hogy semmi sincsen ingyen. Még az emberi munkaerő sem.

"...Az úgynevezett teljesítmény volumenkorlát (tvk) alapján minden egyes intézményben meghatározott számú beteget láthatnak el egy adott évben. Ha a kórház ennél több pácienst fogad, akkor egyre kevesebb pénzt kap az ellátásuk után. A rendszer lényege a kórházak és a rendelők teljesítményének visszafogása, hátránya azonban, hogy nem minden esetben igazodik a területi igényekhez. Előfordulhat ugyanis, hogy egy kórházban az idén több vesebeteget kellene ellátni, mint tavaly, a tvk miatt azonban erre ráfizet az intézmény...."

05-12-22 18:36:16 - írta Giulio történésze

Érdekes kérdés, hogy az 5 napja (ez egészségügyi és munkaügyi jogszabály ellenes) ügyelő  orvos elleni panasz milyen etikai elbírásás alá esik majd.


"A portás fékezte meg a dühös beteget


Egy hónappal ezelőtt az egyik baranyai kórház ügyeletén majdnem verekedésbe fulladt az orvos és betege közötti vita. A napok óta már komoly megfázásos tünetekkel kínlódó, időközben belázasodott középkorú férfi segítségért fordult az egyik vidéki kórház – akkor már ötödik napja - ügyeletes orvosához, aki azonban nem tartotta szakmailag indokoltnak az ellátást, s elküldte a beteget. A férfi az állítólagos goromba hangnemtől olyannyira feldühödött, hogy ha az orvos nem menekül el időben, biztosan tettlegességre került volna sor. A pácienst végül az intézmény portása fékezte meg.

A sértett beteg az eset miatt előbb az illetékes tisztiorvosi szolgálatnál tett bejelentést, a hatóság pedig az ügyről elkészített jegyzőkönyvet a megyei orvosi kamarához küldte tovább. Az etikai vizsgálat eredménye csak jövő év elejére várható.

Az üggyel kapcsolatban megkérdeztünk egy pécsi orvost, aki név nélkül fogalmazta meg véleményét. A doktor azt tartja szomorúnak, hogy az évi soktízezres ügyeleti orvos-beteg találkozóból csupán az a hír lát napvilágot, amelyet zaftos szenzációként lehet tálalni. Arról azonban, mi zajlik igazából a háttérben, egyre kevesebbet hallani. A kollegákkal folytatott beszélgetésekből az az általános tapasztalat vonható le, hogy a betegek egy részének fogalma sincs arról, vajon mi is a valós funkciója az éjszakai ügyeletnek. Ezt mutatja, hogy sok esetben egészen hihetetlen panaszokkal állítanak be.

Az egyik háziorvos ismerősömet azért keltette fel a páciens, mert nem tudott aludni, vagy a másiknak nem volt két napja széklete, de hoztak már gyereket éjnek idején a kézfejen jelentkező kiütésekkel is – sorolja a doktor. A fogászok szerint egy-egy éjszakai ügyeleten úgy ültek sorban a betegek foghúzásra várva, mint a nappali rendeléseken. Az egyik uránvárosi gyógyszertárba egy férfi azért csöngetett hajnali kettőkor, mert a feleségének elfogyott a fogamzásgátló tablettája.

Azon nem lehet vitatkozni, hogy az orvos a nála jelentkező beteget semmilyen kifogással nem küldheti el, de miután a doktor is emberből van és mondjuk aznap már a harmadik éjszakáját tölti inspekcióban, előfordulhat, hogy nem a megfelelő hangnemben konstatálja a panaszokat. Többször beszéltünk egymás között arról is: ha csak ötszáz forintot kellene fizetni a betegeknek egy-egy ügyeleti ellátásért, a betegszám biztosan jelentősen csökkenne – vélekedett a pécsi klinikus.

Egyelőre nem tudható, hogy a vidéki kórházban lejátszódott vitában milyen döntést hoz majd a megyei kamara, de annyi bizonyos: az etikai bizottsághoz és a betegjogi képviselőkhöz beérkező panaszok jelentős részében éppen a nem megfelelő hangnemet, illetve a tájékoztatás hiányát kifogásolják a betegek. Mindez pedig arra enged következtetni: fogy a türelem."

05-12-21 19:18:34 - írta Giulio történésze



"Fizetett közleményre gyűjtenek, hogy meggyõzzék a politikusokat

Fizetett újsághirdetés megjelentetésére gyűjtenek pénzt az egyik internetes oldalon az orvosok, amellyel a politikusokban nyomatékosítanák, hogy jogellenes az ügyeleti túlmunkájuk jelenlegi szabályozása és díjazása. Elõzõleg az Orvosok Egymásért Társaság hívta fel a figyelmet a problémára.

Az újsághirdetés nagyjából ugyanazzal a tartalommal jelenne meg, mint az a nyílt levél, amelyet az Orvosok Egymásért Társaság fogalmazott meg a minap. Ebben felszólították a kormányfõt, az államfõt, az Országgyűlés elnökét, a legfőbb ügyészt és a parlamenti képviselõket, hogy szüntessék meg az orvasok és az egészségügyi dolgozók jogait sértő állapotot. "Szeretne ön holnaptól fizetése negyedéért, feléért dolgozni? Bizonyára nem. A magyar orvosok pedig erre kényszerülnek" - olvasható a nyílt levélben.

Ezekkel a mondatokkal arra utalnak, hogy ma az ügyeletnek csak egy kisebb részét ismerik el munkaidhként, s csak ezután fizetnek túlmunkadíjat. Pedig az Európai Bíróság - s már magyar bíróságok is - kimondták, az ügyeletet teljes egészében munkaidõnek kell tekinteni. A probléma rendezését egy hónapja ígérte meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Orvosi Kamara elnökének, Éger Istvánnak. Éger szerint azonban az egészségügyi tárca nem tett semmit a megoldásért. "

05-12-21 06:16:29 - írta Giulio történésze

Α MOK, MGYK és Szakdolgozói Kamara évvégi értékelésének részeként Éger István utal a IUS RESISTENDI nyílt levelére is.

Részlet a híradóból.

05-12-21 00:44:33 - írta Giulio történésze

Danó Anna ügyesen mutat rá a nagy magyar  összevisszaságra. Ugyanakkor elfelejti közölni, hogy egyes terápiák esetén a nyugat-európai országok között már előfordulnak megállapodások(például Hollandia-Németország). Nem véletlen, hogy az európai uniós szzabályozás szerint az hosszú várolista esetén a páciens kérheti külföldi gyógyintézményben való kezelését. Az alacsony szintű "betegségturizmus" éppen amiatt van, mert a magyar rendszerben nem bíznak a biztosítók.

"...Tavaly mintegy 3200 nem biztosított külföldi beteget kezeltek a hazai kórházakban, ám a részletekről - hogy pontosan mit és mennyiért vettek igénybe a külföldiek - nincs pontos adata sem a szaktárcának, sem az egészségbiztosítónak. Mindenesetre az uniós tagországok egészségbiztosítói - néhány kivételtől eltekintve - egyelőre még a tarthatatlanul hosszú várólistáik kurtítására sem szerződnek magyar intézményekkel. A magyarországi kezelések uniós népszerűtlenségét Kurucz Beáta, a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesületének ügyvezetője a piac fejletlenségével, áttekinthetetlenségével magyarázza.

A külföldi biztosítóknak nem érdekük, hogy idegen országban nagy kockázattal vegyenek szolgáltatásokat. Nem bíznak az országhatáron kívüli szolgáltatások minőségében sem. S e bizalmatlanságra nemcsak a betegek tapasztalatai adnak okot, hanem az egységes szakmai gyakorlat hiánya is. Egyelőre nincs olyan terápia, amit Európa-szerte azonos eljárás alapján nyújtanának a szolgáltatók. Emiatt a nemzeti biztosítóknak kiszámíthatatlan, hogy a hazaérkező beteg ténylegesen mit kapott meg nálunk, és mi az, amit a gyógyuláshoz otthon kell megadni, megfizetni."

05-12-21 00:30:15 - írta Giulio történésze

05-12-21 00:20:19 - írta Giulio történésze