2005. november

05-12-01 00:42:19 - írta Giulio történésze

Minenképpen figyelemreméltó az onkológiai ellátórendszer változása:


"Intézmények egész sorában áll le mától a daganatos betegek kemoterápiás kezelése. Megfelelő onkológiai osztály, szakorvosok hiányában decembertől nem lehet ugyanis rákbeteget ellátni, kizárólag a kijelölt centrumokban.

Remények szerint ez lesz a biztosítéka annak, hogy a beteg-ek a valóban szükséges ellátást kapják.

Szintén mától új finanszírozás lép életbe az onkológiákon. Eddig a kezeléseket egyszerű jelentések alapján fizették, anélkül, hogy a különböző daganattípusok között különbséget tettek volna. Ha drágább, új készítményekre volt szükség, azt külön keretből kellett igényelni. Ez a finanszírozási forma igen szabad és kedvező volt az osztályoknak. Az új rendszer minden daganattípusra pontos kezelési módokat ad, illetve átlagtestmagasság, testsúly, illetve a legolcsóbb terápia ára alapján átlagot számol. Csak e szerint fizet azután.

A szakma egy része forráskivonástól tart, míg mások korszakalkotónak nevezik az átalakítást. Tény viszont, hogy egyes daganattípusok valamiként kimaradtak a csoportokból. Így egyelőre finanszírozás nélkül, de a kórház kontójára végzik majd az orvosok például a hasnyálmirigy-, a bőrrák-, illetve a prosztata daganatos betegek gyógyítását.

Egyelőre megoldatlan az is, hogy miként gyógyíthatnak majd az új, drága készítményekkel, hogyan kerülnek be ezek a lehetséges terápiák közé. Garanciát várnak arra, hogy a biztosító visszamenőleg rendezi a helyzetet, ha ugyanis nem, a kórházvezetők várhatóan megtiltják majd ezeket a kezeléseket. Végső soron pedig abban bíznak, hogy az OEP korrigálja a rendszert."




05-11-30 18:26:22 - írta Giulio történésze

Egerszólát népe tudja, amit a polgármester nem ismer fel - nehéz manapság JÓ háziorvost találni...



"Egerszólát népe a sarkára állt! - kiállt a háziorvosa mellett

Minden település akkor gyarapszik, ha vigyázni tud értékeire. Ezért kérjük a lakosság támogató aláírását, hogy ne veszítsük el a háziorvosunkat, akinek teljes ellehetetlenítését tervezte a polgármester és még néhány ember.



A háziorvost lehet jobban vagy kevésbé szeretni, de a fontosságát, munkáját nem lehet megkérdojelezni. Csak a településen élok veszítenek, ha a faluban nem lesz orvos.

Háziorvosunk tevékenységét sorozatos vádaskodások, uszítgatások ellenére sem tudták a mi szemünkben lejáratni. Ne hitegessenek, vagy fenyegessenek minket „tucatnyi, esetleg 2-3” helyettesíto orvossal!

Az aláírások gyűjtésével az önkormányzat munkáját, helyes döntésüket akartuk segíteni, hogy azt tegyék már végre, amiért megválasztottuk magukat: szolgálják a falu érdekeit, dolgozzanak az évek óta fennálló csodhelyzet megoldásán, a falu gyarapodásáért, felvirágoztatásáért. Dolgozzanak meg a fizetésükért és ne mindig a doktornőt támadják!
A polgármester Bátorság címu levelében, amit nem átallott a gyerekeivel széthordatni a faluban, politikáról, kampányról ír, mi pedig orvost, papot, és nyugodt életet szeretnénk.

Ne idegesítsenek minket minden áldott nap azzal, hogy valaki, vagy valakik ellen áskálódnak. Nincs más dolguk? Kinek van szüksége rajuk? A falunak biztosan nincs!

Néhány éve nem volt szokás, hogy a falu közepén leszólítgassanak minket, gyalázkodó leveleket kelljen olvasnunk közintézményeinkre kiragasztva, és az elviselhetetlenségig idegesíto, szégyellni való testületi üléseket kelljen látnunk a tévében.

Maguk úgy gondolják, hogy ezzel szolgálják a falu érdekeit legjobban? Mirol akarják elterelni ezzel a figyelmünket? Mi folyik itt valójában a hátunk mögött?

Felháborító, hogy azt merészelte írni, hogy „sokan azt sem tudják, mit írnak alá”.

Miért nézi le a szóláti embereket? Mindenki tudta, hogy az aláírásával mit akar kifejezni. Nem kellett agitálni. Ami a maga irányításával itt folyik, azt az emberek többsége biztosan nem akarja!

Az ellenvéleményt el kell fojtani, polgármester úr? Az biztos, hogy maga mindig is megpróbálta. Mi pedig megkérdeztük az embereket, sot folyamatosan odafigyelünk rájuk.

Miért nem tud már végre rendet csinálni, elhallgattatni a gyalázkodókat? Akkor magának is hallgatni kellene, ugye? Miért nem tudja szolgálni az embereket és nem kihasználni oket, példamutatóan élni?

Akinek más a véleménye, mint maguknak az csakis ellenség, ahogy fogalmazott „szuk hatalomvágyó csoport" lehet? Nem szégyellik magukat? A mi pénzünkön teszik mindezt, ahelyett, hogy dolgoznának?

Mi is szólátiak vagyunk, a mi szavunk miért kevesebb, mint a maguké? Maguk azok, akik félelemben tartanak minket. Mi lesz ennek a vége? Vége lesz valaha? Mit látnak a gyerekeink? Maguk Szólátnak mindig csak rossz hírét keltik! Maga az, aki meg akar minket vezetni! Csak ígérgetnek, aztán meg nem halad elore semmi. Nézzék meg a többi falut, hol tartanak ezek hozzánk képest? Egyre fejlodnek, Szólát meg csak csúszik lefelé!

Maga csinál itt kampányt saját magának, a pap, az orvos, és az éppen kiszemeltjeik ellen. Maga szerint mitol hiteles egy képviselo, egy polgámiester? Ha a saját érdekeit, a saját gyarapodását szolgálja az emberekével, a faluével szemben? Maga környékszerte errol híres, vagy inkább hírhedt, tisztelt polgármester úr! Szeretetet emleget. Ismeri maga ennek a szónak a jelentését? Aki ellenségeskedést szít, az álszent, ha szeretetrol beszél, polgármester úr!

Mi valóban békét, békességet akarunk és szeretetben élni.

Bízzanak az egerszóláti emberek ítéloképességében, tudjuk mi, hogy nekünk mi a jó.

A több száz hiteles aláíró nevében: Szamosvölgyi Anna, Verebélyi Attiláné, Gerlei Iván és Verebélyi Attila"





05-11-30 07:42:01 - írta Giulio történésze

A Rab-ügy újabb fordulója:


"Hibázott Rab László, hibáztak az orvosok", állapította meg ma jogerős döntésében a Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai fellebbviteli bizottsága. Emlékeztetőül, Rab László korábban két írását jelentette meg a Népszabadságban, melyben először saját kórházi tapasztalatai kapcsán kritizálta az ügyeletes orvosoknak a munkájukhoz és betegeikhez való viszonyát. Második cikkében pedig, idézeteket jelentetett meg, a "WebDoki" zárt portálon olvasható orvosi reakciókból válogatva.

"Csakugyan sérelmes az, ami a WebDokin az orvosoktól megjelent", hangzott el a bizottság szóbeli indoklásában. "Nem alaptalanul vélekedtek azonban az orvosok így. Az újságírói véleményt valós adatokra illik alapozni; a �jó reggelt, így meg így aludtam� helyett, az újságíró az ügyeletes orvoshoz fordulásának valódi okait (200/130-es vérnyomás, komoly rosszullét) már az első cikkében le kellett volna írnia, nemcsak a másodikban és a harmadikban. Ha az újságíró megtöri a magánlevél tiszteletét, akkor pontosan kell tájékoztatnia. Véleményt úgy alapíthatunk a tényekre, hogy azok ne legyenek félreérthetők. Valósághű tájékoztatás esetén valószínűleg az orvosok sem így reagáltak volna."

A bizottság elfogadta az ombudsman álláspontját, mely szerint a WebDoki fóruma nem sajtótermék, hanem magánlevelezés. Hivatkozott azonban az Európai Tanács 1003/1993. számú határozatára, amely szerint az újságíró előjoga és felelőssége is egyben a nyilvánosság. "Az Európai Tanácsi határozat értelmében, nem marasztalható el az újságíró, ha a közlés és a felelősség konfliktusa esetén az egyiket megszegi, ha a nyilvánosságra hozatalt a közérdek indokolja. Ebben az értelemben, nincs ma biztonság az interneten.". "Le kell vonni a tanulságot: Egyrészt, nem maradhat titokban az, ami az ilyen fórumokon elhangzik, másrészt az újságíró cikkében lényeges rész nem maradhat elhallgatva. Nem szabad a vélemény érdekében a tényt elhallgatni.", fűzte a döntésükhöz a bizottság elnöke.

Az eljárás pozitív eredménye, hogy ez alkalommal alapos elemzés alá került az újságírói magatartás. Ha az etikai eljárás és a bizottság megállapításai kifejtik a kívánt hatást, és Rab László úr publicisztikája a jövőben alkalmazkodik ezekhez a követelményekhez, bizonyos vagyok benne, hogy az orvosok reakciói is teljes mértékben ehhez igazodnak majd.

Az etikai tárgyalásról tudósított:

Dr. Antal Szalmás Tamás"




05-11-29 07:17:53 - írta Giulio történésze

A magyar férfiak korán halnak.

Kopp Mária erről jól beszél. A kontrollálatlan versengés egészségkárosodáshoz vezet. Tudni kell időben nem-et mondani.





05-11-28 22:07:05 - írta Giulio történésze

F. Szarka Ágnes egy valódi törvénytelenségre mutat rá. A háziorvos már régen jelezte a problémát, az önkormányzat lesöpörte az asztalról a megoldási javaslatot, az ÁNTSZ pedig nem lépett annak érdekében, hogy orvosolja a jogszabályellenes helyzetet. Mi is lenne a feladata egy ellenőrzési jogkörrel bíró intézménynek?



"Nagybajomban is gondot okoz az orvoshiány. Eddig a környékbeli orvosokkal közösen oldották meg a hét végi és a hétközi ügyeletet. Most úgy tűnik, kevés az orvos.

– Az orvosaink ellátják a napi munkájukat, ügyelnek, de a túlmunka már erőn felüli teljesítést követel tőlük– mondta Ács Attila polgármester. Megoldást lenne, ha a kaposvári sürgősségi ellátáshoz csatlakozhatnánk. Ehhez néhány mentőautót kellene beszerezni. A kormányzati források úgy tűnik, nem adnak erre a szaktárcának pénzt. Hosszú távon mindenképpen jó lenne egy megállapodás a kistérség és a sürgősségi centrum között vagy belépünk a kaposvári kistérségbe.

– Három emberrel nem lehet megnyugtatóan megoldani az ügyeleti ellátást – mondta Kovács Zoltán nagybajomi háziorvos. – Ha valamelyikünk beteg vagy szabadságra megy, még rosszabb a helyzet.

A bajomi ügyelet mintegy 6 ezer embert lát el. A körzet két végpontja között mintegy 20 kilométert kell megtenni. Nincs kisegítő személyzet, ápolónő, sofőr, az orvosok saját járművel közlekednek. Az ápolónőnek a központi épületben kell maradnia, fogadni a betegeket. Kovács Zoltán elmondta: – Sokszor és sokat kell mennie az ügyeletesnek. Az esetek egy részében az elsődleges orvosi vizsgálat után mi is mentőt hívunk, ám gyakori, hogy még lázcsillapító sincs otthon.

A nagybajomi orvosok hétvégén negyvennyolc órát ügyelnek. Mivel a készenléti ügyeletet is ők látják el, egy ilyen héten százhatvannyolc órát vannak szolgálatban. Ez az uniós elvekkel nem egyezik.

– Már egy éve elmondtam ezt a testületi ülésen. A képviselők azonban elvetették, hogy csatlakozzunk a kaposvári sürgősségi ügyelethez. Jobb a felszereltségük, több a szakorvos – mondta Kovács Zoltán. "




05-11-28 21:38:00 - írta Giulio történésze


A pusztában a városi ÁNTSZ tisztifőorvos még mindig katasztrófahelyzet kihirdetésével fenyegetőzik.


Nem is értem, hogy miért van ennyire meggyőződve a saját igazáról. Városi ÁNTSZ főorvos nem hírdethet ki katasztrófahelyzetet.

 

És hogy érthetővé váljon a helyzet komikussága, íme a jogszabály vonatozó része:


158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet
a katasztrófa-egészségügyi ellátásról


"3. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdésében foglalt esemény bekövetkezése esetén - amennyiben a Kat. 3. § e) pontjában meghatározott katasztrófa nem kerül kihirdetésre - az országos tisztifőorvos
a) ha az esemény egy megyét (fővárost) érint, dönt az esemény katasztrófává minősítéséről, erről haladéktalanul tájékoztatja az egészségügyi minisztert, valamint a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnökét, és gondoskodik a katasztrófává minősítésnek a közszolgálati műsorszolgáltatók, illetve - lehetőség szerint - a körzeti, illetve helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap (a továbbiakban együtt: média) általi, lehető legrövidebb időn belül történő közzétételéről;
b) ha az esemény több megyét érint, az egészségügyi miniszternél kezdeményezi az esemény katasztrófává minősítését.
(2) Amennyiben a megyei (fővárosi) tisztifőorvos (a továbbiakban: megyei tisztifőorvos) katasztrófát előidéző esemény bekövetkezését észleli, ezt az országos tisztifőorvos részére haladéktalanul köteles jelenteni.
(3) Az egészségügyi miniszter
a) ha a katasztrófát előidéző esemény több megyét érint és az eseményt katasztrófának minősíti, ezzel összefüggésben
aa) meghatározza a katasztrófa által érintett terület kiterjedését, valamint szükség esetén azt módosítja,
ab) gondoskodik a katasztrófává minősítés média általi közzétételéről,
b) az a) pontban meghatározott intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja a Kormányzati Koordinációs Bizottságot."




05-11-28 19:12:16 - írta Giulio történésze


"Nem várható a gyógyszertári ügyeleti rendszer nagyobb átalakítása - derült ki az MGYK hétvégi küldöttközgyűlésén.


Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke elmondta: az eseményen jelen lévő Rácz Jenő egészségügyi miniszterrel egyetértettek abban, hogy a sürgősségi betegellátás fejlesztésének részeként megújuló orvosi ügyeleti rendszer kialakításáig nem szervezik át gyökeresen a patikai készenlétet. Hávelné Szatmári Katalin elmondta azt is, hogy a kamara által készíttetett Medián-felmérés szerint a betegek 75 százaléka sosem vagy évente egyszer veszi igénybe a gyógyszertári ügyeleteket. Az elnök hozzátette, Budapesten, Szegeden, Debrecenben egy-egy gyógyszertár az év minden napján este 10 óráig nyitva tart. Az elnök közölte, a közvélemény-kutatás kiterjedt az internetes gyógyszerrendelésre is. A megkérdezettek felének nincs internet-hozzáférése és hét-nyolc százalék igényelne orvosságot a világhálóról. Hozzátette: a házhozszállításra nagy az igény, de a megkérdezettek 46 százaléka mindössze 100 forintot szeretne fizetni a szolgáltatásért. Az elnök úgy vélte, bizonyos, hogy ennél többe kerül majd a hó elején kihirdetett miniszteri rendelet alapján nyújtható szolgáltatás."





05-11-28 19:02:07 - írta Giulio történésze

"A Szegedi Városi Bíróság helyszíni szemlét tart a Kálvária sugárúti önkormányzati kórházban, a tavaly nyári betegcsere helyszínén.

Kedden délután a bíró, az ügyész és az ügyben érintett vádlottak védői is jelen lesznek azon a helyszíni szemlén, amelyet a Szegedi Városi Bíróság rendelt el. Juhász Zsuzsanna, a betegcsere-pert tárgyaló bíró azért döntött a helyszín bejárása mellett, mert az eddigi tárgyalási napokon számos ellentmondás bontakozott ki annak kapcsán, hogy az ominózus napon ki hol tartózkodott.

A tárgyalássorozatról a Weborvoson részletesen tudósítottunk, az előzmények sokak számára ismertek: tavaly júliusban a szegedi kórházban összecseréltek két idős, hasonló tünetekkel az intézménybe szállított férfit, így nem azt vitték koponya CT-re, majd az eredmények ismeretében a műtőbe, akinek arra szüksége lett volna. A szükségtelenül megoperált férfi belehalt a műtét szövődményeibe.

A másik férfi sem épült fel: az idős beteg szeptember végén halt meg. Az ügyészség egy ápolót és egy beteghordót foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetéssel, két orvost pedig foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádol. Az ügyészség álláspontja szerint a szakdolgozó és a beteghordó a felelős a betegcseréért, az orvosok azzal mulasztottak, hogy későn vizsgálták meg az egyik beteget – a feltételezés szerint, ha ez hamarabb bekövetkezik, nem lett volna esély a páciensek összecserélésére.

A tárgyalássorozat a november eleji, negyedik tárgyalási nap után eredetileg már csak 2006 márciusában folytatódott volna. Ennek oka, hogy egyes tanúként idézett személyek tartósan külföldön tartózkodnak, s a bíróság szakértői jelentésekre is vár. A bíró azonban úgy döntött: november 29-én helyszíni szemlét tart a kórházban, hogy a bíróság tagjai – megismerkedve a helyszínekkel – jobban átlássák a történteket.

Az eredeti tervektől ugyancsak eltérően a bíróság épületében is lesz még idén tárgyalás: december 8-án reggelre beidézték azokat, akik annak idején részt vettek a kórházban folyt belső vizsgálatban, s tagjai voltak a fegyelmi tanácsnak, amelyet Pajor László urológus professzor, az intézmény jelenlegi főigazgatója vezetett."




05-11-27 10:39:24 - írta Giulio történésze


Kácsor Zsolt által megírt  történet tanulsága: dokumentáció, dokumentáció, dokumentáció.




05-11-27 10:18:16 - írta Giulio történésze

Kozma Ferenc remek témát választott.

A kórházi várólisták léte (illetve nem léte), és sorrendjének klinikaiigazgatói megváltoztathatósága konzerválja az egészségügyi korrupció lehetőségét.  Vajon mi tesz különlegessé egy politikust abból a szempontból, hogy korábban kerüljön sorra a műtéti listán más állampolgárhoz képest?



"Húsz éve kellett várni annyit egy madulaműtétre, mint most Egyre nő a várakozás az egészségügyben. A halasztható műtétek, gyógyító beavatkozások, diagnosztikai eljárások egyre messzebb kerülnek a betegtől. Akadnak bőven olyan halasztható műtétek, gyógymódok, melyekre Baranyában fél évet kell várni. Bár nincs közvetlen életveszély, a beteg többnyire szenvedve vészeli át a várakozás heteit.

Dr. Szendy Erzsébet betegjogi képviselő naponta szembesül a helyzettel. Lapunknak elmondta, hogy nem elég csupán az előjegyzési naplóba feljegyezni a műtétre várakozót. Ha két hónapnál hosszabb a "munkatorlódás miatti" késlekedés, minden intézetben, kórházban várólistát kell készíteni. Mint a szervátültetés esetében. Ám ilyen listát elvétve lát. S nem lát a beteg sem, bár joga volna, hogy belenézzen, miért nem került eleddig sorra.

Dr. Vajda János, a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatója szerint előfordulhat, hogy a szakrendeléseken is listakényszer lesz. A várakoztatások oka a finanszírozásban rejlik. Nemrégiben kapták kézhez az OEP novemberi és decemberi költségtérítési előirányzatait. Ebben a hónapban az ellátmányuk 12 százalékkal rövidül, decemberben pedig több mint harminccal. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy napjainkban tíz betegből egyet, decemberben pedig hármat ellátás nélkül haza kell küldeni. Olyanokat, akik egyébként "ráérnek". Főleg a drága szolgáltatásokkal kell takarékoskodni, a röntgennel, laborral és a diagnosztikával.

Dr. Bellyei Árpád, a PTE ortopédiai klinikájának professzora nem örömmel mondja: náluk három és hat hónap közti a várakozás bizonyos gerinc-, csípő- és egyéb műtétekre. Dr. Pytel József, a fül-orr-gégeklinika professzora szerint húsz éve kellett annyit várni náluk egy mandulaműtétre, mint manapság. Igyekeztek ledolgozni a hátrányt, ám az OEP-finanszírozás miatt úgy tűnik, hiábavaló volt. Dr. Papp Lajos szívsebész professzor kimondja: pénzre hivatkozva műtétet nem halasztanak el. Ám olykor a műtétet megelőző, egyéb diagnosztikai központokban végzett vizsgálatok meglehetősen hosszadalmasak. Így a műtétjeik 15 százalékát nyomban, 5 százalékát 72 órán belül, a többit pedig legkorábban egy és hat héten belül végezhetik el.

A listakészítés is elnapolható

Egyes kórházak, gyógyintézetek bevett gyakorlata, hogy a "munkatorlódás" miatt kimondott várólistát nem készítenek. Csupán a betegelőjegyzési naplókban van nyoma annak, hogy bizony az intézetbe nem lehet azonnal bekerülni. Ebből azonban a beteg számára nem derül ki, hogy hol áll a sorban, jogos-e a hosszas várakoztatás.

Kiváltságot élvező betegek

Minden intézetvezető, kórházigazgató fenntartja a jogot magának, hogy a várólistát átléphesse. Gyakori példa, hogy válogatott sportolót, tudóst, művészt, adott esetben helyi vagy országos politikust még halasztható műtét, gyógykezelés esetén sem várakoztatna. Megtöri a várólistát a hirtelen felmerült, halaszthatatlan műtét is. "




05-11-26 22:45:47 - írta Giulio történésze



Orvos-temetőgondnok:


"A temetkezési vállalkozások nem tartoznak a leginkább ágrólszakadt cégek közé, mégis némelykor az is gondot okoz nekik, hogy ingázó munkatársat foglalkoztassanak. Annak ugyanis fizetni kellene az útiköltségét. Emiatt kell majd felhagynia választott hivatásával az esztergom-kertvárosi sírkert gondnokának is. A fővárosba költözött ugyanis, s bár szívesen viszszajárna elvégezni a teendőit, az útiköltség miatt alighanem véget ér a munkakapcsolat.

Pedig a kertvárosi temetőben nem csak hogy elégedettek voltak a sírok látogatói a gondnok munkájával, hanem nagyon meg is szerették. Azt mondják, rá sem ismerni a sírkertre, amióta az Jurij gondjaira van bízva. Jurij fehérre meszelte a sétálóutak betonszegélyét, virágokat ültetett oda is, ahol azelőtt sose volt virág, s tavaly karácsony előtt fenyőgallyakkal olyan szépen feldíszítette a ravatalozó kápolnához hasonlatos kis épületét, hogy könnybe lábadt a szeme annak, aki látta - mesélik. Jó oka volt rá tehát az egyik helyi újságnak is, hogy a temetőgondnok tevékenységét megdicsérje. Ebből a cikkből derült ki, hogy a mindenki által csak Jurijnak hívott gondnok teljes neve dr. Nyelipovics Jurij. Akinek eredeti foglalkozása gyermekorvos és aneszteziológus."




05-11-26 20:22:31 - írta Giulio történésze


A pusztai helyzet kezd veszélyessé válni.

Mint kiderült, a jelenlegi háziorvosi működési engedély nem szól az ügyeleti tevékenységről. Ugyanakkor a háziorvos készenlétezett és hétvégente ügyelt is az elmúlt években.

Ezt a hiányosságot helyi ÁNTSZ sohasem korrigáltatta, ugyanakkor az ÁNTSZ főorvos tudta, hogy a háziorvost a helyi egészségügyi intémény kötelező erővel beosztotta ügyelni.

Sőt, a helyi városi ÁNTSZ főorvos még szóbeli fenyegetés útján is a háziorvost ügyeletre akarja kötelezni az elkövetkező időben.


Hogyan is szól a jogszabály?

96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet
az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról
A működési engedély
11. §
(2) A működési engedély tartalmazza
a) az egészségügyi szolgáltató 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait és az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásában kapott azonosító számát,
b) az egészségügyi szolgáltató által végezhető szakmákat és ezek egészségügyi szakmakódját, valamint szakmánként az ellátás progresszivitási szintjét és az ellátás formáját,
c) ha az egészségügyi szolgáltató területi (ágazati) ellátási kötelezettséggel működik, az ellátási körzet (ellátotti kör) pontos megjelölését,
d) az egyes szolgáltatások ellátásának pontos helyszínét,
e) az egyes szolgáltatások személyi feltételeinek teljesítéséhez szükséges előírásokat,
f) a rendelési időt és a rendelkezésre állás idejét,



Képzeljünk el egy olyan ügyeleti szerződést, amely nem tartalmazza a pontos időt, hanem csak a következő mondatot:

"Az önkormányzat kötelezi a háziorvost az ügyeletben (hétkoznapi, hétvégi) való részvételben. Amennyiben a háziorvos ezt megszegi, viseli annak minden következményét."




05-11-26 07:19:43 - írta Giulio történésze


A NOL oldalát olvasva komolyan felmerül a kérdés bennem, hogy létezik-e sajtószabadság ma Magyarországon....


"A közelmúltban államtitoksértés gyanújával két ügyben is újságírókat küldött a vádlottak padjára az ügyészség - Csík Ritát, a Népszava munkatársát egy héttel ezelőtt első fokon felmentették, a HVG-s Rádi Antónia pere december közepén kezdődik. (Előbbit egy megyei főügyésznek címzett titkos levél, utóbbit egy titkosított vádirat miatt gyanúsították meg.) Mindkét esetben az ügyészség titkait sértették meg.

- A vádhatóság a nemzetközi gyakorlattal ellentétes döntést hozott, hiszen a vád alapján nem a titok kiszivárogtatóját, hanem annak nyilvánosságra hozóját állították bíróság elé - hangoztatta az előbbiekkel kapcsolatban Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-biztosa, aki több fórumon is arra hívta fel a figyelmet: államtitoksértést jogállamban kizárólag a titokgazdák, illetve a minősítők követhetnek el, az újságíróknak büntetleneknek kell maradniuk.

A két említett újságíró ellen indított eljárás azért is furcsa, mert egy harmadik, hasonló ügyben a vádhatóság nemrég teljesen ellentétesen járt el. A Szatmári-ügy kiszivárogtatóját keresik, a nemzetbiztonsági titoknak minősülő kémsztorit nyilvánosságra hozó Magyar Nemzet ellen viszont - éppen Harasztinak a nemzetközi gyakorlatra hivatkozó logikája szerint nagyon helyesen - nem indult eljárás.

Úgy tűnhet tehát, mintha az ügyészség csak a saját titkait féltené, s például a Nemzetbiztonsági Hivataléit nem. Bár Csík Rita esetében tanúvallomás támasztotta alá, hogy a lap főszerkesztője szorgalmazta a cikk megjelenését, utóbbi ellen ejtették a vádat. (E részben persze helyesen.) A Rádi Antónia elleni vádiratot titkosították, így arról az újságíró még a saját főnökeinek sem számolhat be. Az, hogy kizárólag a cikkek írói ülnek a vádlottak padján, szokatlan a sajtótörténetben, felvetheti még az újságírók elszigetelésének és megfélemlítésének gyanúját is.

Az EBESZ - mint erről lapunkban már beszámoltunk - törvénymódosítást sürget, hogy az ügyészség hasonló ügyekben ne élhessen vissza többet a hatalmával. Haraszti nyilvánosan elhangzott felhívása és szemrehányása óta a vádhatóság hallgat, lapunk kérdésére sem kívánta kommentálni a történteket."




05-11-25 20:40:22 - írta Giulio történésze

Bemásolom ide a cikkeket, nehogy elvesszenek.... :)


"Jómagam is ügyvédként működöm, ezért nagyon komolyan elgondolkodtatott Kolláth György alkotmányjogász, ügyvéd cikke, amelyet a Magyar Orvosi Kamara honlapján olvastam és amely cikk, vagy levél címzettje a IUS Resistendi Társaság. 
 

A cikkből — bevallom — legin­kább az a rész ragadta meg a fantáziámat, amelyben a szerző azt ecseteli, hogyan sztrájkolhat, vagy csinálhat fájrontot munka közben a tűzoltó, a mozdonyvezető, vagy akár a búvár, egyik példa remekebb ugyanis, mint a másik!

 

Ezt a részt elolvasva, bármennyire tetszett is, némi hiányérzetem támadt: a szerző nyitva hagyta azt a számomra igen fontos kérdést, egy ügyvéd hogyan tudna csatlakozni a cikkben ismertetett „engedetlenségi mozgalomhoz”. Végül — némi töprengés után — megleltem a megoldást, megosztom mindenkivel. Úgy, ahogy Kolláth György csinálja, ezúton gratulálok neki az ötletért! Vagyis: ha elhasználtam a magamra szabott munkaidőkeretet és valaki (akár én, saját magamat belülről) arra kényszerít, hogy szakvéleményt adjak egy sok embert foglal­koztató kérdésben, akkor azt úgy teszem, hogy nem győződöm meg a tényállásról, a jogi helyzetről, és egyáltalán semmiről, viszont jogi véleményt alkotok róluk. És ha valaki hig­gadtan megpróbálna visszavezetni a valóság talajára és felvilágosítana az oly nagyon közön­séges és unalmas tényekről, akkor azt mondám, az illető „a pártpolitika stílusát idézi” (jó lenne tudni, ez vajon mit is jelent), és egyáltalán, fogalma sincs semmiről, mindent összeke­ver.

 

Tudom, nem túl kollegiális viselkedés, de megpróbálom megtörni a sztrájkot, lássuk, mi is a helyzet a Kolláth György által (is) vizsgált kérdésekkel:

 

A legfontosabb kérdés, a sztrájk: a pásztói orvosok nem sztrájkoltak, és milyen igaza van a szakértőnek, tényleg nem is sztrájkolhattak. Igaz, nem az általa idézett szabályokra visszave­zethetően, hanem egyszerűen azért, mert a sztrájk — bizony — a munka(jog) világához kap­csolódik, a pásztói orvosok pedig (egy jogi szakember számára kissé pongyolán) „vállalkozó” orvosok, akik saját cégük, vagy egyéni vállalkozásuk keretei között szerződtek az ellátásra, szolgáltatásra. Márpedig ki hallott olyant, hogy a Dr. Kovács és Családja Bt. sztrájkolna! Ez a gazdasági társaság nem sztrájkol, ahogy nem nősül, meg nyaralni sem igen jár, és a szülőszo­bában is ritkán látni anyai örömök közepette, a gazdasági társaságok már csak ilyenek. Kolláth György ugyan tudatában van az előbbieknek, ez mégsem gátolja meg abban, hogy a cikkben végig sztrájkról beszéljen.

 

Namármost, ha nem volt sztrájk Pásztón, akkor mi lehetett az, ami ilyen mértékben kiváltotta Kolláth György rosszallását?

 

Lássuk először is, hogy valóban a Dr. Kovács stb. Bt. felel-e a betegek folyamatos, napi 24 órás, havi 30-31 (februárban 28 vagy 29) napos és évi 365 napos folyamatos ellátásáért Pász­tón, mint ahogy azt kollégám különféle súlyos jogi és erkölcsi szabályokból levezeti? Azt kell mondanom, nem, semmikép­pen, több okból sem:

 

1./ Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról (jelen esetben erről van szó) az egészség­ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a helyi önkormányzatok gondoskodnak, ők va­lóban kötelesek ezt szolgáltatni a fentebb említett idő alatt, méghozzá egyfolytában. Talán érzékelhető, az önkormányzat nem a Dr. Kovács és nem is a Bt.-je.

 

2./ Azzal természetesen tisztában van a jelen sorok írója (mivel nem sztrájkol), hogy az ön­kormányzat nem tud fehér köpenyt ölteni, sztetoszkópot tenni a nyakába és jóságos doktor bácsiként (néniként) ellátni a betegeket, kell tehát valaki, aki ezt megteheti. Dr. Kovács? Várjunk, ismét egy jogszabály következik: az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. ren­delet foglalkozik ezzel a kérdéssel, vizsgáljuk meg, részt kell-e vennie doktorunknak minden­képpen az ügyeletben (7. § (2) bekezdés, d) pont):

 

d) a háziorvosi szolgálat orvosa részt vesz a háziorvosi ügyeleti rendszerben, kivéve, ha az ügyeleti ellátásért felelős önkormányzat, önkormányzati társulás vagy annak egészségügyi intézménye nyilatkozik arról, hogy

da) a közreműködésre nem tart igényt, vagy

db) feladatátadási szerződés keretében más szolgáltatóval szerződést köt az érintett házior­vos által egyébként ellátandó ügyeleti feladatok teljes körének átadására.

 

Megállapíthatjuk, hogy igen, „a háziorvosi szolgálat orvosa részt vesz a háziorvosi ügyeleti rendszerben”, vagyis Dr. Kovács nem válogathat, ügyelnie kell! Vagy mégsem? Hát igen, látjuk, vannak esetek, amikor mégsem. Mikor? Amikor az önkormányzat nem tart igényt erre a szolgáltatásra, és akkor, ha „feladatátadási szerződés keretében más szolgáltatóval szerző­dést köt” a feladatra. Pásztón történetesen az a helyzet, hogy Dr. Kovács — ha bevégzi napi rendelését — már jó ideje megtehetné, hogy kizárólag a kedvteléseinek él, azaz roncsderbin versenyezhetne, lepényevő versenyeken indulhatna avagy a helyi tűzoltózenekarban hárfáz­hatna, ugyanis Pásztó önkormányzata feladatátadási szerződésben már réges-régen a városi kórházat bízta meg az ügyeleti ellátás biztosításával. (Egyebek között erre próbálta meg a szakértő figyelmét felhívni a maga pártpolitikai stílusában a IUS Resistendi Társaság).

 

Joggal merül fel ezek után a kérdés, mi a hasonlóság a mozdonyvezető, a búvár, a tűzoltó és a háziorvos helyzetében, ha az említetteket olyan feladat ellátására próbálják rábírni roppant előnytelen feltételek mellett, de sok-sok fenyegetéssel, amit nem is kellene okvetlenül ellát­niuk? Megfejtem a találós kérdést: semmi, mert az orvost kivéve a többi nem lenne hajlandó engedni a fenyegetésnek. Pásztón most mindössze annyi történt, hogy az orvosok kishíján csatlakoztak a búvárokhoz, és ez az, ami Kolláth Györgyöt annyira kihozta a sodrából.

 

3./ Menjünk tovább és tegyük fel, hogy nincs, vagy megszűnik az előbb említett feladatátadási szerződés. Akkor talán teljesen búcsút kell venni a tűzoltózenekartól? Hát nem egészen, jog­szabály következik, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény. Milyen céllal jött létre ez a törvény:

 

„E törvény célja az orvosok és az egészségügyi dolgozók (a továbbiakban együtt: egészség­ügyi dolgozó) gyógyító-megelőző tevékenységére vonatkozó alapvető rendelkezések egységes, az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony fajtájától független meghatáro­zása, továbbá az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok sajátosságaiból adódó eltérő követelmények megállapítása.”

 

Vagyis, a törvényben foglalt szabályok vonatkoznak a kórházban közalkalmazottként, vagy másutt munkaviszonyban dolgozó egészségügyi dolgozókra egyaránt, de kötik a már jól is­mert Dr. Kovácsot is, mind az asszisztense foglalkoztatása során, mind pedig akkor, amikor éppen saját magát készülne kizsákmányolni. Miért lényeges ez? Azért, mert a törvény egye­bek között éppen „tekintettel a betegek jogára a pihent egészségügyi dolgozó által nyújtott ellátáshoz” jött létre.

 

Ezt a betegjogot a törvény egy abszolút munkaidő-korlát felállításával próbálja biztosítani az 5. § (5) bekezdésében:

 

„Az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 13. § (2) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevé­kenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevé­kenység végzésére párhuzamosan több, vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.”

 

Mindez nem azt jelenti, hogy ennyit köteles egy egészségügyi dolgozó egy héten teljesíteni, itt pusztán arról van szó, hogy ezt az óraszámot nem haladhatja meg hat havi átlagban az egy hétre eső „egészségügyi tevékenysége”, mert egyébként sérülne a beteg joga! A heti munka­idő — féléves átlagban — amúgy 48 óra a Dr. Kovács Betéti társaságnál, ez, ha Dr. Kovács is úgy akarja, mivel megfelelő feltételeket kínálnak a többletmunkáért, heti 12 órával megnőhet.

 

Ha Kolláth Györgyöt felkeresték volna a pásztói orvosok ügyfélként és előadták volna, hogy igen csekély ellenérték fejében, messze a jogszabályokban megengedett mennyiség feletti ügyeleti munkára kényszeríti őket az önkormányzat, mit tanácsolt volna nekik? Talán azt, hogy az önkormányzat álláspontja helyes, és bármit is gondolnak az orvosok, nincs jogi lehe­tőségük a helyzet megváltoztatására? Nem gondolom. Meggyőződésem, hogy Kolláth György ebben az esetben komolyan foglalkozott volna ezekkel a kérdé­sekkel, és azt tanácsolta volna, élje­nek a jogaikkal, ne hagyják, hogy nevetséges díjazás ellenében éjjel-nappal dolgoztassák őket, és velük magukkal szegessék meg a 2003. évi LXXXIV. törvényben leírtakat.

 

A cikk legalapvetőbb baja egyébként az, hogy Kolláth György összemossa az orvos általános segítségnyújtási, sürgősségi ellátási kötelezettségét azzal a szervezési kérdéssel, hogy az ön­kormányzat milyen módon, kik által tegyen eleget az Egészségügyi törvényben meghatározott ellátási kötelezettségének. Kolláth György — nem csekély demagógiával — egy olyan orvos képét vetíti elénk, aki elmegy az utcán haldokló beteg mellett, mivel lejárt a munkaideje, ho­lott mindössze arról van szó, személy szerint ki, mennyit ügyeljen, mennyiért, azaz munka­szervezési kérdésekről folyik a vita, nem pedig arról, hogy kell-e segíteni a bajbajutottakon. Erre a hibára is megpróbálta felhívni a szerző figyelmét a IUS Resistendi Társaság, ez sem sikerült.

 

Összefoglalva, lezárva az eddigieket: azt gondolom egyrészt, hogy nem lehet mindig elsiklani a fen­tebb idézett jogszabályok rendelkezései fölött, és nem lehet — megfelelő szervezési lé­pések helyett — kizárólag az egészségügy­ben dolgozó orvosok terhére, a jogszabályok felrú­gásával toldozni-fol­dozni a rosszul működő rendszert. Azt gondo­lom továbbá, hogy azok az orvosok, akik nem hajlan­dóak szemet hunyni a jogszabálysértő gyakorlat felett és megpró­bálják a szabályok betartását kikényszeríteni, semmiféle jogi, vagy erkölcsi szabályt nem  szegtek meg.

 

Azt viszont gondolom ugyanakkor, hogy az állami és önkormányzati vezetők — a jogsza­bályok mellett — rendre megszegnek több alapvető erkölcsi szabályt is, amikor egy foglalko­zási cso­porttól folyamatosan elvárják, hogy magánéletüket feláldozva embertelen mennyisé­get dol­gozzanak, messze az elvárható alatti díjazásért, kihasználva ennek a foglalkozási cso­portnak a tár­sadalmi zsarolhatóságát. Hogy mivel zsarolhatóak az orvosok? A válasz egy­szerű: az emberek egészségével, testi épségé­vel, életével.

 

Gyovai Sándor"







"A magyar Munkatörvénykönyv. a munkaidőt az őt 8 órás heti munkanap figyelembevételével heti 40 órában állapítja meg. Ez alól kivételt képez egy kör, amelyik beletartoznak azok, akik folyamatosan, vagy több műszakban üzemelő vállalatnál dolgoznak, és ilyen munkakört látnak el. Az esetükben a magyar Mt. napi 12, azaz heti 60 órás munkaidőre is lehetőséget ad.



Ugyanakkor a 2000/94. sz. EK irányelvvel módosított 504/93. sz. EGK irányelv értelmében a munkaidő a heti 48 órát nem haladhatja meg. Emellett a 75/457. sz. EGK ajánlás a heti 40 órás munkaidőt tartja méltányosnak.

 

Ennek értelmében az EU tagállamai vagy törvénnyel, vagy kollektív szerződéssel a heti 40 órás munkaidőt vezették be és csak bérpótlék fizetése mellett teszik lehetővé a rendkívüli munkavégzést heti 48 óra erejéig. Lényegében a magyar jog is eszerint jár el, azonban több EU tagállamhoz hasonlóan lehetőséget ad arra, hogy ilyenkor a munkabérnek csak egy meghatározott részét kelljen kifizetni.

 

Abból kiindulva, hogy az irányelv a munkaidő fogalmát határozta meg, hogy munkaidő az, amikor a munkavállaló dolgozik vagy a munkáltató rendelkezésére áll, a spanyolországi Valencia város mentőszakszervezete és a németországi Essen város orvos-szakszervezete pert indított a mentőszolgálati munkáltató, illetve a kórházszövetség ellen az ügyeleti díj teljes munkabérrel történő kifizetése és az ügyeleti idő rendes munkaidőkénti elismerése érdekében.

 

Mindkét ügy az Európai Törvényszék elé került, amely a felpereseknek adott igazat, elismerve teljes munkabérrel díjazandó munkaidőnek az ügyeletet. Ez indította el Magyarországon is az ilyen tárgyi orvos-pereket, amelyben a Szolnoki Munkaügyi Bíróság első fokon az Európai Törvényszék ítéleteivel összhangban álló ítéletet hozott, amit azonban az alperesi Szolnoki Kórház manegmentje meglehetősen furcsán próbál lereagálni. Lássuk magát az ügyet:

 

A Szolnoki Munkaügyi Bíróság a Szolnok Megyei Kórház sebészorvosai által az ügyeleti idő teljes munkaidőkénti elismerése és teljes összegű munkadíjazása iránt indított perben meghatározott ítéletében az ügyeleti időt a 2000/94. sz. EK irányelvvel módosított 504/93. EGK irányelv 1. cikkelyének megfelelően kimondta, hogy az ügyelet rendes munkaidőnek számít, mivel az az idő is munkaidő, amikor a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll.

 

Ezért az Mt. 148. §-ának az ügyeleti díjról az a rendelkezése, miszerint ügyelet esetében az alapmunkadíjnak csak a 40 %-a jár, ellentétes az irányelvvel. Az Európai Törvényszéknek a Valenciai Mentőszolgálat versus Mentő Szakszervezet, valamint az Esseni Egészségügyi Szakszervezet és az Esseni Kórház közötti hasonló két perben hozott két ítéletéhez hasonlóan megállapította, hogy a felperes orvosoknak az alapmunkadíjuk 40 és100 %-a közötti ki nem fizetett különbözet jár.

 

A Kórház a felperesként fellépett orvosokat napi 12 órás műszakban kívánta az ítélet után foglalkoztatni. A Magyar Orvosi Kamara és az érintett orvosok ezt a kórházmanagement ellenakciójának tekintve tiltakozott eme intézkedéssel szemben, vitatva annak jogszerűségét. Bár – úgy tűnik –, hogy a kórház-management a tiltakozások hatására visszakozott, mégis indokolt az intézkedéssel, ill. annak tervével foglalkozni, mivel az ilyen kísérletek minduntalan visszatérnek.

 

Az irányelv szerint a munkaidő felső határa heti 48 óra. Ugyanakkor a 95. sz. EGK ajánlás heti 40 órát javasol. A magyar Mt. 117/B. §-ának (2) bekezdése napi 8 és heti 40 órában állapítja meg a törvényes munkaidőt. Ez a szabály összhangban áll az ajánlással. Ugyanakkor egy bizonyos körben (közeli hozzátartozónál, folyamatosan vagy több műszakos üzemben, idénymunkában történő foglalkoztatás, valamint készenlét és készenléti munka végzése esetében) kollektív szerződéssel a napi munkaidő 12 órára felemelhető, ami heti 60 órát tesz ki.

 

Ez viszont az irányelvvel teljes mértékben ellentétben áll. Magyarország ezt a megoldást a német jogból vette át. Azonban az Európai Törvényszék fent említett két ítéletét követően Németország és Spanyolország eltörölte a munkaidő felemelésének ezt a lehetőségét. Az egyes tagállamok vagy törvénnyel, vagy országos általános vagy ágazati kollektív szerződéssel a munkaidőt heti 38 és 40 órában állapítja meg.

 

Az irányelv módosítása a munkaidő és a rendkívüli munkaidő korlátozások rugalmasítása érdekében bevezette a munkaidőkeretet. Ennek értelmében egy meghatározott időn belül a napi, ill. a heti 40 óra átlagának ki kell jönnie. Ha a munkaidő e keretet túllépi, a napi túlmunka és a heti pihenőnap(ok)n végzett munka után köteles a munkáltató a munkavállaló részére pótlékot fizetni. A heti 48 óra azonban az irányelv értelmében még pótlék fizetése esetén sem léphető túl. Az irányelv a munkaidőkeretet 4 hónapban állapítja meg, ami legfeljebb 6 hónapra  hosszabbítható meg. Szintén a német jog adott korábban lehetőséget arra, hogy tarifaszerződéssel a fent már jelzett körben a munkaidőkeret 12 hónapban, ill. 52 hétben is megállapítható legyen. A heti 52, ill. a 12 hónapos munkaidőkeret ma már a német jogban ugyancsak nem lelhető fel.

 

A magyar Mt. 118/A. §-a a munkaidőkeretet 2 hónapban, vállalati kollektív szerződéssel pedig 4 hónapban állapítja meg. Viszont a közeli hozzátartozó által foglalkoztatott kivételével a már többször hivatkozott körben lehetővé teszi, hogy a munkaidőkeret országos kollektív szerződéssel egy teljes évre is szólhat. A 12 havi, ill. az 52 heti munkaidőkeret alkalmazása nem áll összhangban az uniós irányelvvel.

 

Mindezek tükrében a munkavállaló(k)nak napi 12 órában történő foglalkoztatása nemcsak az irányelvvel áll szöges ellentétben, de a magyar jogi szabályozással is, mivel az orvosok napi 12 órás foglalkoztatása egyrészt nem fér bele az Mt. fent már hivatkozott 117/B. §-ának (1) bekezdésébe, ami önmagában is jogsértő, ha pedig az Egészségügyi Törvény hasonlóan vagy ennél is keményebben szabályoz, értelemszerűen sérti az uniós normákat is. A kórház-manegment részéről a 12 órás napi munkaidő egyoldalú bevezetése ezen kívül még amiatt is törvénysértő a magyar jog szerint, mert erre csak kollektív szerződéssel kerülhetne sor, vagyis csak úgy, ha ebbe a szakszervezet is beleegyezik.

 

A kórház-manegment viszont sem az egészségügyi szakszervezettel ilyen irányú kollektív szerződést nem kötött, sem pedig nem szerezte meg a Orvosi Kamara ilyen irányú egyetértését. Ennek következtében pedig a kórházvezetés intézkedése triplán, sőt négyszeresen jogsértő. Jogsértő egyrészt azért, mert túltette magát az Európai Unió normáin, jogsértő továbbá azért, mert maga a magyar tételesjogi szabályozás, amelyet maga is alkalmazott, maga is jogsértő. Ezen túlmenően jogsértést jelent, hogy jogsértő magyar szabályok alkalmazásával kíván retorzióval élni a felperesekkel szemben, végül jogsértést jelent az is, hogy nem akar a bíróság által megítélt fizetési kötelezettségének eleget tenni.

 

Ebben az okfejtésben túlnyomóan az orvosokról volt szó. Az Európai Törvényszék elé eddig került két ilyen tárgyú ügy egyike azonban mentőápolókról szólt. Ebből is adódik, hogy az egészségügyben dolgozó valamennyi olyan munkavállalóra ide értve az állami/önkormányzati egészségügyi intézmények közalkalmazottait is-, akik az intézmény folyamatos vagy több műszakos tevékenységébe tartozó munkakörben dolgoznak, a fenti előírások ugyanúgy vonatkoznak. Így teljes átlagkereset-térítésre jogosultak az irányelvből levezetve az ügyeletet ellátó betegápoló(nő)k, műtősök és műtősasszisztensek egyaránt. Ennélfogva az ő esetükben sem lehet megtenni azt, hogy munkaidejüket egyoldalú nyilatkozattal napi 12 órára, illetve ennek alapján heti 60 órára felemeljék.

 

Mindezeket figyelembe véve a szolnoki kórház-management intézkedése vagy ahhoz hasonló más intézkedések jogszerűsége sem a magyar bíróságok, sem az Európai Törvényszék előtt sikerrel nem védhetők meg.

 

         Prof. Dr. Prugberger Tamás

(Miskolci Egyetem és Debreceni Egyetem)"





05-11-25 20:38:31 - írta Giulio történésze  

Gyovai Sándor és Prugberger Tamás cikkeit feltétlenül érdemes elolvasni a MOK honlapon. Részletes jogi elemzésük segíthet megérteni az ügyeleti idővel kapcsolatban kialakult magyar helyzetet.

"...Mindezeket figyelembe véve a szolnoki kórház-management intézkedése vagy ahhoz hasonló más intézkedések jogszerűsége sem a magyar bíróságok, sem az Európai Törvényszék előtt sikerrel nem védhetők meg...."




05-11-25 19:04:36 - írta Giulio történésze

Losonczi Gergely sértő kifejezésekkel kommentálta a MOK elnökének elmúlt heti tevékenységét:


"Januártól megszűnhet a magánorvosok receptírási jogának korlátozása, amelyről júliusban döntött a kormány - erről állapodott meg a miniszterelnökkel a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István lapunknak azt mondta: józan paraszti ésszel győzte meg a kormányfőt arról, hogy az intézkedés sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem jó.

Az egészségügyi miniszter pedig elterült a földön. Rácz Jenő fél éve állta az egészségügyi szakmai szervezetektől és különböző pártoktól érkező ütéseket, a 12. menetben azonban meglepetésre kiütötte a miniszterelnök (saját edzője). A kamara elnöke felbujtóként volt jelen az eseményen, amelyet követően vélhetően elégedetten távozott. Éger Istvánnak hatalmas siker, hogy a kormányfő végül visszakozott a magánorvosok receptírási jogának korlátozását illetően. Mint mondta: azt is nagyon komoly dolognak, tevékenységük elismerésének tartja, hogy a miniszterelnök személyesen fogadta.

Ehhez arra is szükség volt, hogy a kamarai elnök eddigi gerilla-harcmodorát feladva taktikát váltáson. A Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta Éger István - a szokásos bírálatok mellett - az egészségügyi átalakítások stratégiai irányát nagyrészt támogatta. A kompromisszumkeresés pedig révbe érni látszik, az eddig minden alkalommal lesöpört érvek ezúttal meghallgatásra találtak.

Éger István józan paraszti ésszel érvelése győzedelmet aratott Rácz Jenő szakmai eszén. Az elnöknek azonban tisztában kell lennie a miniszterelnök döntésének súlyával is. Ennél nagyobb kegyben részesülni ugyanis nem lehet. Mert nincs nagyobb siker annál, amikor meg akarok pofozni valakit, és a barátját veszem rá az ütésre. Itt pedig ez történt."


Sértő a MOK elnökére nézve a FELBUJTÓ kifejezés.

Tudatlanságról vall, hogy gerilla harcmodornak minősíti a MOK eddigi tevékenységét.

Losonczi Gergely tudhatná, hogy a politikában nem barátságok vannak, hanem partneri kapcsolatok. Még ha kollégákról is van szó.




05-11-25 11:41:59 - írta Giulio történésze

A pusztában a nyomás fokozódik. Az orvosokat egyenként dolgozza meg a városi polgármester.

Az önkormányzat által felajánlott szerződéstervezetről hétfőig kell nyiltakoznia a háziorvosnak, hogy elfogadja-e vagy sem.




05-11-24 07:49:22 - írta Giulio történésze

Újabb HELYZET van. Most a pusztában. Az önkormányzat keménykedik. Ismét törvénytelenségre akarja kényszeríteni a helyi háziorvost...

A szituáció ismerős:

1. a helyi társulási önkormányzatok átadják az ügyeleti feladatot egy cégnek központi ügyelet működtetésére, azzal a kitétellel, hogy az önkormányzatok kötelezik a helyi háziorvosokat az ügyeletben való részvételre
2. az egyik háziorvos ezt nem fogadja el, nem írja alá az ügyeleti szerződést (amely egyebként tucatnyi formai és tartalmi hibát tartalmaz)
3. az önkormányzat újabb szerződést ajánl, amely csak az adott településbeli ügyeletre vonatkozik
4. a háziorvos ezt sem fogadja el (mert hatályos törvényeknek ellentmond)
5. a polgármester megfenyegeti a háziorvosi szerződés felbontásával a háziorvost
6. az ÁNTSZ városi intézete megfenyegeti az önkormányzatot és a háziorvost, hogy ha 2006. január 1-ig nincs szerződés az ügyeletre vonatkozólag, akkor a községben katasztrófaállapot (?????)  kerül kihírdetésre, és a háziorvos köteles ügyelni. (amelyre városi intézetnek nincs is joga...)


Érdemes leszögezni, hogy
- nincs sztrájk, vagy sztrájkveszély
- ügyeleti szerződésről szóló tárgyalásról van szó
- mindkét fél érdeke a hatályos magyar jogszabályok betartása és betartatása





05-11-24 00:26:18 - írta Giulio történésze

Vörösbegy ismét írt. Jelzésértékű. Akkoriban ez történt.




05-11-23 07:35:49 - írta Giulio történésze

Kolláth Úr alább közölt válaszából egy dologgal maradék nélkül egyetértek:

a dominók valóban dőlnek.

Csak nem azok, és nem úgy, ahogyan az ügyvéd úr gondolja.

Továbbra is várom jogi indoklását, válaszát, három napja elküldött levelemre.

Bölcs türelemmel.




05-11-23 00:22:56 - írta Giulio történésze







Kolláth György alkotmányjogász válasza a IUS RESISTENDI nyílt levelére. Tanulságos.


 

"Ha jól értem a replika lényegét, akkor a fő vita-érv az, hogy az ügyelet más, mint a többi orvosi ténykedés. Érvelnek a túlmunka díjazás alacsony mértékével, mint mentőkörülménnyel is. Az általam mondott "sürgős esetek ellátása" (sic!) szerintük a hatályos törvénybe ütköznék.

Telefonon kb. 20 mondatból álló szakmai nyilatkozatot adtam egy újságírónőnek, aki azt tömörítve három mondatba foglalta, majd telefonon beolvasta. "Beolvasás" mégis az lett, amit szélsőséges hangon, nyílt levélben előbb a webdokin hozzám intéztek, majd azt változó hangszerelésben E-mailben is közölte velem egy jogilag "rezisztens" társaság. (Egy higgadt, kulturált megkeresés is akadt: megválaszoltam.)

A webdokis kihívás a pártpolitika stílusát idézi: alapfogalmak nem megfelelő ismeretét, az orvosok ellen hangoló jogértelmezést, a kollégák jó hírnevének csorbítását rója fel nekem, terjengős kioktatásban. Ha jól értem a replika lényegét, akkor a fő vita-érv az, hogy az ügyelet más, mint a többi orvosi ténykedés. Érvelnek a túlmunka díjazás alacsony mértékével, mint mentőkörülménnyel is. Az általam mondott "sürgős esetek ellátása" (sic!) szerintük a hatályos törvénybe ütköznék. Sőt csúsztatással: fekete munka és adócsalás lenne, ha az orvos mégis időn túl, vitás szerződési feltételek mentén, ügyeletben ellátná azt, aki betegként hozzá fordul. Nem teszi, mert ő most durcás, hiszen jó ideje nincsen kifizetve - még egy szakmunkás órabére szerint sem. Aztán már hiába jött később az üzenet: kicsit többért mégis csak hajlandók a pásztói érintettek ügyelni. Valakinek oda kell pörkölni, ma ez megy.

Egyes ellenálló gyógyítók szerint, ha a pénztelenség okán besokallt orvos ki sem megy a beteghez, be sem engedi a rendelőbe, ránézni sem hajlandó (minimum tisztázva, hogy mekkora a baj), minthogy érdemben(!) dacosan sztrájkol, akkor ez nem sztrájk, nem jogsértés, nem szerződésszegés. Hipokrátész forog a sírjában.

Gondoljuk tovább: ugyanígy a kommandós nem megy ki drog-bárót elfogni, mert rendezetlen a túlóra-pénze. A tűzoltó, a mentőtiszt e címen bent marad a laktanyában, jóllehet menteni kéne, mivel rettenetes közúti baleset történt. A katona kitűzi a fehér zászlót, mert nem jött meg az átutalás. A búvár nem megy le a mélybe, mert a stopperórája fájrontot jelez. A mozdonyvezető félúton leáll és hazagyalogol, mert elnézték a könyvelésen az órái számát. És mindez onnantól rendben is volna, ha lehet mutogatni (tévesen) az alkotmányra, az önkormányzati és a munkajogi törvényekre, és leheletfinom distinkció húzható elő hajánál fogva a sztrájk jogi természetéről, definíciójáról.

Nos, vegyük csak az utóbbit!

A rendszerváltó 1989. évi sztrájktörvény meghatározott kör számára eleve megtiltja a munkabeszüntetést, eleve tilossá teszi a politikai sztrájkot (!). Életfontosságú zóna, mint pl. az orvosi ellátás kapcsán pedig még a közalkalmazottak sztrájkja esetén is megköveteli az előzetes eljárást, egyezetést, és "a még elégséges szolgáltatás" biztosítását. Ezek hiányában jogellenes a munkabeszüntetés, és a munka bárminemű, tudatosan vállalt el nem végzése tartalmilag épp? ezt fedi le. Átlátszó magyarázkodás az, hogy de itt szerződéses jogviszony van önkormányzat és szerződő orvos között, ezért nem jöhet szóba a sztrájk, - sőt mindez bumerángként üt vissza.

Tudniillik vagy benne van a közalkalmazotti minta szerinti "sztrájkjog" a megkötött megállapodásban (ez valószínűtlen!), vagy ha nincsen ilyen kikötés, akkor még annyi passzív ellenállási, munkabeszüntetési joga sincs az orvosnak, mint lenne kórházi alkalmazottként. A szerződés az önkormányzat és a vállalkozó orvos között - jogkövetkezményekkel! - felmondható, megszeghető, újratárgyalható, de olyat még egy "orvosbarát" szerződés sem mondhat, köthet ki, amely az egészségügyi törvényt sérti. Belőle 10-15 klasszikus normát lehetne a rezisztens orvosok orra alá dörgölni: egyet idéznék. Az Eütv. 77. § (3) bekezdése: "Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásban részt vevőktől elvárható legnagyobb gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni". Az orvoslobbi nyomására nemrég e szövegből a törvényhozás kitörölte a "legnagyobb" gondosság követelményét.

A dominók dőlnek.

Kolláth György alkotmányjogász, ügyvéd"







05-11-21 09:53:50 - írta Giulio történésze

A MOK 2004. júniusban az Országgyűlési Biztoshoz fordult az ügyeleti kérdésben.

A beadvány egyik fontos üzenete:

... nem állapítható meg a jogalkotó szándéka abban, hogy akár az alkalmazottak, akár az egyéb jogviszonyban működő egészségügyi dolgozók tekintetében hogyan kívánja az ügyeletben töltött időt számítani a munkavégzés szempontjából. Fokozza a bizonytalanságot, hogy ezek a meghatározások a Törvény olyan fejezetében találhatóak, amelynek rendelkezései csak az alkalmazott egészségügyi dolgozókra vonatkoznak.

A Törvény más részeiben, az általános, és az egyéb jogviszonyokra vonatkozó szabályok között sem tisztázza ezt az alapvető kérdést. Korlátokat állít fel az egészségügyi dolgozók, illetve alkalmazottak által (hat havi átlagban) hetente végezhető egészségügyi tevékenység mennyiségét illetően (az 5. § (5) bekezdésében, és a 13. §-ban), de nem magyarázza meg, mit ért egészségügyi tevékenység alatt az ügyelet és a készenlét tekintetében. Erre nézve használhatatlan a 4. § c) pontjában az egészségügyi tevékenységhez adott meghatározás is, mivel ez túl általános ahhoz, hogy eligazíthasson ebben a kérdésben.

A Törvény tehát nem foglal egyértelműen állást az ügyeletben töltött idő egészségügyi tevékenységgel (azaz: munkával) töltött tartamát illetően, annak ellenére, hogy a záró rendelkezések között, a 28. § (7) bekezdésében kifejezetten hivatkozik az Európai Unió Tanácsának 93/104/EK irányelvére, mint amellyel összhangban állnak rendelkezései.

Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy továbbra is, jelenleg is hatályban vannak a Kjt. 59.§-ának rendelkezései és a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletnek a MOK által már korábban is kifogásolt - a 113/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet által beiktatott - rendelkezései, amely utóbbi rendelkezések a Kjt. felhatalmazásával jöhettek létre. A Kormányrendelet - kifejezetten a közalkalmazottakra nézve - a hivatkozott irányelvvel ellentétes szabályokat tartalmaz, gondolok itt a rendelet 10., 12., 12/A és 14. §-aiban foglaltakra. A Kjt. 59. §-ában foglalt szabályok, és a Kormányrendelet fentebb megjelölt rendelkezései sem a hazai jogrenddel, sem pedig a már említett európai jogi szabályozással és gyakorlattal nincsenek összhangban. ..."




05-11-21 07:28:33 - írta Giulio történésze

Órára pontosan ki lehet és ki kell számolni az ügyeleti időt, mint ahogyan azt a Sárospataki Rendelőintézet meg is teszi:










Nagy titok, hogy erre Pásztón miért nem képesek. Mint ahogyan az is nagy titok, hogy az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete miért működik másként, mint az ÁNTSZ  Nógrád Megyei Intézete.






05-11-21 06:34:13 - írta Giulio történésze

A veszprémi háziorvosok ügyeleti szerződésével kapcsolatos elsőfokú bírósági ítélet igen hasznos lehet a pásztói háziorvosok ügyéről kialakított kép finomításában:
 




05-11-21 06:19:09 - írta Giulio történésze

A IUS Resistendi következő tiltakozása:



Az utóbbi időben egyes médiumok kifejezetten ellenségesen viselkedtek az orvosokkal szemben. Másutt nyilvánvaló, megvezették őket, a háttér és a másik fél álláspontjának ismerete nélkül, csak egyféle hivatalosnak mondott álláspontot közvetít. Ezért a IUS Resistendi tiltakozik az ilyen egyoldalú beállítás, egyoldalú tájékoztatás ellen.

 

A Ius Resistendi - Orvosok Egymásért - Társaság tiltakozása médiaügyben

 

Az MTV1 november 17-i Híradója a pásztói orvosokat megalázó ügyeleti vitáról készített riportfilmje előtt a következő bevezető kérdéssel tett bogarat a televízió nézői és az orvosok fülébe:  
-
"MI AZ ERŐSEBB, A HIPPOKRATÉSZI ESKÜ, VAGY A MUNKAVÉGZÉSI ELŐÍRÁS?"

A Ius Resistendi Társaság - amely az orvosok és gyógyszerészek méltóságának védelmére alakult - szomorúan állapítja meg, hogy a média egyes munkatársai, nyilvánvaló tájékozatlanságuk okán, az orvosi hivatás etikai követelményeit megfogalmazó un. "hippokratészi esküt" - olykor akaratlanul is - a közvélemény megtévesztésére használják.

A Ius Resistendi Társaság tiltakozik az MTV1 fenti kérdésében tükröződő diszkriminatív, demagóg szellemiség ellen!

A kérdés ilyetén való feltevése önmagában alkalmas arra, hogy szembeállítsa az orvosi lelkiismeretet és az állampolgári jogok érvényesítését szolgáló törekvések lehetőségét. Ez az eljárás csak a legsötétebb diktatúrák sajátossága. Egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen, hogy a közszolgálati televízió ilyen nyíltan manipulálja a tömegek értékítéletét az orvosok természetes, alkotmányos egyéni jogai ellen és azokat szinte megkérdőjelezve, megpróbálja az orvosok alkotmányos, egyéni alapjogait a közösségi jogokkal szembeállítani.

Bár az ókori, ún. "hippokratészi eskü" szellemét az orvosok ma is felvállalják, az eskü eredeti szövege napjainkra már elavulttá vált! Sajnálatos, hogy a (ma már nem használt !) "esküt" - a szövegének pontos ismerete nélkül, a csúsztatás eszközével élve - a médiában egyre gyakrabban már-már "orvost ijesztgető fantom"-ként, gyakorlatilag az orvosok jogérvényesítő törekvéseivel szembeni hangulatkeltésre, az orvosok lelki zsarolására használják, s napjainkban megpróbálják azt az orvosok alapvető állampolgári jogoktól való megfosztottságát tartósító, az orvosok emberi jogainak kényszerű feladását alantas módon szolgáló eszközzé tenni!

A Ius Resistendi - Orvosok Egymásért - Társaság felszólítja a médiát a fenti szellemű magatartás megváltoztatására és arra, hogy a jogfosztott orvosok jogérvényesítő törekvéseit diszkrimináció-mentes szellemben tükrözzék!

 

Kelt 2005. nov. 19.-én     Ius Resitendi - Orvosok Egymásért - Társaság

* * *

Részlet a Társaságunk alapdokumentumából: "A név eredete: "Ius resistendi" - az Aranybulla (1222) ellenállási záradéka, melyet történelmi hagyatékunk tisztelete és az orvosok ún. "hippokratészi eskü"-vel végletekig történő zsarolása miatt választottunk."

-------------------* * *-------------------


A Társaság a politikusok és újságírók, szerkesztők okulására közli a legrégebbi, az eredeti ógörögből latinra fordított hippokratészi eskü magyar szövegét:


Hippokratészi eskü


"Esküszöm Apollonra, az orvosra és Aszklépioszra, és Hygiéiára és Panakeiára és az összes istenekre és istennőkre - tanúkul híva fel őket - hogy meg fogom tartani képességem és szándékom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt:

Azt, aki engem erre a mesterségre megtanított, úgy fogom tekinteni, mint saját szüleimet, és megosztom vele vagyonomat, s ha rászorul, visszafizetem majd, amivel neki tartozom, a tőle származó nemzetséget olybá' veszem, mintha fiútestvéreim lennének, és megtanítom őket erre a mesterségre, ha meg akarják tanulni, díjazás és írott kötelezvény nélkül, miként hogy a gyakorlati útmutatást és a szóbeli előadást, valamint a többi egész tudományt tovább adom úgyan saját gyermekimnek és mesterem gyermekeinek, azon kívül az orvosi rend értelmében írásban kötelezett megesketett tanítványoknak, de senki másnak nem.
Diaetetikus rendeléseimet képességem és szándékom szerint a betegek hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára. És halált okozó szert nem fogok senkinek sem kiszolgáltatni, még kérésére sem, sőt ilyenféle tanácsot sem fogok adni, és hasonlóképpen nem fogok adni nőnek sem magzatelhajtószert.

Tisztán és az isteneknek tetszően őrzöm majd meg életemet és mesterségemet.
Nem fogok vágni még kőbetegségben szenvedőket sem, hanem útjukból kitérek majd azon mesterembereknek, akik ezt a gyakorlatot űzik.
Ahány házba csak belépek, a betegek hasznára fogok belépni, távol tartva magamat minden egyéb szándékos és kárt okozó jogtalanságoktól, főleg pedig a nemi visszaélésektől, úgy női mint férfi testtel, mind a szabadokkal, mind pedig a rabszolgákkal szemben.
Ha olyat látok vagy hallok orvosi kezelés közben, vagy akár therapia körén kívül az emberek életéről, amit nem szabad kifecsegni, azt el fogom hallgatni, abban a véleményben, hogy az efféle dolgokat szent titok módjára kell megőrizni.
Ha ezt az esküt megtartom és nem szegem meg, akkor élvezzem életemet és mesterségemet úgy, hogy az összes embereknél örök időkre becsületem legyen, de ezt figyelmen kívül hagyom és hamisan esküszöm, mindezeknek az ellenkezője történjék velem."

(A szöveg a görög eredeti Jannus Cornarius 1825-ös latin fordítása alapján, Hornyánszky Gyula 1910-ben készített magyar fordítását tükrözi)







Most akkor Pásztó ügyében ki is szegett hónapokon keresztül  esküt?
 
Az ingyen dolgozó orvosok, vagy a tisztelt hatóságok?
 


1992. évi XXIII. törvény  a köztisztviselők jogállásáról

12. § (1) A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie.

(2) Az eskü szövege a következő:

„Én .............................................. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem (és ............................ önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását előmozdítsam.”

(Az eskütevo meggyőződése szerint:)

„Isten engem úgy segéljen!”






05-11-21 05:34:00 - írta Giulio történésze

Az elmúlt napokban több cikk is jelent meg az egészségügyi dolgozók munkavállalási viszonyairól.

Angliából Kelet-Európába jönnek tanulni diákok, viszont a szakorvosok éppen Nyugat-Európába vándorolnak.

"...A brit adófizetőknek minden egyes orvos egyetemi képzése 50 ezer fontjába (18 millió forint) kerül, a Debreceni Egyetem ugyanakkor alig több mint 24 ezer fontnak megfelelő díjat számít fel egy orvosi diplomáért..."

"...Az orvosok kivándorlási hajlandósága mára beállt havi 50-60-ra, és a kezdetekkel ellentétben nem a szakvizsga nélküli friss diplomások, hanem a többéves gyakorlattal rendelkező szakorvosok mennek...."



A HVG pedig egy izgalmas összefoglalót készített a magyar hálapénz-viszonyokról "Mennyit keres ma egy orvos címmel".

"...Az orvostársadalom 7-8 százaléka kap olyan paraszolvenciát, amely a nyugat-európaiéhoz hasonló jövedelmet biztosít neki - mondja Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára a hvg.hu-nak...."

"...A magyar egészségügyben, különösen a kórházakban feudalizmus van – állítják egybecsengően forrásaink –, amelyben a főnök, az osztályvezető főorvos kezében összpontosul minden jogkör és funkció; ő dönti el: jó vezetőként ezekből leoszt-e valamit kollégáinak, vagy egyeduralkodóként ül rajtuk. A megcsontosodott, hierarchikus rendszer nem sok reménnyel kecsegteti a friss diplomásokat,..."



"Hálapénz = vesztegetés?A hálapénz legbőszebb ellenzői szerint a paraszolvancia adása és elfogadása szimpla vesztegetés. A Büntető Törvénykönyv szerint az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjed, ha a bűncselekményt vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. Akár tíz évet is kaphat az elkövető, ha vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. A vesztegető alapesetben legfeljebb három éves börtönre számíthat. Hivatalos személyeket feljelentési kötelezettség is terheli, amennyiben tudomásuk van a vesztegetésről, akkor a rendőrséghez kell fordulniuk, ellenkező esetben kétéves szabadságvesztést kockáztatnak."





 


05-11-21 04:24:56 - írta Giulio történésze

Kevy járt itt, szerinte rosszak a hálapénzes kérdésre adható válaszok.

Vajon miért gondolja ezt?




05-11-21 04:21:15 - írta Giulio történésze    



"Zöld jelzés kapott az internetes gyógyszerrendelés

Megteremtette az egészségügyi tárca az internetes gyógyszerrendelés és házhoz szállítás lehetőségét. Az szakminiszter rendelete szerint az új lehetőségek alkalmazásakor meg kell tartani a hatályos szakmai szabályokat. Interneten keresztül kizárólag vény nélkül kiadható, közfinanszírozásban nem részesülő készítmények igényelhetők.


A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) olyan saját internetes portált kíván létrehozni a közeljövőben, amelyen az internetes rendelés mellett további egészségügyi információs adatbázist is elhelyeznek - mondta el lapunknak a szervezet elnöke. Hávelné Szatmári Katalin tájékoztatása szerint a megrendelőhöz legközelebb lévő patika venné fel a rendeléseket, az interneten igényelt gyógyszereket kérés esetén a patikusok házhoz is szállítanák.

A házhoz szállítás a vényköteles patikaszerek esetén nehezebb feladat. A receptre adott medicinákat interneten rendelni nem lehet, mivel az eredeti vényt be kell mutatni a patikusnak. Emiatt a receptet előbb el kell juttatni a gyógyszerészhez, aki ellenőrzi a vény valódiságát és a beteg jogosultságát, elvégzi az egyéb szakmai feladatokat, kiállítja a gyógyszer értékének megfelelő bizonylatot, és a patikaszert ezt követően viszi ki a megadott címre - magyarázta a rendelés lehetséges menetét az elnök.

A szolgáltatás a kamara ajánlása szerint ingyenes lesz azon rászorulóknak, akik betegségük miatt nem tudnak eljutni a patikába. Más egészségügyileg indokolt esetben pedig mindössze a patikai ügyletei díjat (jelenleg 375 forint) számítják fel. Ha valaki csak kényelmi szolgáltatásként veszi majd igénybe az internetes rendelést, vagy a házhoz szállítást, akkor ennél magasabb összeget kell fizetnie."




Kíváncsian várjuk a "rászoruló", az "indokolt eset" es a "kényelmi szolgátatás" definicióját.



A Magyar Hírlap Dobozi Pálma tollából egy interjút is közöl a MGYK elnökével:


A Magyar Gyógyszerészkamara elnöke szerint nem a luxusigények a legfontosabbak
Lesznek-e nonstop nyitva tartó patikák, fejfájás-csillapítók a benzinkútnál, gyógyszertárak a plazákban? Egyhamar nem, de Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke szerint nem is az egyedi luxusigényeket kell elsősorban kielégíteni. Az emberek így is elégedettek a gyógyszerészekkel: a kamara által készíttetett kutatás szerint a köztársasági elnök után a patikusokban bíznak leginkább az emberek.


– Lett-e káosz november elsejével? Ön többször is azt jósolta, beláthatatlan következményei lesznek annak, hogy a gyógyszertörvény életbe lépése után a gyártók gyakorlatilag naponta megváltoztathatják a társadalombiztosítás által nem támogatott készítményeik árát.
– Valóban megszűnt az a szabályozás, amely szerint a cégek csak negyedévente emelhették vagy csökkenthették áraikat, s ezt a kamarának ki kellett hirdetnie. Az új rendelkezés életbe lépése után követhetetlenné, átláthatatlanná vált volna a betegeknek a gyógyszerárak változása, ezért kezdeményeztük az egyeztetést a gyártókkal. Nekik szintén az az érdekük, hogy ne legyen áttekinthetetlen a piac. Minden gyártói szövetséggel sikerült aláírnunk azt a megállapodást, amely szerint legfeljebb havonta módosítják a nem támogatott készítményeik árát. Az új fogyasztói árakat a kamara minden hónap 15-én nyilvánosságra hozza. Az első ármódosítás tehát épp a héten került fel a honlapunkra.
– Most már biztosan azt is látják, hogy az új törvény másik eleme miatt, amely szerint a patikáknak tovább kell adniuk a vevőknek a gyártóktól, nagykereskedőktől kapott kedvezményeket, mekkora árkülönbségek vannak a különböző gyógyszertárak között.
– Nehéz erről kamarai szinten összefoglalót adni, mivel a kedvezmények mértéke egyéni üzleti megállapodások kérdése. Egyet állíthatok: amit kapnak a patikák kedvezményként, azt tovább fogják adni. De jelentős mértékű árcsökkenést nem hozhat ez az új szabály.
– A gyógyszertörvényből több, szerintem betegbarát módosítás is kimaradt a kamara fenntartásai miatt. Akkor azt mondták, ezeknek egy részét önállóan szervezik meg. Vegyük ezeket sorra! Ha a kamarán múlik, mikorra valósulhat meg legalább a fővárosban, hogy ne az utcán kelljen ázva-fázva sorban állniuk azoknak, akiknek éjjel van szükségük valamilyen orvosságra?
– Jelenleg néha tényleg kellemetlen körülmények között kell várakozni, ezért áttekintettük az ügyeleti rendszer módosításának lehetőségeit. Nonstop nyitva tartás nem lesz sehol a közeljövőben, ennek főként biztonsági okai vannak. A fővárosban azonban a Déli pályaudvarnál lévő patika október közepe óta este tízig van nyitva, Debrecenben és Szegeden is meghosszabbított nyitva tartási időt vállalt egy-egy patika. Ezt a rendszert szeretnénk a nagyvárosokban megvalósítani.
– Megoldást jelenthet a két órával hosszabb nyitva tartás?
– A napokban kaptuk meg a Mediántól rendelt reprezentatív közvélemény-kutatásunk eredményét. Ebből kiderült az is, hogy az ügyeleti időszakban este tízig van igazán nagy igénybevétel. A vizsgálatból tudjuk azt is, hogy az emberek kétharmada egy évnél régebben vásárolt gyógyszert ügyeleti időben vagy soha. Egyébként az injekciós tű és a terhességi teszt a legkeresettebb ügyeleti időben. Az ügyeletes gyógyszertárak nagyon nehezen tudják betartani a munka törvénykönyvét, mivel nyolcszáz–ezer gyógyszerész hiányzik a rendszerből. Több ügyeletes patikát is félmillió forintra büntetett a munkaügyi felügyelet az utóbbi időben, mert a patikus kénytelen volt többet dolgozni a megengedett óraszámnál.
– Miért nincs több patika a bevásárlóközpontokban? A megváltozott vásárlói szokásokat figyelembe véve szükség lenne rájuk.
– A plazák térhódítása elsősorban a fővárosra igaz, nem lenne szerencsés speciális szabályokat alkotni csak Budapestre. Nem vagyunk bevásárlóközpont-ellenesek, de ahol van a környéken 250 méteres körzetben patika, ott nem támogatjuk, hogy a bevásárlóközpontban is nyíljon gyógyszertár. Ezzel együtt a fővárosban tíz fölött van a plazákban működő patikák száma.
– Ha autópályán vezetés közben megfájdul a fejem, miért nem vásárolhatok fájdalomcsillapítót a benzinkútnál? Miért ellenzi ezt a kamara?
– Nem gondolom, hogy elsősorban az egyedi luxusigényeket kellene kielégítenünk, van ezer más teendő, például kistelepülések százain nincs se orvosi rendelő, se patika. A gyógyszertáron kívüli árusításnak sok kockázata van, például a hamisítás vagy a minőségromlás. Azokban a nyugat-európai országokban, ahol ezt megengedik, a forgalomban lévő orvosságoknak körülbelül tíz százaléka hamis.
– Orbán Viktor Fidesz-elnöktől Dávid Ibolya MDF-elnökön át kormánypárti egészségpolitikusokig megfordultak mostanában a kamarában. Mi ez a nagy politizálás?
– A gyógyszertörvény vitájában érdekes, sokszor kritikus vélemények hangzottak el politikusok részéről a patikai rendszerrel kapcsolatban. Kíváncsiak voltunk, vajon tényleg ennyire másként látják-e a dolgokat, mint mi. A találkozókon kiderült, hogy a pártok – egy kivételével – elégedettek a gyógyszerellátás színvonalával. Az emberektől már kaptunk visszajelzést: a már említett kutatás szerint az államfő után a gyógyszerészekben bíznak a legtöbben. A lista utolsó helyén a pártok vannak.

Pályakép

Hávelné Szatmári Katalin már a második ciklusát tölti a Magyar Gyógyszerészkamara élén, korábban budapesti elnök volt. Az egyetem elvégzése, 1975 óta patikában dolgozik. A XI. kerületi gyógyszertárat, amelynek ma is a vezetője, 1995-ben privatizálta kolléganőjével.





05-11-21 04:14:32 - írta Giulio történésze

"Jogerősen pert nyert a budapesti Szent István kórház ellen az az édesanya, akinek gyermeke down-kórral született.

A bírósági végzés szerint az orvosok nem szóltak időben az asszonynak arról a vizsgálatról, amely kimutathatta volna a betegséget.

Mátyás Brigitta, az asszony ügyvédje nyilatkozott az Info Rádiónak. A kártérítés összege 30 millió forint, az ügyvéd szerint egy ilyen összeg erősen megalapozott. A kórház nem kereste őket egyeszség ügyében.

A kórház vezetője tudomásul vette az ítéletet, de szerinte kollégái nem hibáztak. Radnai Zoltán úgy véli, az édesanya nem ment el időben a kontrollvizsgálatra. A kórházak jelenlegi finanszírozása miatt ennyi pénz egy kórház létét teheti kérdőjelessé. Úgy gondolja, ilyen egészségügyi és finanszírozási helyzetben a betegek lehetnének türelmesebbek is."


Vajon mi történt azokkal a dolgozókkal, akik ebben a "balesetben" részt vettek?
Történt-e szakmai ellenőrzés, számonkérés?
Milyen intézkedésekkel előzi meg a kórház ezeket az eseteket?




Régebbiek | Végére »
« 2005. október 2005. december »